Budapest Régiségei 25. (1984)

TANULMÁNYOK - Sz. Burger Alice: Későrómai sírok Aquincumban 65-118

SZ. BURGER ALICE KÉSŐRÓMAI SÍROK AQUINCUMBAN Régi adósságot szeretnék törleszteni, amikor megkezdem a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött aquincumi római kori emlékanyag új, módszeres feldolgozását. Ezekre a leletekre, leletegyüttesekre általában az jellemző, hogy főleg véletlen földmunkák során kerültek napvilágra, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályára, hiteles feltárás csak elvétve történt. Egyes kiemelkedő mellékleteket ezekből időnként közölt mind a bel- mind a külföldi szakirodalom, sok esetben leletkörülményeiktől kiragadva. Ezenkívül kiemelve szerepeltek bel- és külföldi kiállításokon is. Az elmúlt 35 esztendő lázas, gyors ütemben történő óriási méretű építkezések során megmentett objektumai az új óbudai lakótelepen, az Árpád-híd és környékén valamint a Szentendrei út Aquincum polgárvárosáig terjedő szakaszán találhatók.

2 Az itt feltárt emlékek feldolgozásához kívánok olyan lelőhelyek — régen meglévő, azonban eddig nem kielégítő, vagy egyáltalán közzé nem tett — anyagának közreadásával kiegészítő adatokat nyújtani, amelyek segítségével új, hézagpótló láncszemeket kapunk társadalmi — gazdasági és művészeti kérdésekben egyaránt. Az alábbiakban három későrómai sír került feldolgozásra. Közzétételük az előkerülések időrendjét követően történt. „A" sír (1863) (1-25. képek). 1863 február havában a Pasaréten, a régi Draschetéglagyár helyén „Aquincum környékének egyik leggazdagabb sírleletét találták anyagfejtés közben". A sírleletet először tüzetesen leíró Rómer Flóris kiváló illusztrációkkal, a széthordott, leletek utólagos elhelyezésének kísérletével rendkívül nagy szolgálatot tett az utókor számára. A felhasználható információk alapján összefoglalom a kettős temetkezés leírását : Lelőhely (1. kép) Rómer leírása szerint „A sír maga az országút melletti korláton belül, az úttól mintegy 5°-nyire, a vámon inneni hídtól 13°-nyire feküdt, oly agyagrétegben, mely a téglavetési üzlet (Dräsche Henrik úr téglavetője) miatt legalább 2 ölnyire volt lapítva". Radnóti szerint „A Ny felé tartó római útelágazás tovább Ny felé az Ördögárok völgyét követte. A kiszélesedő völgy bejáratánál, a Pasaréten, a régi Draschetéglagyár helyén" található a sír lelőhelye. 56. képünkön a mai utcahálózatnak megfelelően rögzítettem az „A" sír helyét, amely sem az aquincumi polgárváros- sem a tábor területével nincsen kapcsolatban, feltehetően az egyedülálló rendkívül gazdag sír az akkori római településtől távol eső villa kertjéhez tartozott. Sírleírás (2. kép) Rómer leírásának méretei a mai mértékrendszer alapján: Sír hossza 5'8" megfelel 181,56 cm belső szélessége 3'2" megfelel 101,46 cm vastagsága (kőlapoknak) 2" megfelel 5,34 cm teljes magasság 21 1/2" megfelel 56,5 cm Födél szélessége 4'5 1/2" megfelel 142,85 cm hosszúsága 8' megfelel 250,16 cm vastagsága . 5" megfelel 13,35 cm A sír tájolására csak annyi adat maradt, hogy „majdnem keletéit" volt. így a most újonnan rekonstruált sírrajzon bizonytalan égtáj megjelölést kellett alkalmaznom. MELLÉKLETEK (3-25. képek). 1. Ezüstfibula

4 (7. kép) T-alakú, 3 gombos. Szára hatszögletű, a 3 tömör gomb közül a középső kissé nyújtott. A gombok alatt kettős körgyűrű díszíti. Meredek kengyele bemélyített sávok között kis háromszögekkel díszített. A kengyel mindkét oldalán ezüst háromszög és iridamintákkal ezüstnielló technikával kiképezve. Rövid, zömök lábán két vízszintes éksorvonal között a kengyel bevagdalt mintája folytatódik (ellentétes irányú háromszögekkel). Tűje letörött. H: 8, Sz: 7 cm. Súlya: 76,7 gr. Ltsz.: 103.1864.11.10. 1. váz —jobboldali medence csontja felett (2. kép) 2. Ezüstcsat lemeze (4; 8. képek) Vékony, téglalap alakú. Három éle eldolgozott, a negyedik ferdén bevagdalt ékítéssel zárul. A három külső oldalt kettős bemélyített sávban fogazott dísz, s mező négy sarkában háromszögekben aranyozott berakás díszíti. A középső halpikkelyszerű domborítású, közepén enyhén benyomott körben aranyozással. Az aranyozott díszek poncolással beütöttek. H: 4,1, Sz: 4,5, V: 0,1 cm. Súlya: 11,74 gr. Ltsz.: 103.1864.II.7. 1. váz jobboldali bordái alatt (2. kép) 3. Ezüstcsat (4; 8. képek) A 2. sz. ezüstlemezhez tartozott. D-átmetszetű ovális hosszított keret, mozgó tüskével. A szíjszorító 3 kivágással kapcsolódik a csat tengelyére. A csatkereten mozog a szíjszorító és a tüske. Ép, a szíj szorítónak csak 1 cm-nyi része maradt meg. Enyhén deformált. Teljes H: 4,9, Sz: 2,1, keret Sz: 0,5, V: 0,3 cm, Tüske H: 2 cm. Súlya: 14,27 gr. Ltsz.: 103.1864.11.9. 1. váz, 1. sz. fibula mellett (2. kép) 65