Budapest Régiségei 30. (1993)

TÖRTÉNET, TOPOGRÁFIA = GESCHICHTE, TOPOGRAPHIE - Németh Margit: Kutatások az aquincumi alatábor területén 55-59

NÉMETH Margit KUTATÁSOK AZ AQUINCUMI ALATABOR TERÜLETÉN 1986-ban nyílt lehetőség arra, hogy az óbudai alatábor területén nagyobb felületre kiterjedő kutatásokat végezhessünk. A korábban ott végzett ásatásokról és a táborépítési felirat újabban előkerült darabjairól az aaleni limeskongresszuson számoltunk be. Az újabb feltárásokat a tábor beépítendő északkeleti negyedére koncentráltuk. A jelen beszámoló közös munka eredményein alapul: a korábbi és újabb ásatások topográfiai eredményeinek összesítése. Az új ásatások során sikerült a castellum elhelyezkedését és kiterjedését pontosabban meghatározni. Megállapíthattuk, hogy a késő római erődtől délre fekvő épületegyüttes, a Dunától alig 100 m távolságra az alatábor részét képezte. Az a cölöpszerkezetű torony azonban, amelyet a késő római erőd délkeleti sarokA védművek A feltárás során előkerültek a bevezetőben említett épületegyüttest északról határoló védművek, s így meghatározhattuk a castellum északi frontját, amelyet két V alakú árok övezett. Az északabbra húzódó 1. sz. árok 3,20 m széles, 2,50 m mély volt, betöltésében sok agyagtégla és agyagtörmelékkel, faszénnel, amelyek nyilvánvalóan egy föld-fa szerkezetű táborfalból származtak. Ez a fal azonban ezen az általunk kutatott ponton nem maradt meg. A második V alakú árok 3,5 m távolságban az elsőtől délre került elő, szélessége 3,80 m, mélysége 2,20 m volt. Kőtörmelékes betöltése jelezte, hogy kőből épült táborfal tartozott hozzá. Az előkerült 1,1 m vastag, belső támpillérekkel megerősített táborfalat több pontján teljesen, vagy lábazati szintjéig kiszedték. Nagy valószínűséggel feltételeztük, Kapuk Mindkét kaputornyával csak az északi kapu, a porta principalis sinistra ismert. A két négyszögletes kaputorony közül a keleti már korábban, egy középkori ház feltárása során előkerült. Mivel-ennek a kaputoronynak a nyugati részét, a kapuátjárót, valamint a toronyhoz csatlakozó táborfalszakaszt a középkori építkezések elpusztították, az építmény rendeltetését az akkori ásatások során nem ismerhették fel. Az újabb ásatási eredmények alapján bizonyossá vált, hogy az épületrészben az északi táborkaput kell látnunk, sőt a nyugati kaputorony nagyobb részét is sikerült feltárni. A négyszögletes 6,7 x 6,5 m alapterületű, a táborfal síkjából 0,80 m-rel kiugró kaputornyot kívülről kiskváderekkel burkolták. A kapu maradványainak elplanírozása fölött késő római szint, azon pedig középkori úttornya alatt és mellett figyeltünk meg, és a castellumhoz tartozónak véltünk, más építményhez, de legalább is más építési periódushoz tartozhatott. (1. kép) Időben és anyagiakban korlátozott kutatási lehetőségeink azonban nem tettek lehetővé teljes körű topográfiai és stratigráfiai kutatást. Ezért azt a megoldást választottuk - kényszerűségből -, hogy legalább egy összetartozó topográfiai egység kiterjedésének, szerkezetének kutatását végezzük el. Ez értelemszerűen a feltárás során egyre jobban felismert kőtábor volt. Ezért a rendelkezésünkre álló beépítendő területen így sikerült a castellum helyének, védműveinek és utcahálózatának a meghatározása, olykor a más építési periódusok, vagy más építményekhez tartozó emlékek kutatásának a rovására. hogy e kőtábor keleti falának egy szakasza került elő még a 70-es években, egy középkori településrészlet feltárása során, amelyet az Árpád fejedelem útja - Tél utca kereszteződésétől kissé délre végeztek. Annak idején nem volt lehetőség az ÉD-i irányú, 1,1 m vastag falszakasz további kutatására, s az 1986 évben sem tudtuk a keleti táborfal újabb szakaszát feltárni, a sok újkori pince és nagy mélységű beásás miatt. Mivel azonban az eddigi alaprajzi adatok nem mondanak ellene, a tábor körvonalainak kiszerkesztésénél ezt a Tél utcánál előkerült fal helyzetét vettük figyelembe. E feltételezésünk helyességét a porta praetoria megtalálása bizonyította. Tornyokat viszont ezidáig még nem találtunk. szintek húzódtak. A torony belsejében megfigyelhető pusztulási szint alatt sóderes járószint került elő, ez alatt pedig a torony építését megelőző cölöpnyom. A két kaputorony közötti kapubejáró mintegy 7,5 m széles lehetett, amelyet középpillér is kettéoszthatott. A kaputornyok helyzetének ismeretében utólag megállapítható, hogy az építési felirat darabjai e kapu elplanírozásából kerültek elő. A feltárt belső épületek és utak helyzete alapján meghatározható volt a keleti kapu, a porta praetoria pontos helye is. Feltárására 1990-ben került sor, amikor a tábor északkeleti negyede fölé épített Aquincum szálló környezetét az építkezés befejezését követően rendezték. A rendelkezésünkre álló, mindössze 7x7 m-es felületen a keleti táborfal és a porta praetoria északi kaputor55