Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zolnay László: A budaszentlőrinci pálos kolostor Szent Keresztről nevezett oldalkápolnája (Kóvári-kápolna) 253-257

levél, mint idéztük, az új egyház nagy oltárát, vagy az egyház új nagy oltárát — ad dexteram latus magne are nőve ecclesie nostre — említi.) A kápolna megmaradt kerítőfalait belülről — keleti szentélye táján kívülről is — fehér, vastag vakolat burkolta. Ennek egyrésze — noha a múzeum restaurátorai megkísérelték a falmaghoz való hozzákötésüket — megsemmisült. (Kirándulók szaggatták le, a vakolatra ragasztott géz-csíkokkal együtt.) A Szent Kereszt kápolna feltárása az alábbi periodizációra ad módot: 1. A „régi fal" és szintje, 13. sz. Valamilyen nagyobb épület kerítésfalazata. 2. A 14. sz. elején épített főtemplom déli falszakasza s annak in situ lábazati vízvető párkányzata. 3. Maga a 14. sz. végén — 1403 előtt — épített Szent Kereszt kápolna. Sírjai - 1390-1430 körül. 4. Padlózata, többrétegű festésének utolsó rétege. 15—16. sz. forduló. A kápolna utolsó padlózata — amelynek négy téglája ad ki egy posztgótikus, mái a gótika „szecessziójába" átmenő stilizált formát — helyi fazekas munkája. Ezt egyértelműen bizonyítja az, hogy az 1971-es feltárás során három rontott padlótéglát találtam; valamennyit a Szent Kereszt kápolna töredékei közt. Jegyzet 1. A feltárást 1971-ben végeztem el. 2. O.L. Dl. 8884. Fráter Georgius prior generalis ordinis sancti Pauli primi Eremite ...ob remissionem peccatorum magistri Pauli de Kovar, necnon suorum predecessorum et successorum in ara sancte crucis claustri beati Laurentii martiris prope Budám fundati extructa, ubi et ipse sepulturam sibi elegit, se singulis diebus perpetuo unam missam celebraturos spondent (—) in ara, in honore sancte et vivifiée crucis consecranda ad dextram latus magne are nőve ecclesie nostre exstructa, ante quam gleba condam Nicolai fratris sui subterrata quiescit, ubi etiam previa sua deliberatione ipse sibi sepulturam preelegit... 3. 01. Dl. 9805. Hibás közlése: Fejér: Codex diplomaticus,X.5. 188. 4. Károlyi okmánytár, I. 170. 5. Elmondásból értesültünk arról, hogy az ott lakók rendszeresen emléktárgyként ajándékozták és adták el ezeket a díszes mintázatú padlótégla lapokat. 1949ből, amikor először ástam ott, néhány folt még megvolt e padlóból: az 50-es években az utolsó lapokat Gerő Győző szállította be a Vármúzeumba. Néhánynak töredékes darabja előkerült a kápolna altalajának ásatásakor is. 6. L. Garády Sándor 1934. dec. 5-ével datált helyszínrajzát a Vármúzeum tervtárában. 7. Antropológiai felmérését dr. Kiszely István, a MTA Régészeti Kutató Intézetének antropológusa végezte el. LÁSZLÓ ZOLNAY DIE NACH DEM HEILIGEN KREUZ BENANNTE SEITENKAPELLE DES PAULIENERKLOSTERS ZU BUDASZENTLŐRINC (1971) Im Verlauf der im Jahre 1971 durchgeführten Ausgrabungen wurde die südliche Seitenkapelle — die Heiligen-Kreuz-Kapelle — der Ruine des im 14. Jh. erbauten Paulienerstifts zu Budaszentlőrinc freigelegt. Die mit drei Mensen ausgestattete kleine Seitenkapelle wurde in den letzten Jahren des 14. Jh. von der aus dem Geschlecht Hunt-Pazman stammenden Familie Kóvári errichtet. Im Erdboden der nach dem Heiligen Kreuz benannten Grabkapelle der Familie Kóvári wurden die Gebeine von drei Männern freigelegt. Von den drei Skeletten konnte die Identität zweier — aufgrund urkundlicher Angaben — festgestellt werden: der vor 1403 verstorbene Miklós Kóvári, Fráter des Paulienerklosters zu Szentlőrinc und dessen Bruder, der nach 1411 verstorbene Palatinalprotonotar Magister Pál Kóvári. (Die Identität des dritten männlichen Skeletts konnte aufgrund von Urkunden nicht festgestellt werden.) Die anthropologische Analyse der in den 1971 erschlossenen Gräbern gefundenen Gebeine führte István Kiszely, Anthropologe des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, durch. 255