Budapest Régiségei 30. (1993)

Köszöntő 5-6

A születésnapi köszöntő az a műfaj, amelynek írásakor a szerző vívódik a száraz életrajzi adatok és az alkalom diktálta emelkedett hangvétel között. Hálássá válik azonban ez a feladat, ha egy olyan sokoldalú tevékenységet folytató, színes régész egyéniséget köszönt, mint Póczy Klára. Póczy Klára 1923-ban született Kolozsvárott. Itt tett érettségi vizsgát 1942-ben, majd a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult tovább, kezdetben történelem-olasz-művészettörténet szakon. Érdeklődése azonban hamarosan a régészet felé irányult, s az Alföldi András, Tompa Ferenc és Banner János által fémjelzett tanszéken folytatta tanulmányait. Diplomamunkáját, mely egyben egyetemi doktori disszertációja is volt, már provinciális római kori témából írta, a brigetioi fazekastelepek kerámia anyagából. Az egyetem befejezését követően 1950-től a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa lett, mely intézmény több mint 40 éven át jelentette tudományos tevékenységének hátterét. Az intézményen belül 1963-tól a Régészeti Osztály osztályvezető-helyetteseként, majd 1973-tól 1981-ig a meginduló óbudai feltárások vezetőjeként működött, s 1986-ig, nyugdíjbavonulásáig a Római Csoport tudományos szaktanácsadója volt. Ezután sem vált meg az aktív munkától, s jelenleg is tudományos szaktanácsadóként működik közre az Aquincumi Múzeum nemzetközi kapcsolatainak ápolásában, és segíti a főváros római kori műemlékeivel és a műemlékek helyreállításával kapcsolatos múzeumi feladatok megoldását. Tudományos tevékenységének kezdeti szakaszát hosszú időre meghatározta doktori disszertációjának témája. A brigetioi kerámia fel dolgozását követte az intercisai, majd az aquincumi kerámia anyag elemzése. Érdeklődése azonban elsősorban a kerámiagyártás és annak helyszínei, az ipartelepek, illetve az ehhez kapcsolódó ipari létesítmények (vízvezeték, 5