Budapest Régiségei 31. (1997)
Endrődi Anna: A késő rézkori bádeni kultúra Budapest, Andor utcai telepanyaga a kulturális kapcsolatok tükrében 121-175
Budapest XL ker. (Lágymányos) területén az alábbi késő rézkori-bádeni kultúrába sorolható régészeti lelőhelyek találhatók: Bocskai út (volt Lenke utca) (A bádeni kultúra fővárosi lelőhelyei közül 17. számmal jelzett lelőhely.) (1. kép) A református templom építésénél egy merice került elő, a fiatalabb klasszikus bádeni kultúrára jellemző nagy, a perem fölé magasodó szalagfüllel. 5 BEAC sportpálya (18. lh.) A kultúra szórvány leletei ismertek, előkerülési körülmények ismeretlenek. Egy lapos aljú merice, valamint egy fazék szalagfüles peremtöredéke ismertek a lelőhelyről, melyek a bádeni kultúra klasszikus fázisára datálhatok. 6 Andor utca (volt Galvani utca) (19. lh.) Nagy Tibor ásatásai 1947-1949 között. A bádeni kultúra telepe, valamint a telepen egy zsugorított csontvázas sír került elő (részletesen lásd alább). 7 Andor utca-Budafoki út sarok (Tress vegyészeti gyár) 20. lh. Az Andor utcai telep szomszédságában 7 zsugorított csontvázas sír került elő. A leletek 1934-ben kerültek a BTM-ba 8 (részletesen alább). Gyapot utca (Szellőzőművek) (21. lh.) 1958-ban Nagy Tibor és Nagy Lajos a Szellőzőművek Gépháza alatti területen végzett leletmentést. Egy hulladékgödörről tesznek említést, melyből kevés leletanyag- díszítetlen füles bögrék, őrlőkő töredéke és állatcsont kerültek elő. 9 Albertfalva ( 2. lh.) Nagy T. leletmentése 1955-ben. A bádeni kultúra teleprészlete került elő. 10 A leletek a kultúra klasszikus fázisát képviselik. Hunyadi János utca 3. (23. lh.) Gáboriné Csánk Vera leletmentése 1973-ban. Építkezés során a Felvonó gyár területén, protoboleráz leleteket tartalmazó objektumok mellett szórvány, a bádeni kultúrába sorolható kerámiatöredékek kerültek elő." A lelőhelyek koncentrálódása Lágymányoson elsősorban a geomorfológiai viszonyokkal magyarázhatók. 12 A fent említett késő rézkori lelőhelyek a Duna jobb partján a Gellérthegy dolomit sasbérceitől Lágymányos, Őrmező, Péterhegy, Albertfalva, Budafok vonalában a fiatal pleisztocén időszaki Duna oldalazó mozgása által kialakított öblözet déli részén helyezkednek el A mai felszínt a Duna würm végi és óholocén kori klímaváltozások hatására bekövetkezett jelentős vízhozam növekedése, romboló és építő energiája alakította. Az eróziós tevékenysége miatt idősebb kavicsteraszok csak foltokban találhatók. A Gellérthegy dolomit sasbércétől kiindulva É-D-i irányban különböző kifejlődésű egykori feltöltődött medrek szabdalják fel a területet. A meanderek a folyó által lepusztított Il/a. sz. kavicsterasz üledékbe vágódnak be, néhol elérve a felső pannon agyagos üledéket, amelyek a közeli hévforrás tevékenységének hatására sok helyen meszesek. Üledéksorozatuk finom szemcsés iszap, iszapos homok, agyag. A kiemelt helyzetű egykori zátonyszigetek anyaga homokos kavics és homok. A medrek által közrefogott felszíneken - ezek a felszínek egykor szigetek voltak - több őskori és római kori településhálózat nyomait régészeti feltárásban tárták fel, amelyek jelzik, hogy a történeti ókorban a nagyvizek idején is tartósan szárazulatok voltak. A felszínt réti agyag és réti öntéstalajok borították. Ma jelentős az antropogén feltöltés is (5-10 m) amelynek anyaga a század elején épített hőerőmű és gázgyár salak mellékterméke, amit a Kopaszi-gáttól Albertfalváig a Duna mellett terítettek szét.' 3 Nagy Tibor leletmentő ásatásainak előzménye, az Andor u. (a volt Galvani u.) és a Budafoki út találkozásánál, a Tress Vegyészeti Gyár építkezésekor, 1934-ben előkerült zsugorított csontvázas sírok voltak. Három rézkori, a bádeni kultúrába tartozó, mellékletekkel ellátott és négy melléklet nélküli sír került elő. Ajándékozás útján és Nagy Lajos leletmentése nyomán kerültek a Budapesti Történeti Múzeumba. 14 (2., 6. kép) 1947-ben Nagy Tibor a Lőporraktár és a Galvani utca közötti homokbányában 1948-ban a Galvani u. É-i oldalán, a Kábelgyár területén a bádeni kultúra nagy kiterjedésű települését és egy sírját tárta fel. (35-41. kép) Szórványként késő vaskori (kelta) leletek is előkerültek. Nagy Tibor 1947-ben kelt beszámolójából kiderül, hogy az Andor utca-BEAC sportpálya vonalában húzódó dombsor „sűrűn lakott volt", telepek sora helyezkedett el egymás mellett, amelyek közül a legdélibbet, az Andor utcait tárták fel. 15 Jelentésében „egy nagyobb méretű veremlakásról", hulladékgödörről, valamint a lakóhelyek közé és mellé történt temetkezésről tesz említést. 16 Az őszi ásatás a telep további maradványait hozta napvilágra. „Egy földfeletti épületet, egy nagyobb méretű veremlakást, tűzhelyet és 14, kerámiában gazdag szemétgödröt tártak fel ez alkalommal." 1949 év nyarán az Andor u. és a Budafoki út találkozásánál pár hetes ásatói munkával egészítette ki a korábbi években már részben feltárt településről szerzett ismereteit. Az ásatási jelentésben „egy négyszögletes, kissé földbemélyített kunyhó maradványairól, valamint egy ovális szemétgödörről tesz említést, amelyben a péceli kultúra jellegzetes kannelúrás és bütykös töredékei voltak." 17 1952-ben, majd 1955-ben az Elektromos Alállomás mellett (ma már pontosan nem lokalizálható területen) kutattak.(42^4. kép) Ásatási napló és összesítő alaprajz csupán az 1947-es évi tavaszi és őszi ásatásról maradt fenn, az ezt megelőző és követő évek kutatásairól rövid beszámoló jelentések adnak hírt. (2., 3. kép) A régészeti leletanyag egy része ezért ma már nem köthető objektumhoz, a továbbiakban szórvány anyagként tárgyaljuk. 18 Az Andor utcai késő rézkori, és 1947-ben feltárt lelőhely az egykori Handreli Ödön tanyájának gyümölcsöse és a gyümölcsös körüli árok területeit jelenti. A feltárt terület nagysága az összesítő alaprajz alapján kb. 1300 m 2 . (3. kép) OBJEKTUMOK I. árok Az ásatási napló tanúsága szerint a szelvényben három gödör került feltárásra, melyből kettő metszette egymást. A nagyobbik gödör átmérője: 1,3 m, mélysége 1,5 m, melyből díszített és díszítetlen kerámiatöredékek, valamint kőeszközök kerültek elő. A 2. számú gödörből leletanyag nem került elő. (7-9. kép) II. árok Három hulladékgödör és egy tűzhely került feltárásra a szelvényben. Igen sok kerámiatöredéket említenek, közte tál, merice, csésze, kétosztatú tálak és korsó töredékeit. A tűzhely felépítéséről nem tesznek említést, csupán arról, hogy cserepek a tűzhely kevert földjéből is kerültek elő. A tűzhelytől északra egy csomóban került elő nagyobb mennyiségű házikerámia. II/A árok negatívnak bizonyult. (10-14. kép) 122
