Budapest Régiségei 27. (1991)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: A legio II Adiutrix pia fidelis jelenleg nyilvántartható italikus lovagrendű tribunusai 23-43

rinus a praefectus Aegypti feladatkörét a 159 júliusától 160 szeptemberéig terjedő időben látta el, majd e posztról Antoninus Pius közvetlenül az egyik praefec­tus praetorio tisztségére nevezte ki, amelyet azután Marcus Aurelius és Lucius Verus társuralma idején is egészen 168 vége előtt bekövetkezett haláláig töltött be. Az egyiptomi praefectura előtt és a trés militae után Furius Victorinus császári megbízásából hét kü­lönböző poszton szolgált. Amennyiben ezek mind­egyikére átlagosan csak 2-3 évet is számítunk, lovag­rendű tiszti szolgálatának Hadrianus uralkodása ide­jén, minden valószínűség szerint a 130-as években tett eleget. Ez a cursus militaris Britanniában kezdődött, ahol majdnem bizonyos, hogy Victorinus a cohors I Augusta Bracarum parancsnoka volt. E csapat éléről került Alsó Pannoniába, ahol az akkor Aquincumban állomásozó legio II Adiutrix kötelékében az egyik tri­bunus angusticlavius posztját töltötte be, valószínűleg a 130-as évek közepe táján; így nem kizárt, hogy az attaleiai Crepereius Paulus személyével részben egyi­dőben. A militia tertia azután Victorinust Dacia Poro­lissensis tartományába szólította, mint az ala I Tung­rorum Frontoniana élére kinevezett parancsnokot. It­teni szolgálata már áthúzódhatott Antoninus Pius ural­kodása első éveibe. E három lovagrendű tiszti poszt betöltése egymást követően Britanniában, majd Pan­nónia Inferiorban és végül Dacia Porolissensisbzn tel­jesen azonos a solvai T.Attius Tutor Marcus-kori tiszti pályafutásával. Mindketten a Britanniában teljesített cohors-parancsnokság után tribunusként a legio II Adi­utrix kötelékében szolgáltak, majd utána egyaránt az ala I Tungrorum Frontoniana élére kaptak parancs­nokként megbizatást. A kétségkívül italikus családnevű T. Furius Victori­nus a Palatina tribushoz tartozása figyelembevételé­vel igen nagy valószínűséggel Róma város szülöttjének tekinthető. 4. L.Varius Quintianus Az umbriai Vettona (ma: Bettona) polgáraitól állí­tott márvány bázis, előlapján Quintianus leánya, kes­keny oldalain pedig egy-egy unokája tiszteletére vésett felirattal. Ezek közül az előlapon olvasható Quintianus alábbi cursus honorum-a: CIL XI 5175b: Variae L(ucii) f(iliae)[ J 1 Stel(la­tina tribu) Nigrini IlIIvir(i) \ iur(e) dic(undo), IlIIviri quinq(uennalis)(iterum), augur(is), flami\nis Aug(usta­lis), parentis et patroni municipi(i),\filiae\L(ucii) Va­ri(i) L(ucii) f(ilii) Quintiani tribuni militum \ leg(ionis) II Adiutricis, tribuni militum \ leg(ionis) X Geminae, IlIIviri quinq(uennalis), patro \ ni municipi(i), | munici­pes et incolae. [Két oldalt: L(ocus) d(atus), alul: d(ec­reto) d(ecurionum)]. A fenti felirat fogalmazását tekintve s amennyiben az ezzel megtisztelt Varia Gestiana férje, L. Calidius Nigrinus a 98-ban cohors-parancsnokként igazolt ugyancsak vettonai L. Calidius Camidienus közvetlen leszármazottja, a 2. sz. ötvenes éveire tehető. A felirat a csupán családi kapcsolataiban említett Varius Quin­tianus pályafutásából ezért csak a császári szolgálatban ellátott két tiszti posztot s utána a legrangosabb mu­nicipiális tisztségét, valamint a szülővárosától kiérde­melt patrónus voltát említi. Katonai szolgálatát meg­előzően tölthette be Quintianus Vettonában az alacso­nyabb municipiális tisztségeket. Lovagrendű tiszti pá­lyafutásában figyelmet érdemlő, hogy először az aquin­cumi, majd utána a vindobonai legio kötelékében szol­gált. Ez felveti annak lehetőségét, hogy Quintianus a két poszt egymást követő betöltését egy olyan helytartó pártfogásának köszönhette, aki Pannónia inferior után Pannónia superior kormányzására kapott megbízatást. A 2. sz.-ban, az Alsó Pannoniát 138 elejétől valószí­nűleg 140/41-ig kormányzó [ ] Maximus és a Felső Pannoniában a 150/51-154/55 közötti években helytar­tóként működött Cl. Maximus személyeinek erősen vi­tatható azonosságától eltekintve, az alábbi négy olyan legátus pr. pr. tartható nyilván, akik előbb Pannónia inferior, majd a későbbi években Pannónia superior helytartói tisztségét töltötték be : Leg.Aug.pr.pr. Pannónia inf. Pannónia sup. 1. M.Pontius Laelianus 141/42-143/44 145/46/-149/50 2. M.Nonius Macrinus 150/51-152/53 159/60-161/62 3. M.Iallius Bassus ' 7155/56-158/59 166/67-169/70 4. CVettius Sabinianus 173/74-175 182/83-184/85 A fentebbi négy helytartó közül az utolsó három, akiknél a két legatiót 6,7-évnyi intervallum választja el, nyilvánvalóan nem vehető számításba Varius Quintia­nus alsó- majd felsőpannoniai tribunatusa pártfogója­ként. Maradna viszont M. Pontius Laelianus, aki 144 első hónapjait, mint consultársa Q. Mustius Priscus Daciában, minden valószínűség szerint még a tarto­mányban töltötte és a 144. évi utolsó előtti nundinum­ban (júl.-szept.) betöltött suffektconsulatusa után már a következő évben átvette Felső Pannónia kormányzá­sát. M. Pontius Laelianus a Pupinia tribus-ba tarto­zott, mint Italiában Tergeste és Neapolis Histriae mel­lett még csak három umbriai város, Carsulae, Sarsinae és Forum Brentanorum bennszülött polgárai s így nem zárható ki családja umbriai származása. Varius Quin­tianus pedig kétségkívül Umbriában volt honos. így kézenfekvő annak a lehetősége, hogy élvezte földije, a befolyásos Pontius Laelianus senator támogatását s neki köszönhette mind az alsó-, mindpedig a felsőpan­noniai légióban tribunus angusticlavius-ként betöltött két posztját, amelyek így a 140-es évekre volnának kel­tezhetők. Szolgálata után visszatért szülővárosába, ahol a 150-es években a legmagasabb municipiális tisztséget töltötte be és városának patronusaként való megválasztásában is részesült. 5. P. Cominius Clemens Pályafutását az alábbi három felirat őrizte meg: 1. Feliratos bázis bal oldali fele, amely a felirat 15. soránál letört. A lelhely: Concordia. A feliratot közöl­te D. Bertolini: Not. d. Se. 1890,173 = A.E. 1890,151. A felirat 3-7. sorainak helyesbített kiegészítését adta E. Ritterling: Rh. M. 59 (1904),192. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom