Budapest Régiségei 29. (1992)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Tóth Attila: A Budapesti Történeti Múzeum középkori kőtárának helyzete 259-268

2. kép. Az Ibolya utcai kazamata egyik folyosóján tárolt „Nyéki vadászkastély" építészeti maradványa. Abb. 2. Die auf dem einen Korridor des Kasemette eingelagerten Baureste des „Jagdschlosses von Nyék" in der Ibolya-Gasse. Csak Garády Sándor ásatásain több ezer faragott töredék kerül elő. (A nyéki vadászkastély feltárásakor 2000-en felüli az előleltározott faragványok száma. A budaszentlőrinci pálos kolostor ásatásánál is 800-on felüli tétel kerül előleltárra. De Garády egyszerre ás a Tabánban, a Vízivárosban, Óbudán is.)

6 Ezenkívül Lux Kálmán és Géza is szép kőanyagot gyűjtenek be a margitszigeti domonkos kolostor és az óbudai Kálvin utcai feltárásukról.

7 Ebben az időben kutatja fel és szerzi meg Garády a Viktória téglagyárnál az 1880-as években előkerült faragványok magángyűjtőknél fellelhető darabjait is.

8 1939-ben gyarapodik a kőanyag a Nemzeti Múzeumtól megvett sírkövekkel és a királyi palotából származó reneszánsz kőfaragványokkal. Ugrásszerűen növekszik a BTM gyűjteménye

9 a II. világháborút követően. A Várnegyed helyreállítási munkálatainál a középkori polgárházak és a Mária-Magdolna templom faragott maradványai kerülnek a gyűjteménybe. A helyreállítással párhuzamosan megindul a volt királyi palota feltárása. Itt ismét nagyarányú gyarapodás az eredmény. A Gerevich László által vezetett ásatás elsőkét éve alatt „többezer kőemlékkel"

10 gyarapodott a kőállomány. Ezt a gyarapodást reprezentálja az 1953-ban megnyíló átrendezett kiállítás. A hatvanas években meginduló nagyobb építkezéseket megelőző feltárások (pl. Óbuda: ferences kolostor, királynéi vár, klarissza kolostor, prépostsági templom, polgárházak; Ságvári-liget: Budaszentlőrinci pálos kolostor; Várhegy: ferences és domonkos kolostorok, a Palota északi előudvara)

11 következtében már 15 ezer körül jár a kőfaragványok száma. A Halászbástya Lapidarium kezdetben megfelelt az igényeknek. A rohamos gyarapodás következtében azonban kezd mind szűkebbé válni. A palotaásatás gótikus faragványai ezért egy - az ún. „Újvilág-kert"-ben ideiglenes jelleggel épített, egy oldalán dróthálóval zárt, 290 m

2es - fészerbe kerülnek (1. kép). A háborút követő időszakban a régi országház (Bp. I., Országház u. 28.) emeleti termeit is használatba vettük. Az épület helyreállítására és az MTA helyiségigényére való tekintettel 1964-ben a raktárakat a BTM áthelyezi. A főváros két pincét és két kazamatát biztosít az új raktáraknak. (Az Úri u. 48. és 52. házak pincéjét és az Anjou-bástyán, valamint az Ibolya utcában egy-egy kazamatát. Ez összesen 360 m

2 alapterület.)

12 E helyiségeket az MTA rendbe hozatja és vasvázas polcokat szereltet fel (2-8. kép). Az eddig is szűkös helyzet tovább romlik 1966-67-ben a Halászbástya elvesztésével. Itt kb. 500 m

2 raktár és kiállítóterülettel lett szegényebb a BTM.

13 Biztosítanak viszont pót raktározási területet az Öntőház utcában.

14 Ezen a telken kívánt már korábban a BTM raktárépületet építtetni.

15 A szóban forgó terület ma is a Mélyépítő Vál260