Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Madarassy Orsolya: A Tribunus Laticlaviusok háza az aquincumi 2-3. sz-i legiotáborban : a Mithraeum falfestménye 123-126

MADARASSY ORSOLYA A TRIBUNUS LATICLAVIUSOK HÁZA AZ AQUINCUMI 2-3. SZ-I LEGIO­TÁBORBAN A MITHRAEUM FALFESTMÉNYE A tribunusház festett mithraeúma a pannóniai .pro­vinciális művészet eddg egyedülálló alkotása. A szentély É-i pódiumán állt az alapítókő, háttal a szentélyfalnak döntve, fölötte a falba süllyesztve he­lyezték el a központi kultuszképet, a bikaölést ábrázo­ló reliefet. A Ny-i pódium mellett 30 cm magas kő posztamens került elő — a kígyós oltár bázisa. (6. kép 1) A kövek beállítása után fogtak hozzá a szentély fes­téséhez. A kultuszképet és az alapítókövet először ró­zsaszínű, téglaporos, terrazzószerű alapvakolattal erő­sítették a falhoz — a többi rész alapvakolatában nincs téglapor —, majd a szokásos technikával dolgoztak to­vább: két-három réteg összedolgozott simítóvakolat, 0,5-1 mm festőréteg, erre al fresco festés. Valószínű­leg a fallal egyszerre festették a köveket is. A kígyós oltáron a mellékjelenetek színével megegyező festés­nyomok vannak, az alapítókő oldalain fehér meszelés. A falfestmény a szentély elfalazása után omlott le, lá­bazati része in situ került elő (6. kép 2-3). 1980 óta sikerült rekonstruálni az É-i szentélyfal ké­pének szerkezeti vázlatát (7. kép). Az alapítókő két oldalán levő mellékjelenetekben a Mithras-legenda stációit festették meg. A K-i képsort sikerült teljesen összeállítani, a Ny-i képsor még töredékes. Megvan a kultuszkép fölötti középmező indítása, ennek alapján kiszámítható a központi relief mérete, alakja, valamint a középmező barlangjelenetét lezáró ív magassága. A K-i képsor mellett egy fehér, bekeretezett tábla található, bekarcolt vízszintes csíkokkal, felül 75 cm hosszú stukkópárkánnyal díszítve, a stukkópárkány fö­lött stilizált virággirland. A tábla alatt és mellett a fal sima, fehér. A munka a mai napig nem zárult le. Hátra van 'még a Ny-i képsor teljes összeállítása. Megnehezíti a válogatást, hogy a falnak ezt a részletét a már meg­szikkadt vakolatra festették, az eredeti al fresco tech­nika itt többnyire al seccoba megy át, így a darabok meglehetősen kopottak. A szentély Ny-i részén levő újkori pince beásása pedig valószínűleg a töredékek egy részét meg is semmisítetette. Összeállításra vár még a középmező, a fal felső le­zárása pedig majd a mithraeum mennyezetének re­konstrukciójához nyújthat támpontot. Helyükre kell il­leszteni a K-i vonalkázott tábla közelében előkerült, bekarcolt kurzív feliratos, fehér töredékekeket is. Az in situ talált részletek alapján építhető fel a kom­pozíció szerkezeti vázlata. Az alapítókő K-i oldalán a bikán lovagló Mithras alakját látjuk (6. kép 3). A Ny-i képsor alján, a bikalovaglással azonos magasságban üres fehér mező található. (6. kép 2) A K-i teljes kép­sor alapján következtethető ki a Ny-i töredékes jele­netsor helye (7. kép). Hasonló mellékjelenetes ábrázolással Pannónia­ban eddig nem találkoztunk. Az Al-Duna vidék (Mo­esia, Dacia, Thracia) mithraeumaiban a kompozíció általában négyzetes, a Mithras Petrogenitus ábrázolás a központi Mithras Tauroktonos jelenet jobb oldalába van beépítve, bal oldalon a — lovaglás — Transitus jelenetpár foglal helyet, az oltárkép alsó részén pedig az investitura, caena mystica és az ascensio. Az aquincumi mithraeum párhuzamait Róma, Italia, Syria és a Ny-i provinciák Mithras-kultuszában kell ke­resni. Itt a mellékjelenetek három oldalról veszik kö­rül a Tauroktonos jelenetet, a történet bal felől indul, a Mithras Petrogenitus ábrázolás általában bal oldalon áll, a Mithras-Sol ciklus pedig jobboldalt. Ha a Mithras-legenda képi megfogalmazásait vizs­gáljuk, egyes jelenetek általánosan közkedveltek, mások csak egy-egy mithraeumban fordulnak elő. Nincs meghatározva a mellékjelenetek száma, sor­rendjük is mutat némi variációt. Az egyes jeleneteket csoportosítva elkülöníthetők bizonyos nagyobb ciklu­sok, melyek nem egyenlő fontosságúak, egyes elemek akár el is hagyhatók, s mindig az adott közösség dönti el, hogy a legenda melyik részét hangsúlyozza (lásd táblázat 94 ). I. Kosmogónia 95 Ez szinte a legnagyobb variációt mutató ciklus. Nem feltétlenül szükséges eleme a legendának, részben vagy akár teljes egészében elhagyható. A II. ciklus kibő­vítése az ősidők felé, mitológiai párhuzamokkal, me­lyek a Mithras legendához asszociálhatok. H. Genesis A legenda tulajdonképpeni kezdete, alapciklus. Mindenhol megtalálható, sorrendje, ikonográfiája kö­tött. Teljes formájában három elemből áll: — Gigan­tomachia — fekvő Saturnus-Oceanus — Mithras Pet­rogenitus. Az aquincumi mithraeum Ny-i töredékes jelenetso­rának középső jelenete Mithras Petrogenitus ábrázo­lása. A fölötte levő töredék — sárga, ferdén futó ru­haredők — Saturnus-Oceanus fekvő alakjává egészít­hető ki (10. kép 1). Mivel általában a teljes ciklust ábrázolják, töredé­künket valószínűleg megelőzte a gigantomachia jele­nete, így az a bal oldali 2-3 képmezőbe helyezhető el. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom