Budapest Régiségei 28. (1991)
ANYAGKÖZLÉSEK - Németh Margit: Aquincum : feltárások az 1981-1988 közötti időszakban 91-105
(2. kép 7). Feltárták a kaszárnyaépületek közt húzódó utak részleteit az út két oldalán levő oszlopbázisokkal, valamint a centurio lakrész egyes maradványait is. Az eddigi adatok alapján megerősíthető, hogy a már ismert Severus-kori megújítás után a 260-as év pusztításait követően következett be nagyobb újjáépítés a tábor területén. A thermae maiores 268. évi, II. Claudius alatti újjáépítési feliratán túlmenően ezt erősítik meg a porta principalis dextra és a tribunusház területén tett megfigyelések is. A porta praetoria jelenleg ismert kialakítása is nagy valószínűséggel erre az időre tehető. 21 A tábor körül létrejött településnek, a canabaenak a területén a Folyamőr utca 14-16. sz. telkeken folyt a legnagyobb arányú feltárás. Az ott már korábban előkerült épületcsoport a canabae ÉK-i régiójában levő díszes kivitelű lakóházak közé tartozik, amelyekben minden valószínűség szerint a magasrangú tartományi hivatalnokok lakhelyét kell látnunk. Az ásatás során nemcsak a mozaikpadlók felszedésére, a még in situ, az épületek falán levő falfestmény töredékek levételére került sor, de mód nyílott az alaprajz további kiegészítésére is (3. kép 1). A canabae DK-i régiójában, vagyis a porta principalis dextra és a porta praetoria közötti területen tisztázódott, hogy az ott kimutatható négyszögletes utcahálózat ugyancsak a katonai építkezések következtében jött létre. A Dunához közelebb eső területen az alatábor utcái, kapuin kivezető útjai határozták meg a későbbi úthálózatot, majd a legióstábor keleti fala előtt elhaladó, továbbá déli kapuján kivezető ÉD-i utak osztották szabályos, ha nem is azonos méretű négyszögekre a területet. Az előbbi, vagyis a legióstábor keleti fala előtt elhaladó út a canabae DK-i része főutcájának számított, s a későrómai idők után a középkorban is használatban volt. Déli irányban mind a két oldalára lakóházak, szentélyek, vendégfogadók fűződtek fel. Az út nyugati oldalán két ponton is kerültek elő épületek. A Magyar Lajos utca 4-12. sz. házak keleti oldalán húzott távfűtő árokban az út nyugati házsorának bejárati része került elő. Az épületek előtt porticusra emlékeztető folyosót, egy helyen bolthelyiség küszöbét, valamint egy Ny-i irányban kiinduló keskeny sikátort lehetett megfigyelni (3. kép 2). Ettől az épületcsoporttól mintegy 500 m-re délre, szintén a római főutca Ny-i oldalán, a Tímár utca-Fényes Adolf utca sarkán igen jó állapotú, nagy kiterjedésű, többször átépített házcsoport került elő. A korábbi agyagfalú házak helyén a 2. század 2. felében emelt épületcsoportot a Severus-korban jelentősen kibővítették. Az épületek nagy része a 4. század végéig lakott volt (3. kép 3). Szerényebb épületrészleteket figyelhettünk meg a Korvin Ottó utca keleti útpályája alatt, a már ismert Kiscelli utcai épületcsoporttól Ny-ra. 2 *"" 24 A canabae keleti felében a Dunaparton állt a 2-3. században az un. „csarnokos épület", amelyet a kutatás a kikötő épületeihez sorolt. Az épület alaprajza most jelentős mértékben kiegészült. Az eddigi feltételezésektől eltérően nem U alakú, hanem a nyugati oldal belső pillérsorai szimmetrikusan megvannak a keleti oldalon is. A leletmentés adottságai nem tették lehetővé az épület keleti lezárásának feltárását, s a déli oldal alaprajza is pontosabb tisztázásra vár. További kérdéseket vet fel az ott talált különböző korú cölöplyukak rendszerének vizsgálata is (3. kép 4). Az épülettől nyugatra álló, részben az Árpád híd jelenlegi déli lehajtópályája alá eső épületmaradványok eredetileg talán az alatábor fürdőjéhez tartozhattak (3. ábra 5.). A 4. században, a későrómai castrum megépülte után a két épületet összépítették. Feltárások híján nem ismert, milyen mértékben épült át az ún. csarnokos épület s mire használták a későrómai táborban. Méretei feltétlenül valamelyik központi épületre engednek következtetni (4. kép 1). A 4. századi erődöt az óbudai építkezések csak kisebb mértékben érintették. Előkerült a korábbi legióstábor DK-i sarkához hozzáépült erődfalnak a korábbi fossába belealapozott szakasza, több másodlagosan beépített, figurális díszű szepulkrális kőemlékkel (4. kép 2). Az erőd belső épületei közül, a Magyar Lajos utca keleti oldalán, a jelenlegi OMF épület udvara alatt feltárt részlet az erőd főutcája keleti oldalán állt ház ÉNy-i sarka volt. Északi oldalán a főútból keletre kiágazó út rétegeit lehetett megfigyelni, amely feltehetőleg összefüggésben van a plébániatemplom előtt már korábban megfigyelt KNy-i úttal, s így megadja az erőd déli épületsorának kiterjedését (4. kép 3). Az erőd legkésőbbi épületeihez tartozott az az épületcsoport, amelynek részletei a Főtér újraburkolását megelőző feltárás során kerültek elő. Mivel az ásatást a tér északi és keleti sávjára az ott levő autóbuszforgalom miatt nem lehetett kiterjeszteni, ezért néhány topográfiai kérdést nem lehet teljes bizonyossággal megválaszolni, így pl. az erőd feltételezhető beszűkítésének helye sem határozható meg pontosabban. Kronológiai szempontból azonban feltétlenül figyelemre méltó, hogy a legkésőbbi római kori építési periódusba sorolandó, mintegy 1,00 m falvastagságú, monumentális épületmaradvány alapozása alatti hulladékgödörből későrómai mázas kerámia került elő. Ennek a 4. század második felében végzett átépítésnek a során a már meglevő 4. századi épületek egy részét elbontották. A későrómai épületek egy részét a koraközépkorban felhasználták, más részüket visszabontva, új épületeket emeltek föléjük (4. kép 4). 2. Az aquincumi polgárváros kutatása Az aquincumi polgárváros területén az óbudai nagy leletmentő munkákhoz képest szerényebb keretek közt folytak a kutatások, részben a polgárváros északi szomszédságába tervezett Pók utcai lakótelep építését megelőzően. A korábbi években már programszerűen folyó városfal kutatások során a Pók utcában feltárták az északi városkapu hozzáférhető részleteit, a kváderes kaputornyot megelőző agyagtéglás építmény nyomaival, továbbá a kaputól keletre az északi városfal egyes szakaszait a hozzátartozó vizesárok szakaszokkal. A kapun belül előkerült a legközelebb eső épület néhány részlete is (5. ábra 1). A Huszti út-Keled utca 93
