Budapest Régiségei 30. (1993)
TÁRGYI EMLÉKEK ÉS LELETEK = DENKMÄLER UND FUNDE - Madarassy Orsolya: Tabula gromatici az aquincumi canabaeból 297-315
Ezek szerint a műszer B oldala a napéjegyelőségi csillagórákat számítja át napórára. Tehát megállapíthatjuk, hogy az aquincumi töredék B oldala tájolóként működik. Napéjegyenlőség idején (március 21, szeptember 23) leolvashatóak róla: - a fő világtájak - az adott hely földrajzi szélessége az első metszés és a földrajzi K-Ny alapegyenese által bezárt szögből Jegyzetek 1. AMR. 91. 121/12. 02. Régészeti Füzetek Ser. 1. No. 1991. 47/15. Henszlmann-lapok Nr. 4. (sajtó alatt) 2. Mivel a koncentrikus körívek középpontja csak szerkesztéssel határozható meg, 0,5°-nyi elméleti tűréshatárral számoltunk. 3. Strabón: Geographika (Földy József) Budapest, 1977. 4. Strabón: C. 96. 5. Az antik geográfia sokkal pontosabban tudja meghatározni a szélességi kört, mint a meridiánt, így az adatok térképre vetítésénél a torzulások általában É-D irányúak. 6. Strabón Meroétól D-re még egy, várossal nem nevezett szélességi körre helyezi az oikumené D-i határát. 7. A valóságban Merőé 34% Syéné 33°4'K Rhodosz 28% Byzantion 28°58% Borysthenes 30°K. Atlas of ancient and classical geography. J. M. Dent. London, 1905. 8. Vitruvius: De architectura libri X. Krohn./Teubner/. Lipsiae. 1912. 9. Vitruvius IX. 7. 10. Atlas of ancient and classical geography. 11. Ptolemaiosz: Mathematicae Syntaxis II. 6. 29-33. 12. Claudius Ptolemaiosz: Geografiké Üfégészisz Müller. (Didót) Paris 1883. Claudius Ptolemaiosz: Opera omnia J. L. Heiberg. /Teubner/Lipsiae. 1907. Ptolemäus Handbuch der Astronomie. Herausgeber: K. Manitius/Teubner/ Leipzig. 1963. 13. Ptolemaiosz: Geografiké I. 23. Syntaxis II. 6. Ptolemaiosz rendszerében töredékünk adatait a következő módon kellene kegészítenünk: 5. körív - Róma 6. körív - Mediolanum 7. körív - Lugdunum 8. körív. - Londinium 9. körív - Thule vö. 2. térkép. 300 - az adott hely földrajzi hosszúsága a belső metszések és az alapmeridián adatainak időeltoló11 dásából. A B oldal segítségével mérhetővé vált helyi adatok birtokában az A oldal segédábrája alapján már szerkeszthető a helyi horologium, térképezhetővé válik az adott hely. Az A oldal szögmérője - gromával cserélve fel a gnómont - bármely kitűzésre alkalmazható. S mivel az aquincumi darab az egész műszernek csak töredéke, maga a teljes tárgy feltétlenül még több funkciót egyesített, s egyéb számításokra is alkalmas volt. 14. Syntaxisl.il . 15. Gallia 1985. (43) p. 481-482. 16. Peri analémmatosz. C. Ptolemaiosz: Opera omnia. 17. Ptolemaiosz alapján egyaránt lehet a holdjárás vagy a bolygók pályaadatainak segédábrája. Syntaxis: passim. 18. Vitruvius IX. 7. Ptolemaiosz: Peri analémmatosz. 19. Syntaxis II. 12-13. 20. Alexandria (Felső-Egyiptom) Ptolemaiosznál a valós földrajzi szélességével szerepel, töredékünkön ez a körív szerkesztett - általánosított. Syéné 24° 28° 38° 52° Alexandria 32° 37° 44° 54° Rhodosz 36° 39° 46° 56° Athén 38° 40° 47° 57° (Róma) 42° 45° 52° 59° (Mediolanum) 46° 49° 54° (Aug. Trev.) 50° 53° 21. Aquincum: Ptolemaiosz: (napéjegyenlőség - Kos/Mérleg 6/6 óra) Syéné: 23°51 27°56' 37°36' 49°42' 62°47' 76°20' 90° Rhodosz: 36° 38°37' 45°31' 55°6' 66°9' 77°36' 90° 22. Elképzelhető, hogy az alapmeridián további adatai esetleg szerepelhettek valahol a teljes tárgyon, akár felirat formájában. De a Syéné-AlexandriaRhodosz vonal meridiánja ismeretében szerkesztéssel is továbbszámítható, s így mérhetővé válik az Athéntól kezdődő elmozdulás Ny felé. (Ez esetben a 6. körív jelzésére Lugdunum helyett Aquelia vagy Mediolanum valószínűbb.) Az időeltolódásból pedig már kiszámíthatóvá válik a meridiánkülönbség.
