Budapest Régiségei 28. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Vörös István: A Tribunus Laticlaviusok háza az aquincumi 2-3. sz-i legiotáborban : a Mithraeum állatcsont-leletei 127-132

voltak. Sem baromfiak, sem egyéb vadászott állatok csontjai az 1979-es ásatási anyagban nem fordultak elő (1. táblázat). Az előtérben előforduló háziállat csontmaradványok fajok szerinti megoszlása: db % szarvasmarha 55 50,0 sertés 43 40,0 juh 12 10,0 110 100,0 1.2. Tribunus Laticlavius ház, egyéb A Tribunus ház mithraeum melletti helyiségeiből kevés állatcsont került elő, mindösszesen 70 db (1. táblázat). Itt fordul csak elő /ómaradvány ( — 4 db - I dext. sup., man­dibula oralis db, M3 dext., os ph. III. sin ant.). Házityúk­nak 4 db maradványa volt a leletanyagban (2 humerus fr., ulna fr., tibiotarsus fr.). Az őstuloknak egy jobb oldali szarvcsapja (23. kép 5), a gímszarvasnak 2 agancságvég darabja került elő. 2. Via principalis A Tribunus laticlavius háztól E-ÉNy-ra húzódó Via Principalis feltárt rétegeiből és a járószintjéről csak há­ziállatok maradványai kerültek elő. (1. táblázat, 22. kép \-A és 23. kép 1-4) A négy gazdasági haszonállaton (szarvasmarha-juh­kecske-sertés) kívül egy kis testméretű kutya bal oldali radius-ulna töredéke is előkerült. A háziállatok csontmaradványainak anatómiai megosz­lását a 2., 3. és a 4. táblázatok tartalmazzák. II. A mithraeum állatcsontmaradványainak archaeozoológiai értékelése A Tribunus laticlavius ház feltárt részéből 944 db ál­latcsont került elő, amelyből 874 db a mithraeum terüle­téről származik. (1. táblázat) 1. Az állatok közül a mithraeumban a legtöbb csont­maradványa a házityúknak volt, 344 db 41,05%. A házi­tyúk maradványok 96,5%-a a mithras szentély É-i falánál álló Kígyós oltár mellett (248 b) és a K-i pódium előtt (84 db); illetve a 9,6%-a (12 db) a szentély egyéb terü­letén került elő. A Kígyós oltár mellett elhelyezett házi­tyúk maradványok 2 juvenilis és 14 aduitus életkorú egye­dektől származnak. Ezek közül 4 tojó és 4 kakas. A há­zityúkok kis testméretű fajtához tartoztak. A baromfhna­radványok anatómiai megoszlása aszimmetrikus; elsősor­ban a fej, a szárny és a lábak csontjai fordulnak elő. Fel­tűnően kevés a csigolyák, a csontos mellkas/medence és az ujjpercek száma. 2. A csontmaradványok között második helyen a sertés áll; 320 db 38,18% (1. táblázat). A sertésmaradványok 72%-a a mithras szentély É-i falánál álló Kígyós oltár kö­rül (181 db), illetve az alapító oltárkő mellett (49 db) volt; 14,6%-a 47 db a szentély egyéb területén; és 13,4%-a 43 db az előtérben fordult elő. A Kígyós oltár köré 7 sertés egyed feje, mellkas rész­lete és a mellső lába; illetve 3 sertés egyednek a feje, mellkas részlete, mellső- és hátulsó lába volt elhelyezve (2. táblázat). A sertések fejét hosszában kettéhasították, az oltárok mellé félbehasított fejeket (koponya, man­dibula) helyeztek el. A sertések életkor megoszlása: 4 neonatus, 1 inf. (3-4 hónapos), 1 inf. (8-10 hónapos), 2 juvenilis (1,4-2 éves) és 2 aduitus korú. Az alapító oltárkő K-i oldalánál 1 neonatus, 1 inf. (6-8 hónapos) és 1 aduitus életkorú sertés maradványa volt. Az oltárok körzetében izolált (az állkapcsokból el­távolított) alsó vagy felső caninus nem került elő. A mithras szentélyben 5, az előtérben 4 sertés egyed dominánsan lapocka-comb testrészből származó ma­radványa volt (2. táblázat). Életkor megoszlásuk: 2 inf. (8-10 hónapos), 6 juvenilis (1,4-2 éves) és 1 aduitus korú. Az isolait caninusok száma 9 db. (21. kép 1) A sertések kis testméretű fajtához tartoztak. 3. A csontmaradványok között harmadik helyen a szarvasmarha falálható; 121 db 14,46% (1. táblázat). A mithras szentély É-i falánál álló Kígyós oltár mögött 12, alóla 6 db maradványa került elő. Az összes szar­vasmarha maradványnak csupán 2,98%-a. A szarvasmarhacsontok 38,4%-a 48 db a szentély egyéb területéről, 50%-a 55 db az előtérből származ­nak. A Kígyós oltár körül a szarvasmarhának csak leha­sított homlokcsontos szarvcsapjai, ujjpercei, illetve vá­gott borda darabjai voltak. Erről a területről sem csi­golyák, sem a húsos régió, sem az un. száraz régió csontjai nem fordultak elő (3. táblázat). A mithras szentély és az előtér betöltésében a nagy számú homlokcsontos (9 db) és az arról levágott (12 db) szarvcsapok (21. kép 1-4. és 22. kép 1-4) mellett bordák, és elsősorban a hátulsó lábakról származó húsos régió csontjai kerültek elő (3. táblázat). A szentély és az előtér szarvasmarha csontmaradványainak az anatómiai meg­oszlása azt sejteti, hogy ezek a maradványok másodlagos helyen felhalmozódott konyhai hulladékok. Nagy va­lószínűséggel megállapítható, hogy ezek a szarvasmarha leletek nem tartoznak a mithras kultusz áldozati állata­inak maradványai közé. A Kígyós oltár körül 1 juvenilis (1-1,5 éves), és 2 aduitus; a szentélyben és az előtérben 3 juvenilis (1-1,5 éves), 2 subadultus (3-3,5 éves) és 14 adultus korú szar­vasmarha maradványa volt. A hosszában kettéhasított szarvasmarha koponyák morfológiája alapján megállapítható, hogy a fejélük magas és csúcsos volt; a szarvcsapok életkortól, nemtől és fajtától függően erősen eltérőek (brachyceros, pri­migenius típusú) és méretben is különböznek egymás­tól (5. táblázat, 21-22. kép). 4. A csontmaradványok között negyedik helyen a kiskérődzők találhatók: 33 db, 3,93% (1. táblázat). Leg­kevesebb maradványa 0,5%, 3 db az oltároknál; 14,4%-a, 18 db a szentély területén és 10,9%-a, 12 db az előtérben volt. A Kígyós oltár alatt csak egy arckoponya töredéke és egy ujjperc volt (4. táblázat); hasonlóan a szarvas­marhához (3. táblázat) a juh esetében is csak a fej és egy ujjperc maradványa fordult elő. A szentélyben és az előtérben mellső és hátulsó húsos régió csontjai is megtalálhatók. A szentélyben a juhok mellett 1 juvenilis (1-1,5 éves) és 1 adultus korú kecske 7 csontlelete is előkerült. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom