Budapest Régiségei 31. (1997)

Endrődi Anna: A késő rézkori bádeni kultúra Budapest, Andor utcai telepanyaga a kulturális kapcsolatok tükrében 121-175

maradást feltételező lakóhelyekkel. így feltételezhetjük, hogy az Andor utca és Budafoki út környékén egymástól néhány száz méterre előkerült leletek egyidőben élt népesség hagyatékát képezik. A Tress gyár területéről előkerült zsugorított csontvázas sírok, a telepen élt népesség temetkezéseként értékelhetők, mely tény tipológiailag is igazoltnak látszik, egyúttal a terület kutatottsága alapján valószínűsíthető, hogy a temető a telep szélén helyezkedett el. A régészeti leletanyagban szórványosan néhány középső rézkori - a Ludanice kultúrához köthető - kerámiatöredék, kelta és Árpád-kori cserépmaradványok is előfordultak. Az 1994es évi hitelesítő ásatás során II—III. századi tűzhely került elő. így az említett korszakok, késő rézkori bádeni kultúrával együtt a horizontális stratigráfia összetevőit jelentik. Az Andor utca bádeni kultúra telep és sír anyaga, Nemejcová-Pavuková tipológiáját alapul véve a II/b-c-IV/a fázisok típusait reprezentálják. (4. kép) A tipológiai eltérések nyilvánvalóak, azonban a bádeni kultúra klasszikus (!) fázisának kronológiai különbségeit a magyarországi ásatások stratigráfiailag nem bizonyították. Hasonló probléma merült fel Káposztásmegyer-Farkaserdő leletanyagának előzetes tanulmányozása során is, ahol ugyanazon a telepen idősebb és fiatalabb objektumok leletanyaga együttesen fordult elő. Mindkét lelőhelyen valószínűsíthetően a fejlődés, továbbélés kontinuitását külső tényezők nem zavarták meg. Ch. Mayer két alsó-ausztriai lelőhely, Lichtenwörth és Ossarn leleteit - Iza stratigráfiáját alapul véve - megállapította, hogy Ossarn I leletei, a szlovák kronológia fentebb említett fázisai (II b,c-IV/a) összes kritériumát magában foglalja, párhuzamba állítva Hódmezővásárhely-Bodzáspart L, Palotabozsok I, Iza II anyagával. Ossarn I. leleteivel jellemzett időszakot, a kelet ausztriai bádeni kultúra középső szakaszát, míg Ossarn II, Hódmezővásárhely-Bodzáspart II, Palotabozsok II, Iza III - a késői (késő báden-kosztolác) szakaszt képviselik.

78 Az Andor utcai leletanyag egy része Palotabozsok I-el párhuzamos, így tipológiailag a magyarországi bádeni kultúra klasszikus fázisán belül három periódust lehet megkülönböztetni. 1. Idősebb klasszikus bádeni kultúra (Fonyódi típusú leletek, Káposztásmegyer-Farkaserdő 50. sz. gödre,

79 Andor utcai fenyőág mintás amfora, Balatonboglár,

80 Tekovsky-Hradok). 2. Klasszikus bádeni kultúra középső szakasza (Andor utcai leletek többsége, Budakalász I, Palotabozsok I, Hódmezővásárhely I, Viss I, Nevidzany, Ossarn I). 3. Klasszikus bádeni kultúra fiatalabb (vagy késői) szakasza Ossarn II, Budakalász II, Hódmezővásárhely II, Palotabozsok II, Pécs-Vasas, Andor u. XVIII. árok anyaga, Úny és Viss II. típusú leletek, amelyek azonban már megkülönböztető tipológiai sajátosságokat hordoznak, amelyek alapján, és újabb kutatásokkal kiegészítve, a jövőben talán lehetséges lesz néhány lokális csoport elkülönítése.

81 A hódmezővásárhelyi és palotabozsoki leletekhez hasonlóan a vissi kerámia kapcsán is felmerül a tipológiai-kronológiai kettéosztás lehetősége, amire már Kalicz N. is felhívta a figyelmet.

82 Az ezt megelőző két kronológiai fázison belül ilyen markáns tipológiai különbségeket, amelyek lokális elkülönítést vethetnek fel (pl. vissi többszörösen hornyolt fülek, és ózdi korongos fülek, vagy a nagyméretű, díszítésében is sajátos únyi hombáredények jelenléte) nem lehet megfigyelni. Mindez nem zárja ki, hogy elsősorban a vallási elképzelésekkel összefüggő jelenségek, vagy egyes kerámiatípusok jelenléte egy-egy időszak sajátosságaiként értékelhetők. A következő periódust tipológiailag a Kosztoláci kultúra tölti ki. Az Andor utcában előkerült leletanyag idősebb kerámiatípusai, gondolunk itt a gynacomorf edényre, és a fenyőág díszítésű amforára - elsősorban anatóliai - égéi, és CoÇofen I hatásokat tükröz. Korábban megállapítást nyert, hogy a déli eredetű hatások az Ezero kultúrán keresztül kerültek az európai kontinensre és a bádeni kultúra idősebb szakaszának végére szűnt meg.

83 A szellemi életben bekövetkezett változásokban is nyomon követhető ez a folyamat, hiszen ekkor szűnnek meg a fejnélküli idolok, valamit a gynacomorf edény típusa. A kultúra klasszikus fázisában a nyugat-égei elemek fokozatos elterjedésével párhuzamosan a kelet-európai sztyeppéi infiltráció hatása, többek között a sztélé állítás jelenségében is megnyilvánul. A sírok, és csontvázak fölé emelt kőpakolás szokása kontinuitást mutat a Bádeni kultúra klasszikus fázisának végéig. A nagyobb méretű sírkövek, sztélék azonban csak a klasszikus Bádeni kultúra középső szakaszában jelennek meg, és valószínűsíthető, hogy összefüggésben állnak a csontvázas temetkezési rítus szélesebb körben való elterjedésével. Hasonló rendeltetésű, díszítetlen, vagy embert ábrázoló sztélék kerültek elő Bulgária, Ukrajna és Belorusszia területén található kurgántemetkezések során (Dnyepropetrovszk, Glubokoje). Ezt a feltevést látszik igazolni, Mezőcsáton, a sztyeppéi gödörsíros kultúra kurgánja alatt előkerült sztélé is.

84 Egyetérthetünk ugyanakkor Ch. Mayer megállapításával, miszerint Délnyugat-Szlovákia, Kelet-Ausztria, és a magyarországi, elsősorban dunántúli klasszikus bádeni kultúra tipológiai párhuzama figyelhető meg. JEGYZETEK 1. Jelen tanulmány a Fővárosi Önkormányzat Tudományos Alap támogatásával készült. Nagy Tibor a régészeti leletanyag publikációs jogát a szerzőnek és Korek Józsefnek 1989-ben átadta. BTM A. 34. A rajzokat Cserne Lászlóné készítette. 2. TOMPA 1936.1-18. 3. TOMPA 1942. 4. BOGNÁR-KUTZIÁN 1948. 5-14., NAGY L. 1952.190-196. LH. t. 1-4. 5. TOMPA 1943. 3. k. 27., BANNER 1956. 72. p., 209. lh. 38. t. 6., leletanyag a BTM-ben található, ltsz.: 17.1.25. 6. TOMPA 1942. 32. 7. TOMPA 1936. 1-17., TOMPA 1942. V. t. 1-5., Nagy T 1962. ásatási jelentés BTM adattár, 1964.19-21., 1973. BÖKÖNYI1959., BANNER 1956. 71. p., 205. lh., 34. t. 32-33., 36-39. 8. TOMPA 1936., 1943. 14. p. 1-7., BANNER 1956. leletanyag a BTM-ben található, ltsz.: 2.1-8. 9. NAGYT. 1959. 247. p., leletek a BTM-ben ltsz.: 60.14.1.-60.14.19. 10. A leletanyag a BTM-ben található, közöletlen. 11. Leletanyag a BTM-ben található, ltsz.: 73.3.1.-73.3.13., közöletlen. 12. A geomorfológiai vizsgálatot Schweitzer Ferencnek köszönöm. 13. Schweitzer Ferenc megállapításait igazolták, az 1994-ben, az Andor utcai telep szomszédságában, Budafoki út 295. végzett hitelesítő ásatás eredményei. 14. Ltsz.: BTM Ő.:I. lelt. k. 2.1-8. 15. BTM A.: 291/1947- Nagy T. jelentése 16. BTM A.: NagyT. Beszámolójelentés 1948. 737