Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez 11-32

JEGYZETEK 1. Életrajzírói: Hampel J.\ Emlékbeszéd Rómer Flóris rendes tagról. Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek VI. köt. 13. számBp., 1891. 48-64. FraknóiV. 1891. 177199. SzinnyeiJ.: Magyar írók élete és munkái. XI. köt. Bp., 1906. 1118—1131. Kumlik E:. Rómer Flóris Ferenc élete és működése. Pozsony, 1907. Börzsönyi A.: Rómer Flóris Ferenc. Gyó'r. 1911. Bardoly /.: Rómer Flóris élete. Műemlékvédelem, 1988.4. 223-240. 2. Rómer F.: Pest városának legrégibb műemléke. Pesti Napló 1864. nov. 10. Rómer F.: 1873. 36-39., 1. ábra 3. Munkásságával foglalkozik többek között: R Dolg 1. Bp. 1958. kötetében megjelent tanulmányok sorozata: BannerJ:. Rómer Flóris emlékezete (1-22.) Bóna /.: Rómer Flóris az ó'srégész (23-31.) Kanozsay A/.: Rómer az epigráfus (3343.) László Gy:. Emlékezés a középkor kutató Rómer Flórisra (45-48.) Erdélyi G.: Rómer Flóris jegyzeteiből (49-56.) Oroszlán Z.: Rómer Flóris, a tanár (57-69.) Rómer Flóris Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos. Egyház, műveltség, történetírás. (Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezetólcet írta: Roüler Ferenc) Történetírók Tára Bp. 1981. A Műemlékvédelem 1988. 4. sz. cikkei: Entz G.: Rómer Flóris emlékezete (1815-1889). (205-208) Póczy K.: Rómer Aquincum romjaiért. (209-213) Marosi E.: Rómer Flóris művészettörténete. (214-222) Az AÉ 1990. 1. számának cikkei: Fitz J.: Rómer Flóris emlékezete. 103-104., Moskovszky E.: Rómer Flóris (1815-1889). 104-106. A Pest-budai római kori emlékek megmentése érdekében kifejtett tevékenységét ismerteti Póczy K. cikke: Gondolatok Rómer Flóris emléktáblájánál halálának 100. évfordulóján az Aquincumi múzeumban. BpR XXVII. 1991. 191-197. 4. Fraknói V.: 1891.191-192. A könyv megírásához összegyűjtött adatok, feljegyzések, kézirattöredékek az OSZK Kézirattárában találhatóak Oct. Hung. 501. XXVni-XXIX. köt. „A régi Pest" cím alatt. Reprint kiadás: Bp. 1988. 5. Tombor I. 1954. 276-278. Erdélyi G. Rómer Flóris jegyzeteiből. R Dolg 1. 1958. 49-56. Semsey A.: Rómer Flórissal a Balaton környék pusztuló műemlékei nyomában. Műemlékvédelem 1959. IE. 129-134. G. Sándor M:. Rómer Flóris munkássága aműemléki kutatások tükrében. Műemlékvédelem 1960.

1.7-10. Bolla V. szakmérnöki dolgozata (kézirat) Rómer Flóris útjait topográfiai szempontból, katalógusszerűen dolgozza fel. Megjelent Sodor A. kiegészítésével: Rómer Flóris úti jegyzetkönyvei címmel a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézete kiadványaként, Magyar Építészettörténeti Dokumentáció 1. Bp., 1980. D. Matuz E.\ Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai.MFME 1986-1. Szeged, 1986. 31-4,8., D. Matuz E.: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai. Agria XXIV. 1990. 89105. D. Matuz E.\ Megemlékezés Rómer Flórisról halálának századik évfordulója alkalmából. MKCsM (sajtó alatt). Bardoly /.összefoglalja a róla szóló irodalmat (Műemlékvédelem, 1988. 4.240-241.) A jegyzőkönyvek kiadásának terve az OMF részéről a Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1989. nov. 17.-i ülésén hangzott el. 6. A Rómer hagyaték Budapestre és környékére vonatkozó kigyűjtött régészeti adatai megtalálhatóak a BTM Régészeti Adattárában. 7. A fotókat Barka Gábor (OMF), a rajz másolatokat a szerző készítette. Megemlítjük, hogy a rajzokon a könnyebb érthetőség kedvéért a számok és a megjegyzések nem Rómer kézírásának másolatával készültek. 8. Gerecze P. 1906. 585., 606.; Ágostházi L.: A budaszentlőrinci pálos kolostor. Műemlékvédelem 1979. XXIII. évf. 1. szám 24-35.14. jegyzet. 9. Fauerné Tóth R:. Kassai István Budán. BpR XVI. 1955. 135-145., 4., 5., 10. kép. 10. R upp J. : B uda-Pes t és környékének helyraj zi története. Pest, 1868. 207., Garády S:. A Szent Lőrincről elnevezett Budamelléki pálos kolostor. TBM III. 1934. 151.; Garády S.\ Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése 1931-1941. 2. A Szent Lőrincről elnevezett budamelléki pálos-templom és kolostor. BpR XIII. 1943, 175. Rómer a svábhegyi maradványokat is a kolostorból származtatta. Rómer F.: Egyveleg AÉ 1870. 215. Garády cáfolta ezt, feltételezte, hogy Városkút területén egy kolostor volt. Garády S.: Jelentés az 1936-1942. évben végzett ásatásokról. BpRXIII. 1943.406. 11. Genthon I. 1951. 31.; Zakariás G. S. 1961. 67.; Horler M. MMT VI., Bp. műemlékein. 1962.175-178., 71-74. kép (a villa és a kápolna részletes leírása); Nagy E.\ A budaszentlőrinci pálos kolostor romjai. MMT VI. Bp. műemlékei II. 1962.183-192, 82-91. kép. (a pálos kolostor leírása); GerevichL. 1973. H. 243. 44-45. kép. 12. Rómer F.: Egy góth templom alapjai Ó-Budán. Budapesti Közlöny 1869. 94. szám 1232. o. Megjegyzéseire utal Gerecze P. 1906.605. 13. OMF Tervtár 10 890. szám alatt. Ezt a rajzot publikálta Zsigmondy G. az AÉ 1886 VI. évf. 87. oldalán (Az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat 1885. decz. 29-i közgyűlésének jegyzőkönyve). 14. Zsigmondy 1877-ből származó felvételi rajzai: Horler M. 1962. 494, 495. kép 15. Horler M. 1962.499-502.494^196. kép. Részletes kutatástörténeti összefoglalásában megtalálható a kérdésre vonatkozó irodalom. Bertalan Vilmosné: A középkori ásatásokkutatások története Óbudán (1850-1975). BpR XXIV. 1976. 31-37.; Gerevich L. 1973. I. 353. 170. kép; Györffy Gy. 1973.

1.264-265. A téglagyár építésekor a középkori épületek megsemmisültek. Csorba Cs. Rég. Füz. I. 32/1979.113. 16. Rómer F.: Régi Falképek Magyarországon. Magyarország régészeti emlékei IH. Bp., 1874. 100-101. „Azon pataknak a Dunába való omlásánál, mely Kalász- és Békásmegyer közt a határt képezi, déli szögleténél, a mély árok partján, mintegy 100 lépésnyire a Dunától áll egy rom, melyet a dunai gőzhajókról annál inkább lehet látni, mivel a sajátságosan a szentély fölött emelkedő és bár nem egész, mégis 36' magas tornya igen feltűnő. Az egyhajójú, szentélyben egyenes záradéka romfalai többnyire terméskőből készültek, míg a külső szögletek more italico faragott kövekből rakattak. A szentély hossza 15' 4", szélessége 14' , a diadalívnél jobbra-balra szélesedvén teszen a hajóban 20' 3", míg hossza 36' számlál. Tárnáknak semmi nyoma, az ablakok keskenyek és csúcsívesek, egészen a XIV. század jellegével bírnak. Legépebben áll a szentély déli, valamint a hajónak délnyugati, és délészaki része 4' 5 "-nyi falakkal, melyeken a zenekar felé még a régi gerenda-páholyoknaklyukai jól láthatók. A régi czinterem kerítő falának nyomai köröskörül tűnnek fel, csak az északi oldalon hiányoznak, mert a vízárokba omlottak. Mi minket legjobban érdekelhet, az, hogy a szentély mindenféle sárga és vörös vonalak közt a régi festésnek nyomai föltűnnek, bár a 13' magas bolthajtás alatt védve valának, az ottan tanyázó dunai molnárok által annyira elrontattak, miszerint valami egészet épen nem lehet kivenni. A déli oldalon a boltívmező vörösbarna vonalakkal van foglalva, és az itten még épen álló csúcsíves ablakon át is hasonló vízszintes vonal látszik, azonban a záradék felé eső mezőnyön alul, mintegy négy malomkerek tűnik fel, sárga fogazattal és a távolban kisebbedve, mit mind nagyon zavarosan lehet az egészen romlott falon kivenni, miért is a festésnek az építménnyel való egykorúságát bajos meghatározni, bár az általános divat miatt fel lehet tenni, hogy ezen istenháza sem nélkülözte a festészeti díszítést." Utal rajzára, cikkére: Gerecze P. 1906.583., 584., a Pusztatemplomra Pesti Frigyes, LétayM. 1986. 13. 17. Garády S. 1950.437. 28