Budapest Régiségei 29. (1992)

TANULMÁNYOK - D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez 11-32

Történeti tanulmány." Korabeli méltatója, Fraknói Vilmos így ír róla: „A város régibb történetének és középkori épületei csekély maradványainak vázlatos ismertetése után, tulajdonképpeni feladatául azt tűzi ki, hogy a törökök kiűzetését követő időszakot, a város újjászületésének viszonyait, a XVII. század végétói a XVIII. század közepéig állítsa szemünk elé." Fő érdeme, hogy „Erre nézve akkorig még felhasználatlan bő forrást nyitott meg a régi telekkönyvekben és egyéb jegyzökönyvekben, melyeket a XIII. század végétől kezdve a város levéltára megőriztetett, s Őelőször kivonatozott."* Pesti, Pest környéki emlékeket is leíró jelentős középkori vonatkozású tanulmányai: Régi falképek Magyarországon. (Magyarország régészeti emlékei III., Bp. 1874,); Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén. (Arch Közi. II. 1876.); Adalék a budai várnak a török foglalás előtti helyszíneléséhez. (1877.) Rómer Flóris országjárásai, jelentős ásatásai, tudományszervező, múzeumalapító ténykedése mellett mindent megtett a magyar régészet külföldi népszerűsítése érdekében is. Részt vett a Nemzetközi Ősrégészeti és Anthropológiai Kongresszus 1867-es párizsi és 1874-es stockholmi ülésein, a régészeti anyagról katalógusokat készített és előadásokat tartott. Szervező és népszerűsítő munkájának csúcspontja a kongresszus budapesti megrendezése volt 1876-ban. Rómer szerkesztésében, a kongresszus kiadványaként jelent meg a hazai régészet fél évszázados eredményeit összefoglaló előadások gyűjteménye, amelyben Rómer tanulmánya kiemelkedő jelentőségű munka (Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie. Compte Rendu de la huitième session. Budapest, 1876. II. Bp. 1878.). 1877-ben Rómer Flóris lemondott fővárosi állásairól, elhagyta Pestet. Elnyerte a nagyváradi irodalmi kanonokságot, élete hátralévő részét Nagyváradon töltötte, 1889, március 18-án itt halt meg. Rómer Flóris ásatásain, országjárásain, külföldi útjain mindent megfigyelt, leírt vagy lerajzolt, ami régészeti, művészettörténeti, esetleg történeti, néprajzi vagy természettudományos szempontból fontos lehetett. Ezt őrzik jegyzőkönyvei, azok a kisméretű noteszek, amiket 1858 és 1888 között magával hordott, amelyekbe önmaga számára jegyzetelt. A legtöbb adat, a jegyzőkönyvek nagy része az 1861-1877 közötti időszak termése. Az eredetileg 46 kötetből 5 db (a 25.

5 28., 31., 4L, 43. kötet) elveszett, a 45. kötet a Királyi Katholikus Gimnáziumban és az egyetemen töltött tanári éveinek feljegyzéseit tartalmazza, az utolsó pedig hiányos bibliográfiát ad jegyzőkönyveinek tartalmáról A köteteket az Országos Műemléki Felügyelőség Könyvtára őrzi. Jelentőségükre többen felhívták a figyelmet, egyes részleteit publikálták már, tervezik teljes kiadásukat is.

5 Ennek ellenére értékes forrásanyagnak tarthatjuk a jegyzőkönyveket, mert aminek publikálására Rómer életében vagy a későbbiekben nem került sor, az máig kutatástörténeti kuriózium. A Römer által leírt, pontos méretekkei, rajzokkal rögzített építészeti emlékek egy része elpusztult vagy átépítették, a tárgyi anyag nagy része pedig elkallódott az évek során. A jegyzőkönyvekben található, fotót pótló rajzok különösen értékesek, mert a hozzájuk csatolt szöveg sok esetben megjelent, a rajz viszont nem. Nehéz elolvasni a több mint százéves, ceruzával írt, helyenként már elhalványodott sorokat, különösen azért, mert sokszor németül, itt-ott latinul vagy franciául ír, esetleg rövidít valamit Rómer. Ezért tekinthetjük különösen fontosnak a hagyatéki anyag XVII. csomagjának iratanyagát, ahol megyék szerint csoportosítva megtalálhatjuk a jegyzőkönyvi adatok nagy részének kijegyzetelését, esetenként átfogalmazását. Az OMF Könyvtára őrzi ezt és a hagyatéki anyag nagy részét, ami kéziratban maradt cikkeket, kijegyzetelt olvasmányokat, előadások anyagát, rajzokat, stb, tartalmaz. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi a hagyatéki anyag másik részét, ahol többek között Rómer egyes cikkeinek kéziratát, a publikációkhoz gyűjtött cédulaanyagát, elszámolásokat, rajzokat, térképeket és a levelezését találjuk meg. Az MTA Kézirattára és a Nemzeti Múzeum Adattára is őriz néhány hasonló jellegű iratot Rómer Flóristól.

6 Rómer az általa megfigyelt dolgok nagy részét publikálta, több mint 300 kisebb-nagyobb tanulmányt írt különböző témakörökben. Ezek nagyrészt az általa indított vagy szerkesztett szakfolyóiratok - Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (1861-68), Archeológiai Közlemények (1864-73), Archeológiai Értesítő (1868-72) -, esetleg a különböző napi- és hetilapok hasábjain, valamint önálló köteteiben jelentek meg. A következőkben a mai topográfiai viszonyoknak megfelelően idézzük a jegyzőkönyvekben és a hagyatéki anyagban leírt, a középkori Pest-Budára, majd környékére vonatkozó adatokat, ha elkészült és ma is megtalálható, akkor Rómer cikkeinek kéziratát, illetve az anyag publikálásának helyét és idejét. A későbbi feldolgozásokból azokkal foglalkozunk, amelyek hivatkoznak Rómer jegyzeteire és végül utalunk a témakört feldolgozó, összefoglaló irodalomra. Elsőrendű célunk az épületekre vonatkozó adatok közlése, esetenként megemlítjük Rómer egyéb megfigyeléseit is. Idézőjelbe téve közöljük az eredeti szövegrészeket, egy olvashatatlan szót három ponttal, többet „olvashatatlan szavak" megjegyzéssel, a bizonytalan olvasatot zárójelbe tett kérdőjellel jelöltük.

7 I. kerület Űri utca 61. „No. 61. tiszta góth,... a falban, a ház oldalfala négyszögű kövekből, fölül ablak maradványokkal." (II. Jegyzőkönyv, továbbiakban Jkv. 64. o.) „Budai házak 42, 61. Úri utczában. Régi várkapu, góth régi falak és tornyok. Jkv. 64.11'." (Rómer hagyaték XVII. csomag 396/118. irat) Vár „Budai varjúi. 10-én" Feliratos kőf/. tábla 1.) „A márványfaragvány egészen elmálott volt egyes apró márvány darabokra, ez hasánfeküdt és lapos részénjártak az emberek, találták midőn a kamarai épületet belül átalakították 1867-ben, találtatott a délkeleti szögletben." (XXIV. Jkv. 179. o.) „2-dik kő" Feliratos kő (I. tábla 2.) (XXIV. Jkv. 180. o.) 12