Budapest Régiségei 30. (1993)

TÁRGYI EMLÉKEK ÉS LELETEK = DENKMÄLER UND FUNDE - Barkóczi László: Megjegyzések Valeria 4-6. századi történetéhez : 2. közlemény, Hiányos hagymafejes fibulák és ruhatűk 327-350

hetők a fenékpusztai anyagban a bizánci és frank hatások, melyek magát Itáliát is érintették. Nem hanyagolható el a gepida és langobard szomszédság sem. A Lipp féle és a horreum melletti temetőben jelentkező ezüstlemezes garnitúrák kiugró jelenségnek számítanak (a horreum melletti temetőben gyermek sírjában található garnitúra katonai örökletességre utal.) Ezek a díszes garnitúrák magasrangú személyekhez tartozhattak, akiknek vezető szerepe volt a városban. Megtalálható a fenékpusztai sírokban az aranyozott germán sas és S fibula, amelyek langobard szomszédságra utalnak. A gepida jellegű fibula, a kettős állatfejben végződő fibula (KuzsiNSZKY 1920,91 ábra. 4,7) vagy az S fibula körkörös dísszel (BÓNA 1956, XXVII. t. 11) éppen olyan egyedi esetnek tekinthetők, mint a sirmiumi temető 149. sz. sírjában talált vésett díszű gepida csat és pontkörökkel díszített fiibula (ERCEGOVIC-PAVLOVIŐ 1980, 15. XVIII. t.). A meroving állatfejes karperec a négyszögletes fejű csat pontkörrel díszítve egyaránt megtalálhatók Észak-Itáliában, meroving és frank temetőkben. Ez a vegyes, egyedi darabonként előforduló anyag nem jellemzi, csupán színezi a keszthely-fenékpusztai etnikumot. A keszthely-fenékpusztai erődített város nem állhatott magában, nem tehetett szert ilyen gazdagságra mint ahogy ezt a horreum melletti kis temető is mutatja -, ha nincs a háttérben egy központi hatalom és valamilyen megegyezés a longobard és gepida szomszédokkal. A város azonban még így sem állhatott magában, kellett még a területen lennie egy olyan csoportnak, etnikumnak is, mely közelebb és távolabb a városhoz tartozott, ahol az uralkodó réteg székelt. Talán a Keszthely kultúrának egy korábbi szakasza kapcsolható ehhez az uralkodó réteghez. A horreum melleti temetkezés egy idő után megszűnt, ami ennek az uralkodó rétegnek a végét jelentette. Egyáltalában különös, hogy a horreum mellé temetkeztek, ha ez egyáltalában horreum volt (Gáspár Dóra kétségbe vonja az épület horreum voltát.) Kétségtelen azonban, hogy a horreum melletti temetkezés megszűnésével lezárult egy periódus. A következő szakaszt jelentené a déli falhoz tapadó temető, majd az egy, később háromhajós bazilika, mely Gáspár Dóra szerint a 6. sz. végénél illetve a 7. sz. elejénél nem épülhetett korábban. Van összekötő kapocs a két periódus között - ez a leletanyagból is kitűnik - de kétségtelen, hogy a bazilika megépítésével egy új időszak kezdődött. Szólnunk kell még a Keszthely-kultúra tűiről, melyek sokszor elérik a 30-40 cm-t is, kanalas vagy lyukas fejűek, a vállon többször oválisán kidomborodó, áttört díszítéssel. Ezek részben őrzik a helyi hagyományokat (kanalas fej) ugyanakkor több tűnél germán hatásra is gondolhatunk. Délnyugat-Pannoniában már korán megtalálhatók a hasonló hosszúságú csont tűk. Nem tudjuk, hogy milyen lehet az összefüggés, de nem lehetetlen, hogy ez a túlélő csoport, keveredve a Balkán vidéki elemekkel települt át, vagy telepítették át őket a Balaton környékére, az akkor lejátszódó háborús események következtében. Akármennyire is egyedülálló jelenségnek tűnik a fenékpusztai erőd Ieletanyaga, története nem választható el a Dunántúl többi részétől, annak történetétől. A dolgozat előzménye Megjegyzések Valéria 4. századi történetéhez I. a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Történeti Tanszékének Évkönyvében jelenik meg 1995-ben. Rövidítések ADRYMISISMANI1983 ALFÖLDI 1957 BÁNKI 1974 BÁNKI 1975 BÁNKI 1979 V. ADRYMI-A. SlSMANI, A Burial Mound at Pherae. Athens Annals of Archaelogy XVI. (1983) 18-42. M. R. ALFÖLDI, Schmucksachen. Intercisa II. ArchHung XXXVI (1957) 399^176. BÁNKI Zs., Kutatások Gorsiumban 1972-ben. (Forschungen in Gorsium im Jahre 1972). Alba Regia XIII (1974) 239-243. BÁNKI Zs., Kutatások Gorsiumban 1973-ban. (Forschungen in Gorsium im Jahre 1973). Alba Regia XVI (1975) 299317 és 329-333. Zs. BÁNKI, Forschungen in Gorsium im Jahre 1976. Alba Regia XVII (1979) 205-215. BÁNKI 1980 Zs. BÁNKI, Forschungen in Gorsium in 1977/78. Alba Regia XVIII (1980) 177-264. BÁNKI 1981 Zs. BÁNKI, Forschungen in Gorsium im Jahre 1981. Alba Regia XIX (1981) 215-229. BÁNKI 1985 Zs. BÁNKI Forschungen in Gorsium in den Jahren 1981/82. Alba Regia XXII (1985) 120-160. BÁNKI 1987 Zs. BÁNKI, Forschungen in Gorsium in den Jahren 1983/84. Alba Regia XXIII (1987) 199-240. BÁNKI 1990 Zs. BÁNKI, Forschungen in Gorsium in den Jahren 1985/86. Alba Regia XXIV (1990) 115-136. BAKÓCZI 1965- L. BAKÓCZI, New data on the history of Roman Brigetio. ActaAnt XIII (1965) 215-257. 334