Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Parragi Györgyi: A Folyamőr utcai római villa 199-215

párnatag, léctag után az akantuszlevélsor zárja a párkányt. A párkány bal oldali részén befelé forduló, piros festésű falmaradvány látható (6. kép 5). Ugyanennek a párkányrésznek a töredéke (6. kép 5). Oszloptöredékek Pálmatörzset formáló oszloptörzsek (6. kép 2). Kanellurázott törzsű féloszlop, bimbó alakú levéldíszben végződik. Bal szélén szőlőlevél és a fal folytatása (6. kép 3) kanellurázott féloszlop töredékei, alján hármas köteggel, fent bimbódíszben végződik, oldalán a falfelület darabjával (7. kép 1). Bimbó alakú oszlopvégződések (6. kép 4). Virágdíszes oszlopfej (7. kép 5). Szőlőfürtök és levelek nagy számban kerültek elő. A 16 darabból a következőket mutatjuk be: Szőlőlevél, — a középrészből induló levélerezetet mély bevágással jelezték, a levél végeinél látható a falmezőt keretelő tojássoros párkányrész (7. kép 2). Szőlőlevél, keskeny formájú, szétálló levélvégekkel, mély erezettel (7. kép 3). Mély vonalakkal erezett levél kettős, vastag középrésszel, a levél széle a keretelő léctaghoz csatlakozik. Szőlőfürtök nagyszemű, tömött szemekkel (7. kép 4). Bimbó és szőlőlevél, keretelő léctaggal (8. kép 7). Figurális ábrázolások Meztelen férfitorzó, ágyékán szalag, vastag combrész, plasztikus megmintázású (8. kép 9). Meztelen férfialak törzs-, kar- és balralépő lábrésze. Karján s a boka fölött pántokkal (8. kép 3). Meztelen férfialak hasi, comb- és vállrésze, köldökéből kiinduló pántokkal. Vállánál levélminta, mely a vállára is átterjed (8. kép 8). Férfitorzó, kettős körrel jelzett köldökkel, másik alakhoz tartozó combrésszel (8. kép 6). Különböző alakokhoz tartozó láb, comb- és hasi rész, a köldök körül besimítással (8. kép 2). Különböző alakokhoz tartozó váll-, karrészek, pántokkal díszítve (9. kép 3). Női alak torzója, melle kettős körrel jelezve, vállán hátára omló fátyollal (8. kép 10). A kép bal felső sarkában női torzó, melle kettős körrel jelezve, vállán átvetett ruhája. Lábfej része, elálló nagy ujjakkal (8. kép 4). Felső testrésze; vállát a nagyalakú kéz fogja át. Az ujjperecek bemélyítéssel jelezve (9. kép 4). Két különböző figurához tartozó kéz és alsókar töredéke (9. kép 5). Az egyik kezében görbevégű kés, ujjperecéi bevágott vonallal jelezve, a másik kezében kosár fülét fogja. Puttófej, léctagokkal kereteit mezőben. Pufók arc, vastag száj, ovális alakú szemforma, hangsúlyos szemöldök, kerek szemgolyók. Mély, bevágott vonalakkal haj keretezi az arcot, mely homloka fölött csomóba kötött (9. kép 1). Puttófej töredéke, ovális arcforma, vastag száj, szeme gyöngysorral keretezve, szemöldöke bevágott vonalkázással jelezve, pontszerű szemgolyó. Haja a homlokán koszorúszerűen körbefut (9. kép 2). Egyéb díszítőelemek Ovális keretben gyümölcsábrázolások, az egyikhez levéldísz csatlakozik (10. kép 2). Sás formájú levéldíszek, V alakú bevágással (10. kép 1). Léctagok, az egyes díszítőelemek keretelésére (10. kép 3). A stukikómaradványok — egy dionysos thiasos részei lehettek. A töredékek között 5 férfi és 2 női alakot, valamint különböző alakokhoz tartozó kar- és lábrészeket tudtunk megkülönböztetni. A dionysosi mondakörre utal a szőlőlevelek, fürtök és a különböző növényi díszek nagy száma is. A menet ismétlődő alakokból áll össze, az alakok oldalnézetben vannak ábrázolva, kidolgozásuk egységes, lapos reliefszerű. Kivétel egy férfitorzó (8. kép 9), mely magasságával, kidolgozásával kiemelkedik a többi alak közül. A töredék 50 cm magas, plasztikusan kiképzett, a töredéket fedő vastag gipszréteg is lehetővé tette szoborszerű megmintázását. Feltevésünk szerint Dionysost ábrázolhatta. A két női alak a menet maenas tagjaihoz tartozott. Gyakran jelenik meg a thiasossal együtt a négy évszak ábrázolása, mint a kisárpási és fenékpusztai sírból előkerült scrinium lemezen , vagy a Severus oszlopon . Ezeken az ábrázolásokon Dionysos mindig meztelen. Véleményünk szerint a Folyamőr utcában is a thiasossal együtt jelenik meg az évszakábrázolás, erre utal a 9. kép 5. számú fotón látható, görbevégű kést és kosarat tartó kéz, és a 10. kép 2. fotón szereplő gyümölcsös kosár. Aquincumban Dionysos univerzális istenalak, a termékenység, a vegetáció istene is, tisztelete a 3 évenként megismétlődő tavaszünneppel is összefüggésben van. A thiasos jelenet ábrázolása a római művészet minden ágában kedvelt volt, s az ábrázolások különösen a Severus dinasztia idején sokasodtak meg, ez összefüggésben van a kelethódító alexandriai gondolat újraéledésével. A táborban talált egyik oltárkövön Hercules illetve Dionysos alakja látható, s a szöveg Alexander Severus keleti hadmenetére is utal. A tábor praetoriumában az egyik oltárt az első centurio emeli. Aquincumban a stukkó mint önálló művészeti ág jelenik meg. Az ábrázolások az egész falfelületet beborították. A figurák 60-80 cm magasak is lehettek. A stukkópárkány gyakran a falfelület közepén húzódik, felette a falfestés folytatódik, mint a 6. kép 1. számú képen látható töredéken. A párkányokon néha egymás alatti mezőkben ismétlődnek az ábrázolások, mint a 6. kép 5. számú fotón látható párkányrészen. A stukkóművészet fejlődésére a szobrászat, a fémművességben használt díszítőelemek is hatással voltak. A 9. kép 1. számú fotón szereplő puttófej hajának kidolgozása a fémedények maszkos ábrázolásaival rokon. A Folyamőr utcai töredékek megmunkálása között nívóbeli különbségeket láthatunk. A művészien kimunkált darabok mellett elnagyoltan megmunkált darabokkal találkozunk, mint a 8. kép 4. számú fotón látható lábfej és a 9. kép 4. számú fotón látható kéz kidolgozása. A stukkók ábrázolása rokonságban van a csúcshegyi villa stukkódíszítéseivel, amit Nagy Lajos a 3. sz. első évtizedére keltez. A mozaikpadló emblémáiban ábrázolt állatalakok közül a párduc, az oroszlán Dionysos kísérői, de a bika, a ló, a madárábrázolás is feltűnik a dionysosi mozaikábrázolásokon. Trierből származó Bacchus-mozaikon fonatdísszel keretezett emblémában oroszlán, 200