Budapest Régiségei 27. (1991)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: A legio II Adiutrix pia fidelis jelenleg nyilvántartható italikus lovagrendű tribunusai 23-43

rinus a praefectus Aegypti feladatkörét a 159 júliusától 160 szeptemberéig terjedő időben látta el, majd e posztról Antoninus Pius közvetlenül az egyik praefectus praetorio tisztségére nevezte ki, amelyet azután Marcus Aurelius és Lucius Verus társuralma idején is egészen 168 vége előtt bekövetkezett haláláig töltött be. Az egyiptomi praefectura előtt és a trés militae után Furius Victorinus császári megbízásából hét különböző poszton szolgált. Amennyiben ezek mindegyikére átlagosan csak 2-3 évet is számítunk, lovagrendű tiszti szolgálatának Hadrianus uralkodása idején, minden valószínűség szerint a 130-as években tett eleget. Ez a cursus militaris Britanniában kezdődött, ahol majdnem bizonyos, hogy Victorinus a cohors I Augusta Bracarum parancsnoka volt. E csapat éléről került Alsó Pannoniába, ahol az akkor Aquincumban állomásozó legio II Adiutrix kötelékében az egyik tribunus angusticlavius posztját töltötte be, valószínűleg a 130-as évek közepe táján; így nem kizárt, hogy az attaleiai Crepereius Paulus személyével részben egyidőben. A militia tertia azután Victorinust Dacia Porolissensis tartományába szólította, mint az ala I Tungrorum Frontoniana élére kinevezett parancsnokot. Itteni szolgálata már áthúzódhatott Antoninus Pius uralkodása első éveibe. E három lovagrendű tiszti poszt betöltése egymást követően Britanniában, majd Pannónia Inferiorban és végül Dacia Porolissensisbzn teljesen azonos a solvai T.Attius Tutor Marcus-kori tiszti pályafutásával. Mindketten a Britanniában teljesített cohors-parancsnokság után tribunusként a legio II Adiutrix kötelékében szolgáltak, majd utána egyaránt az ala I Tungrorum Frontoniana élére kaptak parancsnokként megbizatást. A kétségkívül italikus családnevű T. Furius Victorinus a Palatina tribushoz tartozása figyelembevételével igen nagy valószínűséggel Róma város szülöttjének tekinthető. 4. L.Varius Quintianus Az umbriai Vettona (ma: Bettona) polgáraitól állított márvány bázis, előlapján Quintianus leánya, keskeny oldalain pedig egy-egy unokája tiszteletére vésett felirattal. Ezek közül az előlapon olvasható Quintianus alábbi cursus honorum-a: CIL XI 5175b: Variae L(ucii) f(iliae)[ J

1 Stel(latina tribu) Nigrini IlIIvir(i) \ iur(e) dic(undo), IlIIviri quinq(uennalis)(iterum), augur(is), flami\nis Aug(ustalis), parentis et patroni municipi(i),\filiae\L(ucii) Vari(i) L(ucii) f(ilii) Quintiani tribuni militum \ leg(ionis) II Adiutricis, tribuni militum \ leg(ionis) X Geminae, IlIIviri quinq(uennalis), patro \ ni municipi(i), | municipes et incolae. [Két oldalt: L(ocus) d(atus), alul: d(ecreto) d(ecurionum)]. A fenti felirat fogalmazását tekintve s amennyiben az ezzel megtisztelt Varia Gestiana férje, L. Calidius Nigrinus a 98-ban cohors-parancsnokként igazolt ugyancsak vettonai L. Calidius Camidienus közvetlen leszármazottja, a 2. sz. ötvenes éveire tehető. A felirat a csupán családi kapcsolataiban említett Varius Quintianus pályafutásából ezért csak a császári szolgálatban ellátott két tiszti posztot s utána a legrangosabb municipiális tisztségét, valamint a szülővárosától kiérdemelt patrónus voltát említi. Katonai szolgálatát megelőzően tölthette be Quintianus Vettonában az alacsonyabb municipiális tisztségeket. Lovagrendű tiszti pályafutásában figyelmet érdemlő, hogy először az aquincumi, majd utána a vindobonai legio kötelékében szolgált. Ez felveti annak lehetőségét, hogy Quintianus a két poszt egymást követő betöltését egy olyan helytartó pártfogásának köszönhette, aki Pannónia inferior után Pannónia superior kormányzására kapott megbízatást. A 2. sz.-ban, az Alsó Pannoniát 138 elejétől valószínűleg 140/41-ig kormányzó [ ] Maximus és a Felső Pannoniában a 150/51-154/55 közötti években helytartóként működött Cl. Maximus személyeinek erősen vitatható azonosságától eltekintve, az alábbi négy olyan legátus pr. pr. tartható nyilván, akik előbb Pannónia inferior, majd a későbbi években Pannónia superior helytartói tisztségét töltötték be : Leg.Aug.pr.pr. Pannónia inf. Pannónia sup. 1. M.Pontius Laelianus 141/42-143/44 145/46/-149/50 2. M.Nonius Macrinus 150/51-152/53 159/60-161/62 3. M.Iallius Bassus ' 7155/56-158/59 166/67-169/70 4. CVettius Sabinianus 173/74-175 182/83-184/85 A fentebbi négy helytartó közül az utolsó három, akiknél a két legatiót 6,7-évnyi intervallum választja el, nyilvánvalóan nem vehető számításba Varius Quintianus alsó- majd felsőpannoniai tribunatusa pártfogójaként. Maradna viszont M. Pontius Laelianus, aki 144 első hónapjait, mint consultársa Q. Mustius Priscus Daciában, minden valószínűség szerint még a tartományban töltötte és a 144. évi utolsó előtti nundinumban (júl.-szept.) betöltött suffektconsulatusa után már a következő évben átvette Felső Pannónia kormányzását. M. Pontius Laelianus a Pupinia tribus-ba tartozott, mint Italiában Tergeste és Neapolis Histriae mellett még csak három umbriai város, Carsulae, Sarsinae és Forum Brentanorum bennszülött polgárai s így nem zárható ki családja umbriai származása. Varius Quintianus pedig kétségkívül Umbriában volt honos. így kézenfekvő annak a lehetősége, hogy élvezte földije, a befolyásos Pontius Laelianus senator támogatását s neki köszönhette mind az alsó-, mindpedig a felsőpannoniai légióban tribunus angusticlavius-ként betöltött két posztját, amelyek így a 140-es évekre volnának keltezhetők. Szolgálata után visszatért szülővárosába, ahol a 150-es években a legmagasabb municipiális tisztséget töltötte be és városának patronusaként való megválasztásában is részesült. 5. P. Cominius Clemens Pályafutását az alábbi három felirat őrizte meg: 1. Feliratos bázis bal oldali fele, amely a felirat 15. soránál letört. A lelhely: Concordia. A feliratot közölte D. Bertolini: Not. d. Se. 1890,173 = A.E. 1890,151. A felirat 3-7. sorainak helyesbített kiegészítését adta E. Ritterling: Rh. M. 59 (1904),192. 25