Budapest Régiségei 30. (1993)

TÖRTÉNET, TOPOGRÁFIA = GESCHICHTE, TOPOGRAPHIE - Mees, Allard: Probleme um die Anfangsdatierung von Aquincum = Aquincum korai időszakának kérdéséhez 61-85

gemeldete Scherbe (MARTIN 1985, 126) stammt aus La Graufesenque. Vgl. auch BERGAMINI SIMONI 1982. 33. Die frühere Behauptung, daß es in Pannonién bereits in claudischer Zeit unverzierte Ware aus La Graufesenque gegeben habe, stützte sich lediglich auf den Angaben von Oswald, die heutzutage weitgehend als überholt gelten müssen (vgl. GABLER 1964,109). 34. PÓCZY-NÉMETH u. a. 1986, 398. 35. Siehe GABLER 1986, VlTONGHOF 1953,383. 36. Siehe KELLER 1962,170-171. 37. VÁGÓ 1977, Abb. 5. 21,27; Taf. VI, 1,3; Taf. VII, 8; Taf. VIII, 18; Taf. IX, 8; Taf. IX, 15-18; Taf. X, 2,13 und Taf. XI, 8. 38. NÉMETH-KÉRDŐ 1986, 386. 39. ZABEHLICZKY-SCHEFFENEGGER 1992,422. 40. MARABINI-MOEVS 1980, PL 41,1. 41. GABLER 1971,84. 42. Vapuso-Stempel wurden in Velsen (GLASBERGEN/VAN LlTH 1977, Abb. 3,104-108); La Graufesenque-Fosse de Gallicanus (unpubliziert) und Zurzach (unpubliziert) angetroffen. Velsen und Zurzach sind Besiedlungen, deren Ende in neronischer Zeit angenommen werden muß. Der Fosse de Gallicanus wird 50-60 n. Chr. datiert (BÉMONT 1987b, 331). 43. Vereinzelte frühe Sigillata-Gefäßreste in BrnoChrlice können ebenfalls frühestens in neronischer Zeit datiert werden (DROBERJAR 1991, Taf. 2,10b). AQUINCUM KORAI IDŐSZAKÁNAK KÉRDÉSÉHEZ A Budapesti Történeti Múzeum délgalliai sigiUatáinak jelen feldolgozása bizonyítja, hogy e luxusáru megjelenése a Kr. u. 90 körüli évekre tehető. így ellentmondás mutatkozik az alatábor 73/74-re keltezett építési felirata és Aquincumnak a nyugati provinciák kereskedelmi hálózatába való bekapcsolódásának ideje (Kr. u. 90) között. Elképzelhető, hogy a 73/74 és 90 közötti időszakban késői itáliai sigillátákkal látták el az aquincumi piacot. A Tardo Italica anyag megbízható keltezése azonban még várat magára. Allard MEES Provinzialrömische Archäologie Universität Freiburg 71