Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Czagány István: Az Országház utca 9. sz. műemléképület kutatásának eredményei 117-134

kövei nem nyújtanak félreérthetetlen támpontot arra nézve, hogy ez a fülkesor vajon csak két fülkéből állott-e, vagy négyből - úgy, mint a másik? A fülkék datálása meglehetősen nehéz problémát jelent. A záradékköveiken, az orrtagvégződéseken látható plasztikus liliom-faragványok az Anjou-liliomra emlékeztetnek. En­nek alapján a fülkék datálása az Anjou-kor végére kívánkoz­na, aminek azonban ellentmond tipológiai szempontból a záradékképzés és a profil. Az utóbbinak ugyanis legközeleb­bi formarokona az Országház utca 26. sz. kapualjának ülő­fülkéin látható. Ezek - mivel a Gara-palota Olasz utcai épületében állnak- feltehetően az 1412-es Garai-osztozko­dás után (1412. aug. 25-i oki. Pataki Vidornak a 2. sz. jegyz.-ben i. m. 294. 1. 79. jegyz.) keletkeztek. Közelítő módszerrel mindenesetre az 1420 körüli időkre tehető a felépítésük, így az épületünk déli falának ülőfülkéi is min­denesetre a XV. századra datálhatok és nem az Anjou-kor végére. Zsigmond-koriak, az 1420 körüli évtizedekből. 17. Valamennyit a kapualj eklektikus stílusú köpenyfalának részleges lebontása útján sikerült feltárni. Következéskép­pen az elfalazásuk Ybl Miklós (?) kapualjképzési munkálatai során történt meg. Ugyanis a köpenyfal félpilléreinek (lizé­nák) fejezetei-Ybl Ervin megállapítása szerint-megegyez­nek az Ybl Miklós más épületein használatos fejezetek for­mamegoldásával. Lehetséges azonban, hogy ezt az elfalazást Preisz és Kirschenbaum végezte. 18. Profilszerkezetük a tercier-tagozatos orrtagbontás legkésőb­bi megoldását mutatja. Részletes ismertetését lásd Czagány István: A grafikus stílus várnegyedi emlékei c. cikkében. Budapest Régiségei XEX. kötet, 1960. Építésük - sajátságos módon - úgy történt, hogy az északi, XIV. századi ház déli határfalához hozzáépítették őket. Valószínűleg ezzel egy időben - vagy valamivel később, a XVI. század első felében - épült rájuk a tégla dongaboltozat. Nyilván a korábbi kő dongaboltozat helyett épült, amelyet éppen azért kellett le­bontani, hogy az északi ülőfülkesort a határfal elé építhessék. 19. Méreténél fogva aligha lehetett lépcsőházi ajtó, annak elle­nére, hogy az épület jelenlegi lépcsőházát megelőző, utolsó lépcsőfeljáró teréhez közel nyílik. Jelenlegi ismereteink sze­rint a XV. században az épületek udvari homlokzatához épített csigalépcső tornyon (Fortuna utca 10. sz., Tárnok utca 16. -Anna utca 2. sz.) keresztül, kívülről történt a középkori emeletek megközelítése és nem belülről. Egyébiránt ez az alaprajzilag középmenetben elhelyezett lépcsőfeljáró ­amelynek pl. a pinceközlekedésben semmi nyoma sincsen ­csak a XIX. század első kétharmadában lehetett használat­ban. Létét a területe felett hiányzó, földszinti boltozat bizo­nyítja. Nyugati oldalfala belefut a kérdéses gótikus ajtó nyílásába, ami nemcsak azt bizonyítja, hogy ezzel nem egy­korú. Bizonyítja azt is, hogy a helyiségnek - amelybe a gótikus ajtó vezetett - a keleti fala, a keleti ajtókávától keletebbre állhatott a középkorban, vagyis a középmenetben elhelyezett újkori lépcsőfelj árónak a közepe táj án. Ezért ezen a helyen a középkorban semmi esetre sem lehetett lépcsőház. Helyét az udvari, déli szárny végében - ahová az udvari homlokzat emeletének déli szélén lévő ajtó vezetett - kell keresnünk ugyanolyan elrendezésben, mint ahogyan az az Úri utca 31. sz. épületben látható. A középmenetben elhe­lyezett újkori lépcsőfeljáró XVIII. századi sem lehetett, mert a barokk lépcsőházat az udvari, északi szárnyban tudjuk csak elképzelni. Mégpedig ott, ahol az északi alsó pincéből felve­zető, elfalazott lépcső érkezik a földszintre - vagyis nagyjá­ból a mai lépcsőház helyén. Elrendezése a Fortuna utca 18. sz. udvari, déli szárnyában fennállott lépcsőházához lehetett hasonló. V. ö. az épület tudományos dokumentációjának 5. lapján erről mondottakkal. Fortuna u. 18. - Kard utca 2. sz. épület tudományos dokumentációja az É. M. Középületter­vező Vállalat tudományos tervtárában: I. Dísz tér 4-5. 20. Folyamatos tagozatkapcsolású, kettős körtetagozatú profilja különleges formajelenségeket mutat. A körtetag nem az egész profil középtengelyében helyezkedik el. Vagyis a „vezérkörte profilos stílus" mellékhajtásának tekinthető, amelynél a vezérkörte tag a középről már oldalra van tolva; vezetőszerepe helyett már csak az egyéb tagozatok mellé rendelt, hangsúlyos motívum lett belőle a stílusfejlődés késői szakaszának ismérveként. Ugyancsak későgótikus formaje­lenség a külső síkról induló félkörte tag és a belül hozzá csatlakozó kísérőhenger is, amely megszakítatlanul átfordul a negatív horonyba. Ennek 1452 utáni datálására vonatkozó­an lásd Czagány István: Az Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása. Bu­dapest Régiségei XIX. kötet. Bp. 1960. 21. Csak az északi kávamaradványok eredetiek, a déli káva kétharmad részét elfoglaló, élleszedéses kő másodlagos el­helyezésű, XVI. századi pótlás, az elpusztult eredeti kövek helyébe. 22. V. ö. a Fortuna utca 10., Hess András tér 4., Tárnok utca 13. földszinti és emeleti ablakaival, amelyek korábbi eredetűek. Viszont a posztgótikus, grafikus stílusú ablakokon - Anna utca 4. sz. - a profil még a könyöklőn is körbefut; ez a legkésőbbi megoldás. A kettő közt foglalnak helyet épületünk ablakai, amelynek könyöklőin rézsű fut végig és a tiszta grafikus profil erre, a függőleges keretkövekról teljesen ráfut. 23. Ennek profiltagozatkapcsolása, stílusa és keletkezésének kora megegyezik a kapukeretkőével. 24. A kapukeretkő mellett jelentkező 17 cm-es visszaugrás az északi sarokarmírozásnál 12 cm-re csökken le. Ezt az arma­túrának csupán az alsó négy középkori köve mutatja. A felettük emelkedő, puha kövekből épült armfrozás már újko­ri, ezért külső síkja az emeleti homlokzatsíkhoz igazodik. 25. A profilban jelentkező pálcatag - megítélésünk szerint ­kétféle formafejlődési jelenséggel is magyarázható. Vagy a reneszánsz kymatag kialakulása előtti állapotot mutatja — az esetben, ha a kyma a Parler-iskola pálcatagozatának a lemeztaggal való összedolgozásából ered — és eszerint kora­reneszánszjelenség az 1480 körüli időből. Vagy a későgóti­kus pálcatag kialakulása utáni állapotot mutatja - az esetben, ha a lemeztagból háromnegyed hengernyi kiállású pálca, sarokból csak félhengernyire való kiemelkedése már deka­dens tünet - és eszerint posztgótikus jelenség az 1450 utáni időkből. Minthogy a tudomány mai állása szerint ezt a kérdést a morfológiai fejlődéstörténet szemszögéből nézve még nem lehet eldönteni, azért a profilos keretkő korarene­szánsz eredetét a maradvány elhelyezéséből bizonyítjuk. ­A profilos keretkő és könyöklőköve olyan középkori tégla­falon áll, amely a körteprofilos választópárkány kőre épült, tehát csak azzal egyidős, vagy annál későbbi lehet - korábbi semmi esetre sem. (Egyébiránt a választópárkánykőhöz déli irányból, másodlagosan elhelyezett XIV. századi, hengeres profilú keretkő-maradvány csatlakozik, amely ugyanabban a téglafalban van, amely az északi kapukeretkő-kávával összeépült - ezzel is bizonyítva annak XV. századvégi ke­letkezését.) A keretkő déli fülkefalában másodlagosan fel­használt, asztaloshoronnyal ellátott, gótikus nyíláskeretkő van, ami szintén a későgótikus ablakképzés mellett bizonyít. Végül a keretkő profilja nincs megállítva, hanem ráfut a könyöklő felső síkjára, ami szintén későgótikus sajátság ­miként azt a hármas ablakoknál láttuk. V. ö. a 22. sz. jegyz.­ben erről mondottakkal. 26. A déli irányból számított második és harmadik ablak közötti kelet-nyugati irányú, későközépkori válaszfal nem egyidős az utcai, homlokzati fallal. Annál később épült, mert attól nyitott falvarrattal elválik, így mindhárom ablak egy, osztat­lan helyiségbe nyílott eredetileg. 27. Gerevich László is a vonatkozó bizonyítékok ismertetése nélkül említi, hogy ilyenek lehettek az ablakfülkékben. Bu­dapest Régiségei XV. kötet. Bp. 1950. Fővárosi Múzeum kiadása. 168.1. 28. Ennek a szobának homlokzatsíkra merőleges tengelyű don­gaboltozata a XVI. század első feléből származik. A pallaci­um famennyezetére vonatkozóan lásd Gerevich L. i. m. a 27. jegyz.-ben i. h.-ét. (168.1.) 29. Semmi esetre sem lehetett erkélyajtó, mert hiányoznak alóla a falból az erkélyt tartó konzolok csonkjai. Valószínű, hogy 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom