Budapest Régiségei 26. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zolnay László: Előzetes jelentés a budai vár déli részén végzett 1975-1981. évi feltárásokról 203-216

15. sz.-i várfalak között, a már korábban feltárt, tatárjárás előtt épített kőből épített vízvezető csatorna É-i és D-i oldalán korai, kerámiával datálható rétegek 9. a 76/3., a 10. 75/3. 11. 76/7. sz. szelvényekben és a 12. 76/1. sz. kutatóárokban: 12., esetleg 13. sz.-i építésű kőház padlószintje alól korai cserépedény töredékek. IV. A 13. sz. derekán végbement városalapítástól a 15. sz. első felében végzett tereprendezésig 1. IV. Béla kori városfal, az É-i kortinától a mai ún. Oroszlános kapu K-i oldalkapujáig. E szakasz — amelynek majdnem minden pontját feltártuk — 186 méter hosszú, szélessége 2 méter. 1981 évben, amikor az általunk kutatott területtől jóval északabbra, a Fehérvári rondellától K-re eső területen autóparkolót építettek s ott leletmentést végezhettünk, munkacsoportom megtalálta ennek — az egész, 13. sz.-i várfennsíkot átkaroló — legrégebbi városfalnak egy kis, alig három méteren át követhető szakaszát, egy belőle Ny felé kiugró félkör-alaprajzú bástya alapjainak maradványaival együtt. A korai városfal mérhető szélessége itt 1,8 m. 2. 75/1. a korai városfalhoz ízülő, gerendavázas, kőből épített, Ny felé kiugró négyzet-, ill. tégla alaprajzú bástya. Kora, a városfalhoz képest másodlagos; annak testéhez nemcsak habarccsal és köveivel, de a bástya s a városfal testébe illesztett gerendákkal is hozzá ízül. Alapterülete 9x9 méter. A kis Ny-i, gerendavázas bástya belső járószintjének egy csekély maradványát is elértük. Szintje: Af 154, 2 m. 3. 78/6 szelvényben: a IV. Béla kori korai városfalba másodlagosan bevágott ajtó küszöbe, 3,4 m.. szélességben. E pontra később a 81/5. sz. szelvényt hajtottuk rá, hogy vele a hajdani kapun belül levő 13. sz.-i szintet tisztázzuk. (1982 év végén befejezetlen munka). 4. Ún. Patkótorony. Ez a már korábban, K-i oldalán Gerevich László munkája során feltárt torony — amelynek teljes feltárását csak a ráépült legújabbkori Udvarlaki Őrség épületének elbontása után végezhettük el — megállapíthatóan másodlagosan épül a IV. Béla kori városfal K-i oldalához. A városfalnál mélyebbre alapozták. Megállapíthattuk, hogy ezt a 13. sz.-ra datálható tornyot utóbb ismételten bővítették, a 15. sz.-ban pedig összeépült a végleges formájában akkor kialakított Szárazárok D-i kaputornyával (török nevén: a Zindánnal, vagyis börtön-toronnyal). 5. A IV. Béla kori városfal belső, K-i oldalához, a 75/1. sz. külső bástyával (a gerendavázas kis bástyával) szemben a 80/2. sz. belső torony pincéje bontakozott ki. A korai városfalhoz szorosan hozzáízül, Ny-i oldalán lépcső maradványa. Az épület D-i falán két rézsűs kialakítású bevilágító ablak töredéke. A pince K-Ny-i hosszú szikla- és kőfala 13 m, É—D-i hosszúsága 9 méter. A 15. sz. első felében, az „area magna" — vagyis a nagy várpiac kialakításakor bontották le a felette álló belső tornyot s 15. sz. első feléből eredő bontási és szemétanyaggal töltötték be. (A bevezető legalsó lépcső szintje: Af 152,6 m., a fenék: 151,6 m.) Ennek a belső toronynak közvetlen É-i szomszédja s attól egy kettős kőfal választja el: a 6. IV. számmal jelölt ún. „konzolos helyiség". E helyiségnek betöltési anyagát — annak Ny felé eső kétharmadában már 1972/73-ban feltártuk. K felé eső harmadának feltárását azonban csak 1978/79-ben, akkor végezhettük el, amikor a felette elhaladó ideiglenes utat — a jelenlegi, végleges levezető út megalkotásakor megszüntették. A lelőhelyet — amelynek rész-feltárását már 1977-ben ismertettem — Ny felé két kőkonzol kapcsolja össze a legrégebbi, IV. Béla kori városfal testével. É-i sziklába metszett oldalán mécses tartására szolgáló fülke. K-i részének feltárásakor ráakadunk az épület — feltárt — pincéjébe vezető kőlépcső fokaira s egy gótikus kő ajtókeretre, benne az ajtót tartó vaskapocs maradványával. A helyiségbe vezető kő pincelépcső legfelső foka — szerencsénkre — meghatározza az épület funkciója korának szintjét. (Af 154,68 m) A pince s a felette állt egykori épület a 13. sz.-i városfal működéséhez kapcsolódik. Betöltési anyaga — csakúgy, mint a 15. sz. első felében eltüntetett egész déli városrészé - a 15. sz. első feléből való. Legalsó rétegében, tehát a sziklapince fenekén már korábban találtunk egy Zsigmond kori kályhacsempét. 1979-ben a pince-helyiség betöltése K-i szakaszának feltárásakor — november 2-án — innen került elő, 1,5 m. mélységből az 1974-ben feltárt gótikus szoborcsoport egyik legszebb alkotásának, a fehér Madonna-torzónak feje. 3 A betöltés értékes kályhacsempe-anyagot is tartalmazott, az anyag feldolgozás alatt áll. 7. A 81/12. szelvény területén egy telekhatáron K Ny-i irányú 0,7 m. széles kőfal fut és köt be a 13. sz.-i régi városfalba. A kőanyagot habarcsba rakták. Ugyanitt — tehát a 81/12. szelvénynél egy agyagba rakott falazatú, mintegy 0,3 m. széles csatorna fut rá a várfalra. Mivel feltárása abbamaradt, e pillanatban nem dönthető el: nem korábbi-e ez a csatorna a IV. Béla korára datált városfalnál? Közelében a 8. 81/12. B. lelőhelyen a 13. sz. második feléből, tehát már a városfal megépítésénél későbbi időből származó kemence és szemétgödör, kerámialeletekkel, állatcsontokkal. (Feltárása befejezetlen.) 9. Az ún. Patkótorony K-i oldalán, a régebbi — Gerevich-féle — feltáráskor a Szárazárok D-i falán kívül is előkerült egy falcsonk; iránya, megépítésének technikája azt gyaníttatja, hogy talán ugyanolyan épület volt, mint a 80/2 jelű belső várfaltornyunk. 10. A Szent György téren a 15. sz.-i köves út alatt egy bogárhátú, apróköves útszintet tártunk fel. E bogárhátú korai útnak több szintje van. Ennek K-i oldalán 11. egy — keleten sziklába metszett, nyugati oldalán tíz méter hosszan kő falazású — nagyobb épület maradványára akadtunk. Osztó fala nincs; falvastagsága 1 205