Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez 11-32

ezeket az adatokat nem közli. Ide vonatkozó megjegyzése: „mellékelem Bergh barátom tudósítását, fentartán magamnak a Pest bástyáira vonatkozó s még emlékezetemben és jegyzőkönyveimben lévő adatok közlését."^ Irásné Melis Katalin több tanulmányában részletesen foglalkozott a pesti középkori városfal kutatásával, a forrásokból és a régészeti adatokból levonható következtetésekkel.

32 Ehhez szolgáltat egy újabb adatot Rómer ismertetett három rajza és leírása. XI. kerület Albertfalva „An... in Sassnfeld (?) gegen die Donau zu in der Mitte, an der Grenze (?) des Ofner

..." Az alaprajz jobb oldalán: „ganz Bruchstein, Mortel mit vielem Kiesel" a diadalív mellett ... „Stiege" Alaprajz (6. kép). (XIII. Jkv. 178. o.) „Der Damm wurde erst neurer Zeit aufgeführt, es stand ... ganz frei so das 3 man nicht zum Bach (Loch ?)... langen konnte, viel durch Überschwemmung gelitten. Vom Grenzgraben südlich überall die Römerstraße sichtbar - sitz über der Brücke gegen of en fort, ganz mit Bruchstein beworfen Anton Maier in Csepel ackert (?) verschiednes auf seinem Grunde aus. A promontori uraság a túl álló rom szétrombolását nem engedé 3 év előtt. Vivát! - Vor dem Magazin geht die Straße wieder (?) in die Richtung des Palat. Gartens wieder zum Vorschein, bei der Sandgrube (?) wo der ... gefunden worden überall sichtbar." (XIII. Jkv. 179. o.) „Albertfalván, a falutól északra, a Duna felé, az óbudai és promontori határ közepén látni egy templomrom maradványait, melyek keletelve vannak. A szentély záradéka egyenes, belül 23' mér, míg hossza 29' 6" - a hajó szélessége 32' 6", hossza 45' 6", a falak 4' 3" - 3' 2"-nyiak. A szentély szögletein rézsut 4' 9" vastag támfalak nyúlnak ki 6' 8"-nyira, hasonlólag a hajó mind a négy szögletén ugranak ki délnek és északnak 6' 8", a nyugati falból pedig d-k és é-ny 4' 7"-nyi támfalak. A nyugati falon nincsen bejárás, a fal pedig e helyen 11/2 ° magas, hasonló magasságú még a többi fal is, kivéve a délit, mely csak 112 °-re emelkedik. Az anyag terméskő, a ragasz sok kaviccsal van keverve. Jkv. XIII. 178-179." (OSZK Kézirattára Ouart. Hung. 1413. Tom. V. 5. irat) „Castrum ez? Tegnap találtam Albertfalván. Ez góth templomnak alaprajza." Vázlatosan az idézett templomalaprajzot közli Rómer. A jegyzetlap hátoldalán a következő szöveg található: „ Templomfundamentum Albertfalván a Nádorkertnél." (OSZK Kézirattára Fol. Hung. 1110. Tom V. 147. irat) Rómer „A promontori plébánia területén fekszik" bővítéssel közli megfigyeléseit.

33 Genthon és Zakariás megemlítik, hogy a XIV-XV. sz.-i templomot Nagy Tibor azonosította 1941-ben, azóta be van temetve.

34 Lócsy Erzsébet Rómer cikke nyomán feltételezi, hogy ez a templom is példa lehet arra, hogy római kori őrtor22 6. kép. XIII. Jkv. 178. o., Albertfalva, templomalaprajz. Abb. 6. XIII. Notizbuch, S. 178., Albertfalva, Kirchengrundriß. nyokat használtak fel, építettek át templommá a középkor folyamán.

35 Az újabb kutatások „részlegesen feltárt várfallal övezett nemzetiségi vár"-nak tekintik a romot.

36 XVI. kerület Rákosszentmihály „Sz. Mihályi puszta templom alapja ... mint az alagi." (XIII. Jkv. 161. o.) „A puszta Sz. Mihályi templom alapját már 1864-ben körülszántották. Alakjára nézve az Alagihoz hasonlított. Haliam Gödöllőn Lies (?) családnál. Jkv. XIII. 161." (Rómer hagyaték XVII. csomag 396/86 irat) Cinkota „Czinkotán 1864 jún. 28-án. Ev. templom tornya, állja régi, dél felé való nyílása csúcsív, keletéit. A torony nyugati alsó ablaka nyílásos." (7. Up) (XIII. Jkv. 155.) A XVIII. században átépített templomban ma is látható a középkori templom tornya a befalazott román ablakokkal és gótikus kapuverettel.

37 Rómer - eddig még nem publikált - rajza és megjegyzése kiegészítheti a templom kutatástörténeti képét.