Budapest Régiségei 30. (1993)

VISSZAPILLANTÁS = RÜCKBLICK - Hajnóczi J. Gyula: Jeunesse et patrimonie interstudex, 1966-1972 407-419

nem lehetett. Úgyhogy az aranjuezi szép napoknak hosszú évekre - vége szakadt az aquincumi polgárvárosban. A castra stativát is, régészeti objektummá hagyták megroskadni (11. kép). Az érdeklődő fiatalság azonban új harcmezőkre talált, amikor Póczy Klára szerepét Fitz Jenő vette át. 1973-1975 között, Gorsium-Herculia feltárásán szorgoskodtak műegyetemisták, közöttük Guzsik T., Szlávik V., Gajdos I., Balogh B., Szalay A. E csoportból Szalay András neve emelendő ki, aki a szentendrei Skanzen építésze lett. Amikor a Topái Judit által feltárt villa rustica sorsáról kellett dönteni, ő volt az, aki bebizonyította, hogy a visszatemetés költségei többek, mint a neves objektum megóvása, és ebből kiindulva építőtábort szervezett. 1989-1989 között 14 országból, még az USA-ból is, jöttek fiatalok - a legtöbbjük olasz -, és élvezték e valóban különleges városka, és valóban különleges feladat nyújtotta élményeket. Az INTERSTUDEX „szelleme" így gyűrűzött tovább. Amikor futólagos statisztikát csinálunk azokból az építészekből, akik ezekben az ifjúsági akciókban részt vettek, akkor a magyar kultúra jelenlegi hordozóinak népes csapata kerekedik ki belőlük. Az OMF volt főigazgatója, ma kultúrdiplomata, az OMvH főigazgatója, egy sor egyetemi docens - nem egy közülük tanszékvezető -, egyetemi adjunktusok, nevessé lett városrendezők és építésztervezők, minisztériumi referensek - pl. a művelődésügy műemlékvédelmi főelőadója -, főépítész, Expo-koordinátor, kultúrharcos politikus, beruházási főasszony, aki a Helytartói palota megelevenítésén fáradozik, zenetörténészek és még többen, akikről sajnos nem tudunk megemlékezni nyertek indíttatást ifionti, zsenge-felnőttkori élményeikből. Persze, azt mondhatná valaki, hogy efféle kimutatást sok nevelési intézmény gyárthat, meg ezek a fiatalok ab ovo, az átlagosnál árnyaltabban voltak kultúrigényesek. Mégis bizton állítható, hogy az a varázslat, amit az archeológia nyújt, meg annak a földnek a szeretete, amelyben leledztünk, a közvetlen kapcsolatbakerüléssel csak elmélyülhetett. Un camp d'été archéologique organisé pour étudiants par l'Université Technique de Budapest et le Musée de l'Histoire de Budapest, avait lieu à Aquincum pendant sept ans. Les étudiants en architecture yougoslaves, polonais, bulgares, tchécoslovaques, allemands, estoniens et français, ensemble avec de jeunes Hongrois, faisaient des fouilles à la partie occidentale inexplorée, aux environs de l'amphithéâtre et à la partie orientale de la ville antique. Plus tard, un groupe d'étudiants international, semblable à celui d'Aquincum, travaillait à la mise à A külföldi résztvevők benyomásairól nem sokat tudunk. Berlini építőművész-konferencián egy fő-fő bolgár műemlékes kolléga ismert föl örömmel, és idézte föl a nálunk eltöltött szép nyarat. Bizonyára nem ő az egyetlen, aki hasonló emlékeket őriz Aquincumról. A legragaszkodóbbaknak az egykori belgrádi egyetemi hallgatók bizonyultak, évekig jártak vissza Aquincumba, ajándékokkal, akárcsak a lengyelek és a franciák. Többen gyermeküknek mutatták meg ifjúságuk munkahelyét, mások - s talán ez a legkedvesebb - első építészeti tervük megvalósulásáról küldtek vagy hoztak fényképeket. A kapcsolat tehát nem szakadt meg. Még néhány szó kívánkozik ide, a távlatok érzékeltetésére. Fejéry Tamás, az OMvH főigazgatója, amikor az OMF-hez akart kerülni, Román Andrásnak Aquincum helyreállítási módszereiről írt tanulmányt, és ennek alapján került be az intézménybe. Sebő Ferenc, aki a népzene elismert tudora lett, manapság a TV ifjúsági műsorszerkesztésének egyik vezetője, az antik Pannoniáról készít filmet, helikopterről felvett anyagból és számítógépbe táplált, élményeztető rekonstrukciós víziók előállításával. Úgyhogy az olvadozó építész kezd „visszafagyni". Istvánfi Gyula pedig, annak az intézetnek az igazgatója, amely Major Máté idején, az INTERSTUDEX építész-asszisztenciáját adta. Az egyetemes ókori építészettörténet professzora, emellett - kezdve a népi építészetnél - a hazai építészeti kultúra szeretetét oltja tanítványaiba. Jenuesse et Patrimoine. Nagyot fordult a világ. Manapság az építészmérnök-hallgatók szabadon járnakkelnek a világban és közvetlenül ismerkedhetnek csodáival. De vajon vállalkoznának olyanféle feladatokra is, mint amilyent az INTERSTUDEX kínált föl? Pedig az lenne a jó, ha a bennük rejlő többlet, spontán módon ilyen területeken is gyümölcsözne, régészek meg építészek együttes munkájában. Ehhez azonban olyan szellemiség is szükségeltetik, mint amilyen Póczy Klárában lakozik, buzdítására és támogatására, és ami mindmáig eleven. Adja a jó Isten, hogy még soká lakozzék benne a fiatalos ötletgazdagság adománya. jour de bâtiments de l'époque romaine à Tác-Gorsium et Szentendre-Ulcisia Castra. L'initiative hongorise, nommée International Student Excavation, ayant précédé de plusieurs décennies le mouvement Jeunesse et Patrimoine de l'ICOMOS, a servi comme exemple à la coopération internationale des étudiants et a contribué au respect de la culture des autres. Gyula J. HAJNÓCZI Université Technique de Budapest Faculté d' Architecture Institut de 1' Histoire et de la Theorie d' Architecture JENUESSE ET PATRIMOINE INTERSTUDEX 1966-1972 411