Budapest Régiségei 30. (1993)

MŰEMLÉKVÉDELEM – KULTÚRTURIZMUS = DENKMALPFLEGE – KULTURTOURISMUS - Jobst, Werner: Archäologie und Kulturtourismus : zur Entwicklung des Regionalisierungsprojektes "Archäologischer Park Carnuntum" = Régészet és kultúrturizmus 399-404

Anmerkungen E. SMERAL, Die Freizeitmilliarden. Situation und Perspektiven von Tourismus und Freizeit in Österreich (1990) S. 5. E. SWOBODA, Carnuntum. Seine Geschichte und seine Denkmäler

4 (1964); W. JOBST, Provinzhaupstadt Carnuntum. Österreichs größte archäologische Landschaft (1983); ders. (Hrsg.), Carnuntum I. Das Erbe Roms an der Donau, Katalog der Ausstellung des Archäologischen Museums Carnuntium in Bad-Deutsch-Altenburg (1992). G. A. SONNENHOL, Die Türkei. Land zwischen zwei Welten., in: Schriftenreihe des Zentrum für Türkeistudien 8 (1990) S. 84ff. Vgl. zuerst W. JOBST, Provinzhauptstadt Carnuntum (a. O. Anm. 2) S. 20f.; ders., Archäologischer Park Carnuntum. Das Problem der Erhaltung, Erforschung und Nutzung der Römer Stadt Carnuntum „vor den Toren Wiens," Berichte zur Raumforschung und Raumplanung 33 H. 1-2, 1989, S. 16ff.; ders., Die Zukunft wird von der Vergangenheit bestimmt - Der Archäologische Park Carnuntum und die Probleme seiner Realisierung, in: Archäologie in Gebirgen, Schriften des Voralberger Landesmuseums Reihe A 5 (1992) S. 137ff.; der., Archäologischer Park Carnuntum. Tätigkeitsbericht 1991-1992, CarnuntumJb 1992 (1993) S. 59ff. H. VETTERS, Der Fall Carnuntum oder Die Not der Archäologie, Morgen. Kulturzeitschrift aus Niederösterreich 9/79, S. 235ff. D. BERNT-J. MAZANEC u.a.; Programmplanung „Archäologischer Park Carnuntum" 1. Arbeitsabschnitt (1988); D. BERNT, Modellprojekt „Archäologischer Park Carnuntum", in: Laufende Raumbeobachtung Aktuell 5, Mai 1988, S. 19ff.; D. BERNT u.a., Programmplanung „Archäologischer Park Carnuntum" 2. Arbeitsabschnitt (1990). Vgl. W. JOBST (Hrsg.) a.O. (Anm. 2). Vgl. W. JOBST, Archäologie und Denkmalpflege in Carnuntum, CarnuntumJb 1987 (1988) S. 89ff.; ders., Archäologischer Park Carnuntum, CarnuntumJb 1988 (1989) S. 123ff.; ders. a. O. (Anm. 4) CarnuntumJb 1992 (1993) S. 72f. R. GÖBL U. a. Das antike Stadtviertel bei Schloß Petronell, Archäologischer Park Carnuntum. Die Ausgrabungen 1 (1990); W. JOBST-E. RUDOLF u. a. Carnuntum - Zivilstadt 1986-1987. Bericht der Ausgrabungen, CarnuntumJb 1987 (1988) S. 15 Iff.; F HUMER-W. JOBST-A. RAUCHENWALD, Carnuntum-Zivilstadt 1989-1990. Bericht über die Ausgrabungen und Forschungen an der „Limesstraße", CarnuntumJb 1990 (1991) S. 63ff. REGESZET ES KULTURTURIZMUS A carnuntumi régészeti tájban végzett közvetlen ásatási és helyreállítási munkák mellett különféle parkalakítási tevékenységekre is sor került, mint pl. kerítések létesítése, növénytelepítés, utak kijelölése, táblák elhelyezése. Mindezek a lépések újfajta megközelítést hozhatnak a hasonlóan rangos kultúrkincsek kezelésében, kialakításában és gazdasági hasznosításában. A Carnuntumi Régészeti Park hosszú távon tekintve nem sűrűn beépített ipari vagy lakóövezetben fejlődött ki, mint a legtöbb Rajna- és Duna-menti régészeti hely, hanem a Bécs és Pozsony között lévő, fokozatosan növekvő természeti-, műemléki és üdülőrezervátum körzetében. Az egyes intézkedések megvalósításakor éppen ez a körülmény eredményezi, hogy Carnuntumon túlmenően a régió más régészeti látnivalói is megtekinthetővé és élménytadóvá váljanak. Ezért törekszünk arra, hogy a Carnuntum városához tartozó területen a régészeti helyek hálózata jöjjön létre. Konkrét lépéseket a Brück an der Leitha közelében fekvő Höfleinhez kapcsolódó program keretében tettünk, ahol egy római vidéki villa feltárása folyik, és később műemléki helyreállítására is sor kerül. A feladat sikeres vagy sikertelen megvalósítása nagy mértékben függ attól, milyen lesz „Carnuntum római város" pénzügyi ellátása és majdani szervezeti struktúrája. Alsó-Ausztria tartomány mindenesetre azzal a döntésével, hogy itt régészeti park létesüljön, példamutató lépést tett abba az irányba, hogy itt egy zárt, védett régészeti övezet alakulhasson ki. A Heidentor nemcsak a Carnuntumi Régészeti Park jelképe, hanem egy egész régiónak és termékeinek a névjegye, kezdve a szőlőműveléstől a biogazdálkodáson kersztül egészen a gasztronómiáig. Hasonlóképpen, mint a múltban, ez az emlék a jövőbe vezető kaput jelképezi a kultúrpolitika, a tudomány és a gazdaság számára. Werner JOBST Amt der Niederösterreichischen Landesregierung HI/2 Wien 404