Budapest Régiségei 27. (1991)

TANULMÁNYOK - Gábori Miklós: A paleolitikum utolsó szakasza Magyarországon 15-22

vésse ismerünk. Ilyen a régi Ipolyság lelőhely anyaga, vagy pl. Parassa I és II stb. Az utóbbiak típusai azonosak Willendorf II/4. rétegével. Feltűnő és sajátságos, hogy nálunk ugyanazokat a darabokat ugyanott újra retusálták, átalakították — és így már Willendorf II/5. eszközkészletével egyeznek. (Gravettien) Willendorf fent említett rétegeinek kora 32 000 év (aurignacien) és 31800 év (gravettien). Egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy a gravettien helyi átmenet nélkül jelent meg az aurignacien után. Hasonló, újabb váltást Willendorf II/9. rétegében tételezhetünk fel. A rétegtani helyzetről érdemes megemlíteni, hogy Willendorfban az ipar változása a 4-5. réteg között, a litosztratigráfiai változás pedig az 5-6. réteg között van. Az 5. réteg — a 32 000 éves dátummal — a Würm 2 löszének az alján fekszik. A gravettien jellegeit néhány szóval már érintettük, és ma felvetődik a kérdés, hogy ezek mind gravettienek-e? Egyfelől ugyanis különböző regionális csoportok és különböző korhorizontok állapíthatók meg közöttük. Másrészt egyes tipológiai megfigyelések újra közelebb hozzák Alsó-Ausztria telepeit — Kamegg, Aggsbach, Langmannersdorf, Langenloys, Miesslingtal, Spitz a. d. Donau stb. —, sőt Nyugat-Közép-Európa egyes „gravettoid" magdalénienjét is (pl. a Munzingen-i telep). A gravettiennek — mint azt az utóbbi években már többször leírtuk — három, egymástól elszakadó korhorizontját ismerjük: kb. 30 000-27 000 év között (pl. Bodrogkeresztúr) kb. 18 000-16 000 év között (pl. Ságvár, Duna-meander) kb. 13 000-12 000 év között (pl. Árka, Dunaföldvár) A fenti adatokból két megállapítás következik. Az első, hogy a három említett földrajzi csoportban különböző korú lelőhelyeket is találunk. Pl. az ÉK-i régióban Bodrogkeresztúr 28 700, közelében Árka telepe szintenként 18 700-17 050-13 200 éves. Ugyanakkor az Alföld déli részén Madaras lelőhely is 18 900; de ugyanebben a körzetben ismerünk 12 000 éves állomást is. Tehát a betelepülés nem volt egyenletes, hanem folytonosan mozgó vadászcsoportok tűntek fel. A késői paleolitikumban Közép-Európa egy neuralgikus zóna lehetett. Második megállapításunk az, hogy az első két korcsoport között mintegy 10 000 évnyi, a második és a harmadik korcsoport között mintegy 3000-4000 évnyi hiátus van a települtségben. Lehetséges, hogy ezeket a hiátusokat a további kutatás majd kitölti lelőhelyekkel. Egyelőre azonban sokkal valószínűbb, hogy három gravettien hullámmal kell számolni, ami azonban a reális generációöltőket figyelembe véve, esetleg etnikai eltéréseket jelent. Arra gondolunk tehát, hogy ezeknek a csoportoknak a származása valahol és valamikor közös lehetett, de időben és térben elszakadva egymástól, már nem is volt kapcsolat közöttük. A középső és a felső paleolitikum között tehát több a hiátus, mint az evolutív összeköttetés. A két korszak között nem is lehet kronológiai vagy tipológiai határt vonni. Vannak „átfedések", vannak konvergenciák, vannak retardációk és néha továbblépések. Rövidítések AAH Acta Archaeologica Hungarica, Budapest AAu Archaeologia Austriaca, Wien AÉ Archaeologiai Értesítő, Budapest Budapest — Sümeg 1986 Őskori kovabányászat és kőeszINQUA köz-azonosítás a Kárpát-medencében. Nemzetközi konferencia Budapest — Sümeg. 1986. május 20-22. International Quaternary Association MPK Mitteilungen der Prähistorischen Kommission der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien M. Gábori 1976 Les civilisations du paléolithique moyen entre les Alpes et l'Oural. Budapest, 1976 M. Gábori— V. GáboriCsánk 1957 Les stations de loess paléolithiques de Hongrie. AAH 1957.3117 V. Gábori-Csánk 1983 La grotte Remete Felső (Supérieur) et le „Szeletien" de Transdanubie. AAH 1983 Jegyzet V. Dobosi: Upper Palaeolithic Settlement in Pilismarót -Pálrét. AAH 1983.287-311. - V. Dobosi: Raw material investigation on the Finds of some Palaeolithic Sites in Hungary. Budapest — Sümeg 1986. 249-260. - V. Dobosi: Historical sketch of the Late Palaeolithic in Hungary. The Pleistocene Perspective. I. London 1986 Gábori M.: Magyarország története l/l. 1986.69115. — M. Gábori: Arheologija Vengrii. Moszkva 1980. 29-72. — Gábori M.: Az ősember korának kutatása Magyarországon 1959-1970. MTA II. 19