Budapest Régiségei 28. (1991)

TANULMÁNYOK - Kalicz-Schreiber Rózsa: A Somogyvár-Vinkovci kultúra dél-északi irányú közvetítő szerepe a korabronzkorban 9-43

mogyvár—

Vinkovci — Glina Ill-Schneckenberg kultúrában a magas nyakú korsók vezértípust képviselnek főleg egy füllel, de elég gyakoriak a kétfülűek is. Igen valószínű, hogy a Makó kultúra talaján létrejött korai Nagyrév és Nyírség kultúra kerámiájában elsősorban a Somogyvár — Vinkovci, de esetleg a Glina III — Schneckenberg kultúra komponense is szerepet játszott. Talán távolabbi, Bubanj-Hum és macedóniaitesszáliai területek közvetett hatásai is érvényre jutottak. A hatások ill. kapcsolatok módja még ismeretlen, de egyik megnyilvánulása, hogy a korai Nagyrév kultúrában a magas nyakú, kettős kónikus vagy legömbölyített testtel rendelkező edények váltak vezértípussá, amelyek legfeltűnőbb, legközelebbi párhuzamai a Somogyvár-Vinkovci kultúra iloki, gradinai és vinkovci lelőhelyein találhatók meg (pl. a 16-17. kép). Budapest területén a Harangedény—Csepel csoport leletanyagából ismeretes olyan edény is, amelynek alakja teljes mértékben megegyezik az aszimmetrikus fülű, alacsony nyakú korsókéval, csupán az aszimmetrikusan elhelyezkedő kis fül hiányzik róla (21. kép 3). Újabban a Harangedény—Csepel csoport egyik szigetszentmiklósi lelőhelyén előkerült aszimmetrikus fülű on edény. Ezzel az edénytípussal együtt több olyan edényforma is van a Harangedény—Csepel csoportban, amelyek elsősorban nem a Makó kultúrában, vagyis az előzményben, hanem a Somogyvár—Vinkovci kultúrában otthonosak és eredetük is valószínűleg ennek a kultúrának a területén található. Feltételezésünk szerint tehát a különleges, aszimmetrikus fülű edények megjelenése a Tisza, Körösök és Budapest vidékén egybeeshetett a Makó kultúrának Nagyrév kultúrává történő átalakulásával. Az átalakulás kiindulóhelyét a Somogyvár—Vinkovci (Belotiő) kultúra déli területén tételezzük fel. Hangsúlyosabbá teszik ezt a feltevést a Maros vonalától délre eső teRövidítések rületek leletei is (a Bácskában is), hol az Ada csoport néven imertetett, főleg szórványos leletek tartalmazzák a Somogyvár—Vinkovci (esetleg Glina III—

Schneckenberg) kultúra kerámiájának idősebb és fiatalabb típusait. Miként láttuk, nagyon jó anyagot szolgáltatnak a KB I-ből a KB II-be történő átalakulásra a KB II fejlődési fázist tükröző bihari barlangi leletek (Sebes- és Fekete-Körös völgye). Itt egy olyan fejleményre kell gondolnunk, amely talán a Glina III — Schneckenberg kultúra talaján a Makó kultúra területéhez közel is lejátszódott, hasonló hatásokra, mint az Alföldön, és az eredménye a korai Nagyrévvel rokon anyagi kultúra létrejötte lett. Egyik megnyilvánulása a különleges, aszimmetrikus fülű edények jelenléte ezeken a lelőhelyeken. Azt mondhatjuk, hogy a magyarországi terminológia szerinti korai bronzkor kezdete (KB I) jelentős történeti és gazdasági folyamattal kapcsolható, így pl. a nyéllyukas rézbalták fémművességének megjelenésével. Az előbbitől kisebb jelentőségű, területileg azonban csaknem azonos a következő változás, a korai bronzkor II. fázisának (KB II) létrejötte. Ebben szerepet játszott az észak-balkáni területről elinduló kisebb etnikus beszivárgás is, illetve ezzel összefügésben vagy párhuzamosan a Somogyvár — Vinkovci kultúra erőteljes szerepe a kerámia megváltozásában úgy, hogy ezzel együtt maga a Somogyvár-Vinkovci kultúra leletanyaga is megváltozott. Ez a Harangedény—Csepel csoport megjelenésének, vagyis létrejöttének az ideje is. Fejtegetéseimet úgy tekintem, mint amelyekben még sok a vitatható, nem egészen egyértelmű pont, több részlet még bővebb bizonyításra szorul. A jelen kutatás alapján ezt a feltevést érzem a legvalószínűbbnek. AAH AAC ARegia AUB AH Alug AÉ AR Bakay—Kalicz1966 Sági Acta ArchaeologicaAcademiae Bandi 1975-76 Scientiarum Hungaricae, Budapest Acta Archaeologica Carpathica, Krakow Alba Regia, Székesfehérvár Annales Universitatis Scientia- Bandi 1981 rum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae, Budapest Archaeologia Hungarica, Budapest Archaeologia Iugoslavica, Be- Bandi 1982 ograd Archaeologiai Értesítő, Budapest Archeologické Rozhledy, Praha Bakay JC—Kalicz N. — Ság? K.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és ta- Bandi 1982a polcai járás. Magyarország Régészeti Topográfiája 1,1966 Bandi G.: A Dunántúl korabronzkori civilizációjának kialakulásáról. — Über die Entstehung der frühbronzezeitlichen Zivilisation von Transdanubien. Savaria 9-10,1975-76,81-92. G. Bandi: Über die Entstehung der frühbronzezeitlichen Zivilisation. In: Frühbronzezeit Budapest - Velem, 1977. MAIU Beiheft 2,1981,21-27. G. Bandi: Die terminologischen und relativchronologischen Probleme der frühen und mittleren Bronzezeit in Westungarn. In: Atti del X. Simposio Internazionale sulla fine del Neolitico e gli inizi dell'etá del Bronzo in Europa. Verona 1982,165-181. G. Bandi: Historische Zusammenhänge der frühbronzezeitlichen Metallkunst des Karpaten14