Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez 11-32

hossza a diadalívig 8 °, szélessége 4°, a diadalív vastagsága 5', nyílása 2°2', a falak vastagsága 3'. A sokszögű záradék szélessége 1'5, a kiugró pillérek vastagsága és szélessége 3°5' .A szentély déli oldalán három pillér van, az északin a vastag alapfalak valószínűleg a kolostorhoz tartoztak. A szentély északi felében majdnem a polygon zárókő alatt egy csontváz feküdt lábaival délfelé helyezve. A kereszthajónak csak a 2dik... végéig jutottak az ásatással vagy is a diadalívtől 5 °-nyire, a hajó szélessége 5°2" a fal vastagsága 1°, a diadalívnél mind a két oldalon egy-egy oltár alapja, és a baloldali előtt egy lábaival kelet felé irányzott hulla csontvázat leltek. A diadalívtől 17 "nyíre kelet felé egy rézsut futó 3' széles kerítésfalat találtunk, melynél három keletéit sírnak nyomaira akadtak. A felvétel Zsigmondy Gusztáv kir. mérnök érdeme." (XVII. csomag 396/40. irat) 1869. április 25-én Rómer így ír a Budapesti Közlönyben „az Ó-Budától nyugatra emelkedő szőlődombok alatt" megtalált romokról: „egy középnagyságú, polygon záradékú, szögletein pillérekkel erősített szentélyre akadtak, melyet eddig mintegy egy ölnyire a földtől tisztítottak meg ... A XIV-XV. századbeli templom, mely néhány ölnyire nyúlik csontvázakkal van körülvéve, déli oldalán több egyenközűen fekvő fal terül el, alkalmasint a régi kolostor maradványai, valamint hogy a majdani kerítés falai is előbukkannak."

12 Rupp Jakab figyelmébe ajánlja a romot, amit véleménye szerint azonosítani kellene. 1869. június 3-án Rómer ismét a helyszínen járt, felmérte, lerajzolta és leírta a Viktória téglagyár területén elólcerült gótikus templom szentélyét, a hajó részletét és a kolostor indítását. Rajzát és az ezt magyarázó leírást tarthatjuk az 1869-es ásatások hiteles dokumentációjának. Zsigmondy Gusztáv felvételi rajza Rómer rajzához képest már a feltárás egy későbbi állapotát tükrözi, ez utóbbin hét pillért, a szentélyben kilenc csontvázat, jobban feltárt kerítés- és kolostormaradványokat láthatunk.

13 Zsigmondy többi, 1877-ben a MOB-nak (Műemlékek Országos Bizottsága) beterjesztett felvételi rajza pedig már az egész templom és a kolostor nagy részének feltárását tartalmazza, ezt tehát egy késól)bi ásatás (1877 ?) eredményének valószínűsíthetjük.

14 Rómer kéziratos hagyatékában nem találtunk utalást arra, hogy 1877-ben ásott vagy járt volna a területen. Rómer Flóris Alba Mariának, Fehér Mária templomnak, de XIV-XV. századinak tartotta a romokat. A legújabb kutatások szerint a fejéregyházi pálosok kolostorának (Mátyás király alapította 1483-ban) maradványai voltak az itt feltárt romok.

15 Békásmegyer „Térrajzi vázlata," 1" = 2000° jelzés nélküli tollrajz. Rómer által készített színes térképvázlat Békásmegyer területéről az utcák, házcsoportok feltüntetésével. (OSZK Kézirattára Fol. Hung. 1110. Tom. V. 230. irat) Békásmegyer „Jul. 1.1866. A pusztatemplom alatt a parton igen sok kő (termés) régi faluhely (?), nincs rom, tégla." (XX. Jkv. 23. o.) Békásmegyer - Pusztatemplom (Kossuth Lajos üdülőpart) „Békás Me gyér" egy csúcsíves ablak rajza (TV. tábla 1.) „Risson (?) und terméskő, aug. 15-én 1863. Ó-Budán egyenes utcza a vámtól roppant nagy oszlopok az utcán." Néhány olvashatatlan szó. „ Termés kőből torony a szentély fölött, közben tégla, párkányozott is 41/2-21/2-11/2." (XII. Jkv. 10. o.) A templom alaprajzát közli Rómer néhány felirattal (2. kép; V. tábla 1.) „Árok a fal elmosva, gerendák helye, 2. kép. XII. Jkv. 11. o., Békásmegyer, a Pusztatemplom alaprajza. Abb. 2. XII. Notizbuch, S. 11., Békásmegyer, Grundriß der Puszta-Kirche. kerítés,fent emeletben ablak volt a közepén, ablak, faragott kő, fadarab, fal, a torony élei faragott kőből." (XII. Jkv. ll.o.) „Sárga, vörösbarna, veresbarna, a szentélyben falfestmény nyoma sárga veres húzásokban (?) igen zavaros rajz, romlott falon ki nem vehető." (A szentély rajza: 3. kép) „ Thurmhőhe 36', muß höher gewesen sein - denn das Fenster gegen Süden ist nur halb. Höhe der Wölbung c) vom Schulter 14' ohne Mauer 13', Bogenweite 2' 1" Gibelhőhe bei d)41/2 °. Mauer bei e) 2°3'" (XII. Jkv. 12. o.) 16