Budapest Régiségei 27. (1991)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zsidi Paula: Újabb villa az aquincumi municipium territoriumán (Bp. III. ker. Kaszás dűlő-Csikós utca) 143-179

ZSIDI PAULA UJABB VILLA AZ AQUINCUMI MUNICIPIUM TERRITÓRIUMÁN (BP. III. KER. KASZÁS DŰLŐ-CSIKÓS UTCA) Az utóbbi évtizedekben az aquincumi municipium territóriumán lévő villák kutatása nem tud felmutatni látványos eredményeket. Ennek egyik oka az, hogy a nagy ütemben meginduló óbudai építkezések elsősorban a legióstábor és a polgárváros területét érintették. A római kori várostól Ny-ra fekvő villaövezetben nem került sor olyan nagyobb beruházásra, amely a feltárás ütemét ott is meggyorsította volna. Ebből következik a villa-kutatás elmaradásának másik oka, a fenti munkák a BTM kapacitását teljes mértékben lekötötték, s az érdeklődést is elsősorban a táborra, kisebb mértékben a polgárvárosra és a temetőkre irányították. Az így kialakult lemaradást igyekszik csökkenteni ez a munka, egy újabban feltárt villa közreadásával. A feltárás 1980. szeptember közepén bejelentés érkezett a VITÉV^ Kaszás dűlőben, a Csikós utcánál épülő telepéről (Hrsz. 19755). (1. kép) Az építkezést megelőző, földgyalukkal végzett talajelőkészítő munka alkalmával a telep egész területéről (kb. 300 m x 300 m-es felületről) eltávolították a felső réteget, 50-80 cm mélységig. Ennek során észlelték az építők egy 30 x 40 m-es területen az épület- és kerámiamaradványokat. A helyszínre érkezve azt tapasztaltuk, hogy a jól körülhatárolható római kori épületnek már csak az alapfalai rajzolódnak ki, kevés szórványos leletanyag kíséretében. (2. kép) A helyszíni szemlét követően indult meg a leletmentés. A feltárás a helyi adottságokhoz igazodva a következő módszerrel történt. Először az épület sejthető kiterjedésének területét megtisztítottuk a törmeléktől. (3. kép) Majd a falak irányától néhány fokkal eltérő négyzetháló rendszert tűztünk ki. (4. kép) A csaknem három hónapig tartó munka eredménye egy szinte teljes egészében feltárt villa volt. A villa helyzete A villaépület az aquincumi polgárvároshoz közel, a DNy-i saroktoronytól mintegy 500 m-re helyezkedik el. Helyzete eltérő a villaövezethez tartozó, korábban feltárt villák többségétől. (5. kép) Míg ezek távolabb, a Ny-i hegyek lankáin épültek, addig villánk a hegyek és a város közötti sík területen volt. A polgárvároshoz való közelsége miatt gondolhatnánk arra is, hogy a polgárváros fala előtt épült „előváros" egyik épületével van dolgunk. Ezt a lehetőséget azonban kizárhatjuk, egyrészt mivel az előváros épületei a polgárváros körül 100-200 m-es körzetben voltak, másrészt pedig azért, mert alaprajza és környezete egyaránt önálló települési egységre utalnak. Villánk a főbb római kori útvonalaktól 500-800 m-es távolságra helyezkedett el. (5. kép) így feltételezhető, hogy azokhoz egy kisebb útszakasszal kapcsolódott. Ez az összekötő út, melynek nyomai a villától távolabb már nem kerültek elő, a K-i oldalon érintette az épületet, mivel ezen a részen, a bejáratnál nagyobb, útburkolásra alkalmas, szintet alkotó kőlapokat találtunk. (6. kép) A villa körüli terület — mélyfekvésű lévén — kevéssé volt alkalmas a településre. A terület mocsaras voltát igazolják a ma is meglévő árkok, illetve kimutatható ároknyomok, valamint a magas talajvíz. Ez utóbbi a mi munkánkat is nehezítette. (7. kép) A villát azonban egy kis kiemelkedésre építették, ezt igazolja a villától D-re készített É-D-i irányú metszetfal is. (8. kép) A bolygatatlan sárga altalaj a villához közelebbi részen magasabb szinten volt mint tőle távolabb. Az épületet pontosan K-Ny-i irányba tájolták. A tájolással nem elsősorban a terepviszonyokhoz próbáltak alkalmazkodni, mint azt más Aquincum környéki villák esetében megfigyelhettük, hanem az uralkodó ÉNy-i irányú széljárást vették figyelembe. Úgy tűzték ki az épületet, hogy a K-i oldalon lévő bejárat szélvédett helyzetbe került. A villa vízellátásáról kevés adatunk van. Annak ellenére, hogy épületünk viszonylag közel volt az aquaeductushoz, nem találtunk vezetékes vízellátásra utaló nyomot, de kutat vagy ciszternát sem. Talán vízgyűjtés célját szolgálta az a köralakú gödör, mely a 3. sz. helyiségben került elő. (6. kép) A metszetrajzon (9. kép, C-D metszet) megfigyelhető a környezettől eltérő sóderos — vízszűrésre alkalmas réteg. A villaépület leírása Épületünk a középfolyosós, hosszházas típusú villák sorába tartozik. (6. kép) Az alaprajzon 16 helyiséget tudtunk elkülöníteni, melyek rendeltetését az alaprajzi párhuzamok és a leletanyag alapján igyekeztünk meghatározni. 1. Porticus Hossza 13 m, szélessége 3 m. D-i és K-i falából csupán a kötőanyag nélküli apróköves falalap legalsó kősóra maradt meg. A falalap szélessége 50 cm. Járószint itt nem került elő. A bejárat nyomát a középfolyosóval szemközti részen találtuk. Porticusos bejárata volt az örvényesi és a Winden am See-i középfolyosós típusú villáknak is. 143