Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez 11-32

nyat zárja. Innen a templomig vissza a nyugati szárny nyomai a kertben fennvannak, de még délre a kolostoron túl is. Az udvarban még a régi kút, mely faragott kövekkel van kirakva látható. Megérdemelné ezen kolostor, hogy még addig míg nyomait ennyire látni lehet tüzetesen fölmérettessék. A hárosi sziget déli szögletén van egy 6'-nyi széles faldarab melyben sok salak, rossz tégla van pozdorja és szalma nyomokkal. Jkv. XVI. 129. Jkv. II. 85." (Rómer hagyaték XVII. csomag 369/60. irat) „ Sziget Sz. Miklós határában Háros és Szőlős elpusztult községek templomromjai. A régi Háros faluval szemközt az úgynevezett Fáczányos szigetben régi zárdamaradványok. Galgóczi akadémiai tagtárstól kaptam márc. 20.876." (Rómer hagyaték XVII. csomag 396/23. irat) A középkori Csút (Chut, Csőt), a mai Háros sziget területén, a dunai oldalon alapította IV. Béla 1264-ben a premontrei prépostságot Szent Leusták (Eusztach), a vadászok egyik védőszentje tiszteletére. IV. Sixtus pápa Mátyás király kérelmére 1475-ben a pálosoknak adta, a XVII. században elnéptelenedett.

42 Pesti Frigyes 186465-ös leírásában megemlíti, hogy a Dunában fekvő Háros szigeten régi kolostorok romjai láthatóak.

43 Rómer Flóris 1864-ben ezeket áramokat nézte meg és írta le, megfigyeléseit nem publikálta, mások sem hivatkoznak rá, így kutatástörténeti szempontból jelentősnek tarthatjuk. A monostor fennmaradt falai elpusztultak, Zolnay László 196l-es terepbejárási megfigyelései szerint felszíni maradványai nem láthatóak. Az épületek a sziget keleti partvonalának középső részén, a templom az 1910-es években épült raktár alatt helyezkedhetett el, egy részét a Duna áradásai elmosták. A falut a monostorral összekötő híd feltételezett maradványa 1961-ben, a Duna alacsony vízállása miatt még látható volt.

44 Budatétény „ 1866 jún. 3-án. Kistétény irányában a Duna mellett a legmagasabb ponton a régi falu, a templom fala, pillérjei láthatóak, az utczák és házak helyei igen jól látszanak, a .. .terem kerítése, a templom legmagasabb helyen." (XVI. Jkv. 129. o.) „Tétény 1866. jún. 3-án, a templom keletelve volt, fundamentum, faragott kő és a többi ...is, a., .fundamentuma csupa terméskő,... tégla. Háros falu volt itt, melyhez a sziget tartozott." (XVI. Jkv. 130. o.) „Kis Tétény irányában a Duna mellett a legmagasabb ponton még a régi falunak a helye tisztán kivehető. Láthatók a templom falának támjainak helyei, valamint az utcák és házak helyei igen jól kivehetők. A templom két legmagasabb pontján áll és a... szentélye is kivehető. A templom keletelve volt, alapja és a talap fedők faragott kőből állottak, a házak alapjai pedig terméskőből voltak rakva, a téglák nyomait nem találtam. Vájjon Háros falu állott-e itten, melyhez a sziget is tartozott? Jkv. 129,130.1., Bél Mátyás Pest m." (Rómer hagyaték XVII. csomag 369/59. irat) Tombor I. néhány sort idéz a XVI. Jkv. 129. oldaláról és megállapítja, hogy az újabb kutatás ezen a helyen tárta fel Csút falut.

45 Csút (Chut, Csőt) középkori falu a hatszög három oldalával záródó szentélyű, egytomyos, koragótikus, a XIII. sz.-ban épített, a XV. sz.-ban kibővített templomát és a település temetőjét Gerevich László tárta fel 1942-ben.

46 Az út menti soros településű falu három-négy sejtes házai kőból épültek, melyeket agyaggal, sárral tapasztottak össze.

47 Mindezek Römer megfigyeléseinek helyességét igazolják. Dunakeszi Alagi major „Dunakeszi határában fóti kert mellett templomrom, dits alag" (XI. Jkv. 82. o.) A templom alaprajza (11. kép, V. tábla 4.) a következő megjegyzésekkel: „Alag máj. 26-án 1863, orientált, termésköveiül sok helyen faragott kő, conzolokba végződő hevederek, közbe vörös cseréptégla, a) szentélyben c) helyen magasságban a falban gömbölyű oszlopdarab fekve befalazva, talán fej, románkorú faragott kövű épület, 11. kép. XI. Jkv. 89. o., Dunakeszi-Alagi major, templomalaprajz. Abb. 11. XI. Notizbuch, S, 89., Dunakeszi-Alagi-Meierei, Kirchengrundriß. 2.5