Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Bertalan Vilmosné: Középkori házak a budai káptalan területén 181-220

kozott, melyet az átépítésnél közvetlenül a fal mellett átvágták. A beásást apróköves réteg zárta le, az épület későbbi középkori járószintje (Af 103.50) (34. kép). Az épület északi oldalán is meghatározható volt a 13. századi külső járószint, mely a falhoz (10 F) közvetlenül itt sem csatlakozott a szint az átépítésnél átvágták. A falat a 17-18. században planírozták el (26., 28. kép). Az épületen belül a keleti helyiségben az átépítés utáni padlószint egy 120-130 cm vastagságú törmelékréteg tetején húzódott (27. kép). A sűrű épülettörmelékben középkori falazó és boltozati téglák, tetőcserepek és négyzetes padlótéglák mellett, több faragott kő részlete került elő. Ezek között egy 12. sz. második feléből származó töredék, mely az épület falába másodlagosan felhasználva került. Feltehetőleg a tatárjárás alatt megsérült Péter-templomból származott. A nagyjából téglány alakú kő két oldalán (a habarcs eltávolítása után) faragás mutatkozott, indamotívummal virág, illetve a hosszanti oldalon egy szárnyas alak törzsrészlete (Ltsz 88.13. 4. 1; 35, 36. kép). Az angyalalak ruházatának redőkialakítása azonos a tabáni plébánia templomban másodlagosan felhasznált kapudombormű vagy fejezet Krisztus alakjának ruharedőzetével.

15 A rétegben (2. réteg) 13. századi Árpád-kori fehér kerámia mellett redukált égetésű szürke ausztriai fazék és mécsestál töredékei kerültek elő, továbbá gazdag hazai és import kerámia a 14-16. század elejéről. így a hazai fehér fazekak, korsók és fedők mellett - melyek részben belül mázasak voltak - szürke kályhacsempe-töredékek kerültek elő nagy számban. (Ltsz: 79.28.1.1; 79.29.1-2.; 79.31.1.; 80.526.1-2.; 80.527.1-13.; 81.314.1.; 37., 38. kép.) Az egyik mázatlan szürke csempetöredéken címerpajzs részlete maradt meg, kapaszkodó koronás egyfarkú oroszlánnal, mely pólyán áll. (Ltsz: 88.13.1.) A pajzsot a sárkányrend jelvénye veszi körül (39. kép). A csempe feltehetőleg Zsigmond címerrel volt díszítve.

16 Ugyanebből a rétegből áttört zöld mázas dongás csempe töredéke is előkerült mérműves díszítéssel (37. kép). A budai palota V. László-kori angyalos csempéjével azonos darab.

17 Ugyanitt XV. sz.-i majolika korsó és táltöredék is előkerült

18 (Ltsz: 88.13.3.2; 40. kép). A bontási rétegben 2.103.30 m között 15-16. századi losici serleg töredéke (Ltsz: 88.13.2.1.) kettős hasú üvegpalackok, serlegek, poharak és kerek ablaküveg töredékeit találtuk.

19 (Ltsz: 79.1.1-25ig; 41. kép) A leletek között több bronztárgy, könyvkapocs és veret töredéke szerepelt

20 (Ltsz: 88.13.5-6.1; 42. kép). Jelentős lelet egy 13. sz.-i bronz ötvös mérleg

21 (Ltsz: 79.4.1.; 43. kép). Több vastárgyat, patkót, szöget, kampót, egy ásópapucsot és egy 16. századi lándzsavéget bontottunk ki

22 (44., 45., 46. kép). A köves bontási réteget (2-es réteg) a belőle előkerült legkésőbbi leletanyag alapján a 16. század elejére datálhatjuk, ami az épület pusztulását is erre az időre határozza meg. Feltehetőleg a házat 1529-ben a törökök puszították el, akik Óbudán táboroztak és kivonulásuknál a várost felgyújtották.

23 Az épület elplanírozásán a DK-i sarok megtartásával új északi és déli falak épültek. Ezt a 16. századra datálható építkezést használták fel a 16-17. században, mert a köves réteg tetején ebből a korból származó réteg húzódott, melyen egy 2-3 cm vastagságú agyagpadló jelentkezett (Áf 104.07). A ház újabb átépítésére mutat a 17-18. században az agyagpadlón jelentkező későbbi leletanyag is. Ekkor a 16. századi házon belül más osztást alakítanak ki, ehhez tartozik az észak-déli irányú 6-os és 4-es fal a középkori ház északi falának (10-es fal) elplanírozásán épült 11-es fal. Az a késő középkori toldalék, mely a ház keleti feléhez csatlakozott (13-as és 12-es fal) ugyancsak átépítésre került. Ezt a 17.-ik századi épületet a 18. század közepén épült Szentháromság szobor körüli tereprendezéssel bontották el. Összefoglalva a 15. középkori házra vonatkozó ásatási megfigyeléseket, megállapíthatjuk, hogy az épület nyugati helyiségét egy római alapokon álló 12-13. sz.-i épületbe és keleti helyiségét egy félig földbe mélyített, betöltött Árpád-kori objektumra alapozták. A 13. század második felében épült kőház „L" alakú beépítést mutatott. A délnyugati épületrész elbontása után felette alakult ki a késő középkori K-Ny-i útszakasz. A13-16. századi épület több helyiségből állt, a helyiségeket dongaboltozat fedhette, téglapadlója és üvegezett ablaka volt. A helyiségekben mázas és mázatlan csempékből állított kályhák voltak. Az épület berendezéséhez jelentős hazai és import kerámia tartozott. A leletanyag egy része alapján feltételezhetjük, hogy a tulajdonosa szoros kapcsolatban állhatott a királyi udvarral. A ház 1529 után pusztulhatott el és építették újjá. Az átépített középkori házat lakták a 17-18. században, a Szentháromság szobor létesítésével a 18. századi szintig elbontották. 16. ház A 15-ik középkori ház déli oldalán 6 méterre mutatkoztak a következő középkori épület (16.) maradványai. A középkori ház ÉNy-i részére épült rá a 18. század közepén a Szentháromság szobor. DK-i szakaszán 18-19. századi ház állott, melyet Varásdy-térkép 92. számmal jelölt (31b kép). Ezt a házat és saroktelket 1810-1860 között jelentősen bővítették (31a, 31b kép). Munkánk során a 19. század végén épült ház ÉK-i traktusában dolgoztunk, mely több építési periódusból származó római és középkori épületre húzódott rá. Ezeknek az objektumoknak a déli részét az Árpád híd építésével elbontották. 1983-ban a híd északi támfalának az átépítésével az épületek további szakaszai semmisültek meg. Az épületmaradványokat nagyméretű ÉNy-DK-i 20. századi betoncsatorna, távfűtés és elektromos vezetékek árkaival is átvágták. A 16. középkori ház részletei 1980-ban, 1982- és 83-ban a híd északi oldalán a parkban és járdaszigeten húzott kutatóárkokban és szelvényben (80/1, 80/2, 80/6-os szelvény) és az úttesten húzódó KNy-i irányú közműárkokban kerültek elő. A feltárt falmaradványok részben alapfalak voltak, összetartozásukat azonos falstruktúrájuk, irányuk, vastagságuk és környezetük leletanyaga alapján próbáltuk meghatározni. A ház maradványai a 15-ik ház déli oldalán meghatározott 15. századi KNy-i és egy ED-i út között jelentkeztek. Az északi-déli út a Lajos utca nyomvonalában húzódott. A Lajos utcának ezt a szakaszát az Árpád híd építésekor szüntették meg. A feltárt út egyes pontokban többrétegű volt. Az egyes útrétegek nyugati és keleti széle nem fedte egymást. Korban is több periódushoz tartoztak. A 15-ös ház délnyugati oldalán lévő 13. századi épületrész észak185