Budapest Régiségei 29. (1992)

JELENTÉSEK - Bencze Zoltán: A budaszentlőrinci pálos kolostor területén 1984-1991 között folytatott feltárások 155-165

akkor a két mellékszentélyt megszüntetik, elfalazzák őket. Falazóanyagként sok faragott követ használnak fel. A déli mellékhajó szentélyét lezáró fal alja 336,30 m mélyen került elő, ezzel szemben az itt található belső támpillért, illetve a templom déli zárófalát csak 337,35 m mélyre alapozták (9. kép). A főhajó első szentélyének négy külső támpillére volt. A támpillérek száma, valamint a szentély alapozása a D-DK-i oldalon arra utal, hogy a szentély a kilencszög öt oldalával záródott. A támpillérek közül az északit beépítették a főhajó második szentélyének északi falába. Valószínűleg ez történt a déli támpillérrel is, ez utóbbit azonban ma már nem lehet megállapítani. (A szentély belső köríves formája a Laczkó-villa nyomait mutatja.) A háromhajós templomtól északra találhatók a kolostor korai templomai. Ezen a területen először egy szögletes szentélyzáródású - keleti végén két támpillérrel végződő - templom (kápolna?) állt. Később egy nagyobb gótikus templomot építenek, melybe belefoglalják ezt a templomot (10. kép). 1290. évi okleveles adatunk

14 szerint az e területen álló S zent Lőrinc tiszteletére emelt kápolnát, melyet egy remete gondozott, Lodomér esztergomi érsek visszahelyezi a veszprémi püspökség joghatósága alá. Ez az adat talán a szögletes szentélyzáródású templomra vonatkozik. A gótikus templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródott.

15 Sikerült megfogni e templom DNy-i sarkát, ugyanitt egy K-Ny-i irányú falat is találtunk, melynek déli oldalán zokli került elő. Amikor ezt a K-Ny-i irányú falat emelik, akkor a gótikus templom nyugati zárófalát már elbontották, mivel ez a K-Ny-i irányú fal már átmegy az elbontott zárófal fölött. A két fal találkozásánál a gótikus templom nyugati zárófalának koronája 338,73 m magasságban található, ugyanitt a K-Ny-i irányú fal zoklija 339,29 m magasságban fut. A gótikus templom nyugati zárófala nem északi-déli irányú, hanem ettől az iránytól kissé eltér nyugat felé. Egyelőre nem tudom mi az oka ennek. A XIV. század vége felé idekerülnek Remete Szent Pál földi maradványai. Ekkor a templom hajójának egy részét elbontják, mégpedig a nyugati zárófalat teljesen, a délit pedig nagy részben. A templomhajó keleti részéből egy kis szakaszt meghagynak, ezt egy É-D-i irányú fallal választják le. Ugyanekkor épül a fent említett K-Ny-i irányú fal is, mely a háromhajós templom északi falával egy folyosót alkot, melyen keresztül lehet a Szent Pál maradványait tartalmazó kápolnát megközelíteni. A korábbi északi templomhajófal, mely egyben a kerengő déli fala lehetett, megmarad. A kápolna szentélyzáródása tengelytámpilléres lesz.

16 A részben elbontott templomhajó helyén egy téglalap alakú udvar alakul ki. A Remete Szent Pál kápolnát a XV. század végén újból átépítik. Ekkor a kápolna szentélye ismét a nyolcszög három oldalával zárul, bár kissé nyújtottabb formában, mint akkor, amikor még templomszentély volt.

17 A korai templomoktól északra található a kerengő. Az első kerengőnek kiástuk a nyugati belső és külső falát, keleten pedig a belsőt. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a kolostor XIV. századi kerengőfolyosója mintegy 2 m széles volt, az udvar pedig 10x10 méteres lehetett. Feltehetően akkor, amikor a XIV. század végén a nagy három11. kép. Sírkőtöredék. 11. Grabsteinfragment. hajós templomot megépítik, a kerengőt is megnagyobbítják, mégpedig északi és nyugati irányba. Ekkor a folyosó kb. 3,5 m széles lesz, az udvar pedig 15x15 méteres. A késői kerengő udvarszintje - a zokli alapján - 339 m körül volt. Északon nagyobb szakaszokon megmaradt a folyosó téglapadlója is, ennek szintje az ÉNy-i sarokban 339,78 m, középtájt északon pedig 339,54 m. A késői kerengő keleti belső falának alapozása helyenként 2 m széles, így itt egy emeletes felépítmény is elképzelhető. A korábbi kerengő déli belső falának már csak kiszedett nyomát találtuk meg. A késői kerengő keleti belső fala alig hogy DK-en nyugati irányba fordul, véget ér. Egy nyugatabbra húzott kutatóárokban sem találtuk meg a nyomát. A kerengő déli felében egy kisebb csatornát is feltártunk. A késői kerengoudvar ÉNy-i sarkából lejárat nyílt abba a pincébe, melynek fő lejárata a késői nyugati külső kerengőfal nyugati oldalán található. A kerengőtől keletre lehetett a káptalan terem. A kutatás jelenlegi állása szerint két helyiséggel lehet számolni, ezt az épületszárnyat ugyanis egy K-Ny-i irányú fal osztja két részre. A K-Ny-i irányú fal északi oldalán egy szakaszon megtaláltuk az eredeti terrazzó padlót is, melynek szintje 337,96 m volt. A leletek közül egy sírkőtöredéket emelnénk ki (11. kép). Az utóbbi évek kutatásai több kérdésre választ adtak, ugyanakkor sok újabb kérdés is felmerült, melyre a feleletet a további feltárások adhatják majd meg. 163