Budapest Régiségei 25. (1984)
ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kocsis László: A "városi" régészet problémái Óbudán 503-506
föld is jelentkezett. Ezt a réteget 185 cm-ig követhettük. Ez az a réteg, ami az egész Óbuda területén megtalálható, és ami — véleményem szerint — a koraközépkori rétegződés és egyúttal az Árpád-kori területrendezésnek is egyik bizonyítéka. 6 Ez alatt a réteg alatt mindig későrómai tegulás, épületomladékos rétegek kerülnek elő. Ennek a rétegnek a megléte a 2—3. sz.-i légiós tábor felhagyásával és az új későrómai erőd megépítésével, valamint az erőd előterének tereprendezésével hozható összefüggésbe. A későrómai planírozás alatt 210 cm-től 260 cm-ig laza törmelékes földet, pusztulási réteget hoztunk a felszínre. Ez alatt megtaláltuk az elpusztult épület falainak az omladékát abban a köves, habarcsos-kavicsos mintában, ami 260—305 cm között került elő. Végül 310 cm mélyen elértük a legfelső döngölt agyagpadlót. Az 5 cm vastag, szürke agyagpadló metszetében jól látható volt az egy, vagy kétszeri homokos felszórás nyoma. A legfelső padlóréteg alatt egy 15 cm vastag kultúrréteget és alatta Rövidítések Römöst. Römisches Österreich, Jahresschrift der österreichischen Gesellschaft für Archäologie. BRGK Bericht der Römisch-Germanischen Kommission. Jegyzetek 1. Itt mondok köszönetet Dr. Póczy Klárának, aki sokat segített abban, hogy ezt a véleményt kialakíthassam. 2. A teljesség igénye nélkül megemlíteném a fotogrammetrikus felmérést, sztereo fotózást, a termovízió alkalmazását, az ipari tv és képmagnó használatát, a helyszíni léggömbös légifotózást, a nagy teljesítményű porszívó igénybevételét stb., ami pontosabbá tenné s meggyorsítaná a dokumentálás idejét. Az érdeklődőknek megemlítek néhány e témába vágó publikációt. A régészeti technológiához egy kiterjedt bibliográfiával kiegészített művet: M. Joukowsky: A Complete Manuel of Field Archaeology. New Jersey 07632 (1980); és egy szerzőpáros művét: Af. Aston, T. Rowley: Landscape Archaology. An Introduction to Fieldwork Techniques in post-Roman Landscapes. London—Vancouver (1974), A geofizikai módszerek régészeti alkalmazásához: Csókás J., Gádor /., Gyulai A.; Geofizikai módszerek az archeológiai kutatásban. Múzeumi Évkönyvek Miskolc 16 (1977) 7-35. E. C. Harris: The Laws of Archaeological Stratigraphy. 504 egy újabb döngölt, de itt már földpadlót találtunk. 330—340 cm között jól elkülöníthetően megtaláltuk azt a habarcsos, kavicsos járószintet, ami az elpusztult épületünk építési rétege volt, és egyben itt az I. római járószint is. 340—400 cm között bolygatatlan humuszban dolgoztunk, majd 400—420 cm közötti mélységben elértük a humusz alatti agyagos-humuszos vízzáró réteget. Mint láttuk, ezzel a fúrástechnikával 3—5 cm-es felbontással még egy ismeretlen területen is meg lehet határozni és értékelni a rétegviszonyokat. Ennek ott van jelentősége, ahol a beépítettség magas foka miatt kutatási hely híján kell meghatároznunk egy épület, vagy más objektum kiterjedését. Ezzel a rétegfelbontással a rétegződés alapján teljes biztonsággal meg lehet határozni, hogy épületen kívül, vagy még épületen belül vagyunk-e, és így ásatás nélkül körülhatárolhatjuk azokat a területeket, amelyeket régészetileg védetté nyilváníthatunk, vagy fokozott figyelemmel kísérhetünk. Műsz. Egy. TDK Műszaki Egyetem (Budapest) Tudományos Diák Kör Műsz. Terv. Műszaki Tervezés. Budapest Műszaki Kiadó World Archaeology 11 (1979-80) 111-117. A. Kermorvant, P. Delaune: La Prospection Geophysique. Archeológia Paris 92 (1976) 20-27. A. Kermorvant, P. Delaune: Prospection geophysiques et archéologie. Oeulques applications récentes. Archeológia Paris 93 (1976) 53-57. és egy elméleti öszszefoglalót, valamint problémafelvetést ad: Zádor M. : Földalatti műemléki falmaradványok műszeres kutatása. Múzeumi Évkönyvek Miskolc 16 (1977)35-41. A légi fotózás és régészet témakörből: R. Agache: Archéologie aérienne. Archeológia Paris 93(1976)14-21. R. Chevallier: Photogranmétrie et archéologie. Revue Archéologique 1 (1969) 121-124. Csapody B., A fotogrammetria szerepe a műemlékvédelemben. Műsz. Egy. TDK (1980) /. Dubois: La photographie aériene en ballon aérostatique. Archeológia Paris 139 (1980) 41-44. Erdélyi B., Légifényképezés értelmezése a régészetben. Geodézia és Kartográfia 5 (1979) 355-357. A. M. Martin: Das Luftbild in der Archäologie. Archeologigické Rozhledy 23 (1971) 80-90.
