Budapest Régiségei 29. (1992)
TANULMÁNYOK - Magyar Károly: A Budavári Palota Északi, ún. Koldus-kapujának tornya az újabb kutatások tükrében 57-92
amely valamelyest eltér az É-i fal K-i szakaszától (1,30 m körül), de attól nem válik el. (Korábban eló'tte Ny felől egy másik, párhuzamos fal húzódott, amelyet azonban még 1982 előtt elbontottak.) A fenti részletező leírást összegezve: adott egy nagyméretű (kb. 18,50x21,50x21x19 m), enyhén trapéz formájú (rekonstruálható) épület, amely - a kutatható maradványok alapján -főfalaiban egy építési szakaszban keletkezett (3., 8. képek). Ezt az épületet az eddigi kutatás az Északi kaputoronyként azonosította. Az épület azonban: 1. világosan korábban épült annál az északi várfalnálvagy legalábbis annak Ny-i szakaszánál - amelynek kapuját védenie kellett volna, a várfal már az épület egyik pinceablaka elé épült; 2. külső falai vastagságában (0,95-1,70 m) jóval elmarad az északi várfaltól (2,40 m körül), s még e vékony falai közül is a legvékonyabbakat mutatja É, azaz a várható támadás iránya felé; 3. eredeti pinceajtaja is északi irányba nézett, ami védelmi célokkal aligha magyarázható. (Hozzá kell tennünk, hogy alsó pinceajtóinak kőkeretei ívesen, öblösen kopottak, amit a kutatás általában boroshordók görgetésével szokott magyarázni. 20 ) A felsorolt három tény alapján úgy véljük megengedhető a következtetés levonása: a vizsgált épület eredetileg „civil" célokat szolgált, és csak másodlagosan vonták be a királyi palota védelmi rendszerébe, - immár valóban kaputoronyként használva. Talán ezért került sor az északi pincelejáró elfalazására és az új belső lejáró nyitására (ld. „beugró") is. A következtetés azonban az épületre vonatkozó további kérdések sorát váltja ki: - Hogyan viszonyul a környező egyéb objektumokhoz? - Mikor épült és eredetileg milyen céllal? - Mikor vonták be a palota védelmi rendszerébe? A következőben megpróbáljuk a fenti kérdéseknek legalább néhány részletét megválaszolni a végső lezárás igénye nélkül. III. Az „Északi-kaputorony" közvetlen környékét vizsgálva, a tőle Ny-ra eső területen rögtön kiderül, hogy nem az egyetlen épület, amelyet a királyi palota északi védelmi rendszerébe másodlagosan foglaltak be (2. kép). A kapu, illetve az út túloldalán Zolnay László által feltárt Ny-i házsor egyik épülete 21 hasonló sorsra jutott azzal a különbséggel, hogy annak teljes É-i falát (18 m hosszan) belefoglalták az északi zárófalba. E háznak K-i, utcai homlokzati falát valószínűleg már ekkor elbontották. Az É-i fal K-i végében - ott ahol a K-i falnak kellett volna csatlakoznia - csak egy lefaragott falfelületet észleltünk, amelyhez a D-ről csatlakozó vastag fal 22 már később épült hozzá. Ha a K-i fal az utóbbi fal emelésekor még létezett volna, akkor valószínűleg felhasználták volna ennek építésénél. A ház udvari traktusát azonban nem bontották el, így ismerjük az épület szélességét, amely belül 3,90 m, kívül mintegy 5,30 m volt. Ez a tény egy további fontos részletre hívja fel a figyelmet. A zárófal D-re feltárt házsor épületei eredetileg az utcára merőleges tengelyű, nyújtott téglalap alaprajzzal épültek meg. Belső szélességük a fenti 3,90 és 6,2 m között mozgott, míg a külső a jelzett 5,30 és 7,8 m között. Hosszúságuk 14-20 m körül volt. 23 Bár az idők folyamán több épület közvetlenül egymás mellé vagy éppen összevonásra került, elmondhatjuk, eredeti formájukat tekintve szélességben mindegyikük jóval alulmarad a „torony" méretein (Ny: 18,50; K: 20 m), míg hosszúságban nagyjából megfelelnek annak (É: 21; D: 19 m). A torony Ny-i környezetét vizsgálva ki kell még térnünk magára a kapura, amely jól megformált kváderekból került kiépítésre, legalábbis alapjaiban. Felmenő, értékelhető részletformát, tagozatot mutató részei sajnos nem maradtak fenn. - Kettős kapuzat volt, K-i oldalán gyalog, Ny-i oldalán lovas kapuval. Előbbi - aknájának - szélessége 0,40 m, míg utóbbié 3,1 m. Előtte nem volt sem árok, semfarkasverem. Közvetlenül a lovaskapuban, annak K-i fala mentén, volt egy sziklába mélyedő, szabálytalan alakú verem, 24 amelynek azonban a kapu működéséhez valószínűleg semmi köze nem volt. A kapuzat K-i oldalán, a toronynak felhasznált épület fala mentén egy meglehetősen vastag, É-D-i irányú falazat bizonytalan körvonalú maradványait figyeltük meg. Viszonylag késői építésű talán barokk - lehet, hiszen megépítésével elfalazták a „torony" Ny-i falának mindhárom eredeti és negyedik másodlagos kialakítású - ablakát is. (Vö. 1. és 4. pincehelyiség leírása.) Sőt, megszüntették vele a gyalogkapu használatát is. A kapuzaton keresztül nagyobb, szabálytalan kövekből igen gondosan rakott útfelület haladt át, amelyet kissé Délebbre már Gerevich Lászlóék is észleltek. A kövezet valószínűleg késő középkori, de a török korban is használatban volt. Alatta egy másik, apróbb köves útfelületet is feltártak Zolnay László ásatásai során. 25 A „torony"-tól E-ra eső eddig feltárt területen csupán egyetlen objektum érdemel ehelyütt említést: egy másik toronyszerű épület, amely ugyancsak a királyi palotához vezető középkori út K-i oldalán állott. Sajnos Ny-i és D-i falának csak egy-egy szakaszát, előbbit kb. 15 (!) m, utóbbit kb. 7 m hosszan sikerült feltárni. 26 Belső osztásra a feltárás során nem bukkantak. Zolnay László a benne előkerült leletanyag alapján úgy vélte, hogy az épületet első formájában már igen korán (XIV-XV. sz.) elbontották, majd egyes részeiben (Ny-i fal) újra felhasználták, egészen a török korig. Helyzete miatt feltételesen azonosította a Haüy-Rabatta-féle alaprajzon szereplő, a Szt. Zsigmond templom és az Északi várkapu között jelzett, toronyszerű épülettel. 27 Az épület ehelyütt nagy méretei miatt érdemel különös figyelmet. Közelítőleg 6,5x14 nies belvilágával a „kaputorony"-hoz hasonlóan „kirí" a Ny-i házsor épületeinél megfigyelt méretek sorából - különösen, mivel hosszabbik oldala volt az úttal párhuzamos. A századfordulós palotaépületet megelőző bontás miatt a kaputoronyépülettől K-re látszólag le kell mondani a közvetlen megfigyelés lehetőségéről. Van azonban olyan, az építkezések előtti forrásunk, amely hiteles helyszíni megfigyelésen, sőt felmérésen alapul - csak jelentőségét eddig úgy tűnik nem ismerték fel, vagy félreismerték. 59
