Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Németh Margit: Aquincum : feltárások az 1981-1988 közötti időszakban 91-105

tatni, de pontos kiterjedésük, kronológiájuk behatóbb vizsgálatára a terület nagysága, az emlékek igen mély fekvése miatt már nem volt mód. A kőtáborból ismertté vált az északi, részben a keleti védmûvek helyzete, a principia elhelyezkedése. Sor került a tábor északi kapujának, a porta principalis sinistrának, valamint több kaszárnya részleteinek a feltárására is. Az előkerült út- és épületnyomok alapján meghatározható a tábor praetenturájának belső beosztása is (1. kép). Az Árpád híd-Magyar Lajos utca-Kiscelli utca ill. Dugovits Titusz tér-Templom utca-Lajos utca térségében előkerült további 1. század végi-2. század eleji telep- és erődítésnyomok rendszere még tisztázatlan, további kutatást igényel. Feltételezhetően több, időben egymást követő objektumhoz tartozhattak. A legióstábortól ézakra levő területen megtalált, a 2. század első felében visszatöltött vizesárokhoz tartozó castellum — minden bizonnyal egy második auxiliaris tábor — további kutatása ugyancsak a jövő feladata. A jelenleg leginkább ismert, un. 2-3. századi légióstábort megelőző korai legióstábor(ok)ra vonatkozó, korábban publikált elképzeléseket ugyan nem változtatták meg az újabb kutatási eredmények, de mindenképpen arra figyelmeztetnek, hogy az eddigi kronológia feltétlenül tovább finomítandó, több periódus meglétét kell számításba venni. Erre utal többek között az az É-D-i irányú fossa, amelyet a legiotábor leghátsó scamnumában levő kaszárnyák alatt figyeltek meg több ponton is, s amely semmiképpen nem tartozhat az idáig publikált Kerék utcai decumana fronthoz. Új kérdéseket vetnek fel a Vörösvári út déli sávjának előzetes feltárása során megfigyelt, a legióstábor eddigi rendszerébe be nem illeszthető, de azoknál korábbi, kőből épült kőfalas maradványok, valamint az újabban a Laktanya u. 4. sz. ház építésekor előkerült vizesárok és cölöpszerkezetű sáncrendszerhez tartozó nyomok. A korábbi legióstábor periódus kutatására elsősorban rétegtani megfigyelések útján volt lehetőség. A praetentura több pontján dokumentálták a korábbi tábor lebontásából származó agyagos planírozás nyomait a későbbi kőépületek alatt. Alaprajzi kutatásra csak a Vörösvári út-Föld utca térségében került sor, ahol a 2-3. századi via principalis alatt 1. század végére tehető kaszárnyaépületeket sikerült megfigyelni. Az 1981-84 közötti években nagyrészt a 2-3. századi legióstábor területén dolgozott a BTM. A tervezett munkákon kívül a leletmentések is igen sok topográfiai és kronológiai adatot szolgáltattak a castrumra vonatkozólag (2. kép). A munkák a legióstábornak szinte a teljes területére kiterjedtek. A Kórház utca 7. sz. telken, a porta praetoria műemléki helyreállításához kapcsolódva további alaprajzi és sztratigráfiai kutatásokra került .sor. Kiegészítettük a déli kaputorony alaprajzát és feltártuk a keleti táborfal egy-egy hosszabb szakaszát a kaputól északra és délre. A falhoz belülről támaszkodó, agyagtéglákból és agyagpakolásból készült földsáncot kétszer megújították. Kitűnt, hogy a kör alakú alapfalon nyugvó, felmenő részében nyolcszögletű kaputornyok később épültek, mint a táborfal. A déli kaputorony belsejében korábbi planírozást lehetett megfigyelni, az északi táborkapu belsejében mutatkozó metszetek viszont arra engedtek következtetni, hogy a torony alapárkát kizsaluzták, belülről kitámasztották s így készítették el az öntött falazású alapot. A korábbi kaputorony kiszedett falainak nyomait az alapgödör kiásásakor nagyrészt eltávolították. A toronyhoz tartozó külső építési- és járószintek alatt a korábbi építési periódusokhoz tartozó szintek mutatkoztak. A kapu középvonalában kivezető csatornát, a kapu nyugati oldalán belefolyó vízlevezető csatornával, valamint a kaputól keletre levő tisztítóaknával együtt tártuk fel. Előkerült a táborfalat kívülről övező legközelebbi fossa valamint az azt kívülről kísérő, többször megújított út is. A kaputól délre, a táborfal keleti oldalán a fossa betöltése fölé emelt későrómai épület falai mutatkoztak. A kapu előterében levő építészeti faragványok között a háromnyílású kapu egyik személyátjárójának alakos díszítésű záróköve is előkerült (2. kép 1). A Vörösvári út-Szőlő utca találkozásánál rövid leletmentés keretein belül kerülhetett sor a porta decumana helyének a meghatározására. Ennek során sikerült a déli kaputorony három kiszedett oldalfalát, majd az északi kaputorony déli zárófalát és a kivezető via decumana rétegeit dokumentálni. (2. kép 2). Az északi és déli oldalon levő táborfal és vizesárkok kutatására is sor került a tárgyalt időszakban. Legkésőbbi az a lapos aljú teknő formájú árok, amely a praetoria fronton és a praetentura jobb principalis oldalán levő három árok közül a legkívül helyezkedett el. A decumana oldalon ez ideig csak ez az egy fossa ismeretes

15 (2. kép 3). A tábor központi épületét, a principiát az építkezések földmunkái kevéssé érintették, mindössze néhány közműárokban lehetett az épülethez sorolható falmaradványokat megfigyelni. A már feltárt táborparancsnok-helyettesi lakóházban a Flórián téri aluljáró földmunkái során az alaprajz kiegészítésére kerülhetett sor; magukat a maradványokat a gyalogos aluljáró készítésével nagyrészt kitermelték, mivel a reprezentatívabb thermae maiores és a tribunusház egyidejű megőrzése és műemléki bemutatása nem volt lehetséges. Sajnos, az öt lovagrendű tribunus házainak felkutatására nem volt lehetőség, hiszen a szóba jöhető területek részben beépültek, részben utak, parkok alá esnek (2. kép 4). Legnagyobb mértékben a már említett thermae maiores feltárására volt mód. A legióstábor legnagyobb épületének nemcsak alaprajzát, hanem építéstörténetének főbb szakaszait is tisztázták az ásatások, amelyek részletes ismertetésére külön publikációban kerül sor

18 (2. kép 5). A praetentura északi felében levő kőpilléres horreum területén is végeztek kisebb hitelesítő kutatást. A korábban feltárt részletektől délre eső szakaszon a korábbi tábor elplanírozásának nyomait, az épület javításának és pusztulásának nyomait figyelték meg (2. kép 6). A kaszárnyák területén végzett kutatások eredményeképpen meghatározhatták a legénységi barakkok, az egyes contuberniumok méreteit, valamint elkülöníthették az épületek építési periódusait n