Budapest Régiségei 30. (1993)

TÖRTÉNET, TOPOGRÁFIA = GESCHICHTE, TOPOGRAPHIE - Németh Margit: Kutatások az aquincumi alatábor területén 55-59

a tábor elhagyása után sem került ide a canabaehoz tartozó civil jellegű épület. Az egyetlen ponton, ahol idáig késő római épületre bukkantunk - az egyik ka­szárnya fejrészében a bal praetentura területen - egy 4. századra tehető építési felirat került elő, amely egy katonai scola újjáépítéséről emlékezik meg. A további megszálló csapatok meghatározásához, amelyek az ala prima Frontoniana Tungrorum elvonu­lása után itt állomásozhattak volna, az ásatások újabb bizonyítékot nem szolgáltattak. Rendkívül feltűnő a fegyverek és katonai felszerelési tárgyak teljes hiánya. Ez részben a középkori beépítettséggel és újkori boly­gatással s beépítettséggel magyarázható, másrészt az­Jegyzetek 1. M. NÉMETH-K. KÉRDŐ, Zur Frage der Besatzung von Aquincum im 1. Jahrhundert. In: Studien zu den Militärgrenzen Roms III. (Vortage des 13. Internationalen Limeskongress, Aalen 1983 (Stuttgart 1986) 384-388. Lásd e cikket a jelen kötetben is. 2. BERTALAN H., ArchÉrt. 99 (1972) 269; ALT­MANN J., ArchÉrt. 101 (1974) 325; BERTALAN H., Rég Füz 26 (1976) 76; FACSÁDY A., RégFüz 29 (1976) 29; PÓCZY K., ArchÉrt 103 (1976) 292; BERTALAN H., RégFüz 30 (1977) 54; BERTALAN H., RégFüz 31 (1978) 100; BERTALAN H., ArchÉrt Die Stelle des im Jahre 73 n. Chr. unter Kaiser Ves­pasianus in Óbuda errichteten Reiterlagers wurde von uns 1984 auf das Gebiet zwischen Lajos utca-Árpád fejedelem útja-Tél utca, in unmittelbarer Umgebung der Synagoge von Óbuda lokalisiert. (S. dazu den Bei­trag in diesem Band). Zur Bestätigung dieser Annahme bot sich 1986 an­läßlich der Freilegung Gelegenheit, die dem Bau des Hotels Aquincum vorausging. Zwar waren der Gra­bung sowohl materiell, als auch zeitlich zu enge Gren­zen gesetzt, als daß auf der etwa 4500 m umfassenden Fläche sämtliche topograpischcn und chronologischen Probleme hätten gelöst werden können; doch ermög­lichte sie uns, die Stelle des Lagers, dessen Wehran­lagen und Straßennetz zu bestimmen sowie das nörd­liche Tor und die prineipia zu beobachten. Eine unerwartetes Ergebnis war die Auffindung des aus Steinen gebauten Lagers, das in unmittelbarer Nachbarschaft des Legionslagers, gelichzeitig mit die­sem, noch lange Zeit, im großen und ganzen bis zum Ausgang des 2. Jahrhunderts benutzt wurde. Aller­dings gelang es nicht, die genaue Zahl der dem Sle­inlager vorausgegangenen Kastelle zu ermitteln, deren Grundrisse zu erforschen. Keine Antwort gibt es vor­zal a körülménnyel, hogy éppen az említett bolygatá­soktól kevésbé érintett korábbi periódusok feltárására nem volt lehtőségünk. Azok a kronológiai és topográfiai kérdések, ame­lyekre az idáig feltárt teljes leletanyag kiértékelése után sem kaphatunk biztos választ, a déli oldal feltá­rásai nyomán részben megoldhatók lesznek. Ilyen le­het a kőtábort megelőző castellum(ok) pontos száma és kiterjedése, a korai építkezések alaprajzi kutatása. A déli, még beépítetlen részek részleges feltárása azért is szükséges, hogy azt, mint a tábor utolsó, még beépítetlen negyedét a további beépítéstől és így az elpusztítástól a későbbi kutatás számára megóvjuk. 106 (1979) 289; KÉRDŐ K., RégFüz 35 (1982) 34; KÉRDŐ, K. ArchÉrt 109 (1982) 298; KÉRDŐ K., RégFüz 36 (1983) 35; NÉMETH M., RégFüz. 36 (1983) 36; NÉMETH M., ArchÉrt 110 (1983) 294; KÉRDŐ K., RégFüz 38 (1985) 38; NÉMETH-KÉR­Dő, 386; NÉMETH M., RégFüz 40 (1987) 39; 41 (1988) 30. 3. NÉMETI i-KÉRDŐ, 386 és Anm. 16. 4. ALTMANN J., RégFüz 27 (1974) 87. 5. NÉMETH-KÉRDŐ, 384. skk, NÉMETH M., RégFüz 44 (1992) 30. erst auch auf die Frage, zu welchem Gebäudekomplex die nördlich und nordwestlich des Lagers zum Vor­schein gelangten Gräben und (Turm) Bauten mit Pfos­tenkonstruktion gehörten. Aufgrund dieser Ergebnisse konnten danach der westliche Turm des Nordtores (porta principalis sinist­ra) und im Jahre 1990, an der mutmaßlichen Stelle des Osttores (porta praetoria), der Treffpunkt des nördli­chen Torturmes und der Ostmauer des Lagers freige­legt werden. Mit Hilfe dieser Angaben läßt sich die südliche Hälfte des Kastells nahezu exakt bestimmen und erschließen. Jene chronologischen und topogra­phischen Fragen aber, auf die man auch nach voll­ständiger Auswertung des Fundmaterials keine siche­ren Antworten finden kann, werden mit Freilegung der Südseite teilweise zu lösen sein. Weitere Ausgra­bungen sind gerade deshalb erforderlich, um das letz­te, gegenwärtig noch unbebaute Viertel des Lagers für spätere Forschungen vor der weiteren Bebauung ­und so vor dem sicheren Untergang - zu bewahren. Margit NÉMETH Historisches Museum der Stadt Budapest FORSCHUNGEN IM GEBIET DES ALA-LAGERS VON AQUINCUM 57

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom