Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

178. Lajos u. 154. 1981. április 7. és 24. között leletmentő ásatást vé­geztünk a III. Lajos u. 154. sz. ház udvarán. A feltárás célja: az 1979-ben a III., Lajos u. 152. sz. alatt előkerült középkori ház maradványainak tisztázá­sa, illetve új épületmaradványok felkuttása. Sajnos a rö­vid leletmentésen jelentős tárgyi anyag vagy falmarad­vány nem került elő. Rétiné Zádor Judit 179. Lajos u. 156. 1977-ben az elbontott újkori ház helyén húzott ÉD-i árokban a D-i szakaszon KNy-i irányú falszakasz került elő, mely egy középkori pince D-i falának részlete. A pince betöltési anyaga 18. sz.-i volt. A középkori ház alaprajzi tisztázására az újkori épület pincéje miatt nem volt lehetőség. Bertalan Vilmosné 180. Lajos u. 158. A Lajos utca 158. sz. épület Zichy utcai földszintes traktusát 1976-ban kezdték bontani. Ennek a munkának során 3 helyiségben húztunk kutatóárkokat. Az épület­rész K-i szakaszában téglaboltozatú betöltött újkori pin­cének a részletét határoztuk meg. A pincétől Ny-ra kö­zépkori padlószinteket és római kori réteget találtunk. Ennek a területnek a teljes feltárására nem volt lehe­tőség. 1977-ben az épület részleges kiürítése után az egyes földszinti és emeleti helyiségekben dolgozhattunk. Több középkori és 18. sz.-i falat, illetve ajtó- és ablaknyflást határoztunk meg. Az épület Ny-i homlokzatán a 19. sz.-i toldalékszárny helyén az emeleten egy második, a földszinten egy harmadik kőkeretes középkori ablakot találtunk. Az osztásnélküli földszinti ablak kisebb mint az eddig kibontott középkori ablakok. Az épülettől Ny-ra egy 3 méter széles sávban több kutatóárkot húz­tunk. Az épület É-i részének Ny-i oldalán középkori pinceablakot, melyet a 18. sz.-ban megújítottak és egy ÉD-i irányú újkori falat — mely egy középkori KNy-i irányhoz csatlakozott —, találtunk. Ettől D-re a kapu­alj É-i oldalán húzott kutatóárokban megállapíthattuk ennek az épületrésznek 1500 körüli járószintjét, és a későközépkori járószint alatt tüzelőhelyek maradványát tártuk fel, melyekre 12.-13. sz.-i kerámiával datálható hulladékos betöltés húzódott. A kerámiaanyagban vas­tag falú, grafitos agyagú fazekak töredékei is előkerül­tek. A 18. sz.-i épület déli részének Ny-i oldalán egy középkori utca és két középkori ház részletét határoz­tuk meg, ezeknek a falára épült az újkori ház Ny-i fala. Az úttól D-re egy kővel falazott kút vagy ciszterna ke­rült elő, melynek betöltéséből 3.5 m mélységig 13.—14. sz.-i leletanyagot bontottunk ki. Egy mázas állatfejes kiöntős ausztriai korsó töredéke is szerepel az anyagban. A kút vagy ciszternától D-re és É-ra is KNy-i irányú fa­lakat találtunk egy agyagos padlószinttel. A középkori objektumokat a 18. sz.-i ház csatorna- és emésztőrend­szerének építésekor bontották meg. Az épület felújítása során folytattuk az épületen belül a középkori maradványok alaprajzi tisztázását (1980). Az 1500 körül átépült É-i épületrész alatti pincéről megállapíthattuk, hogy az egy korábbi, 15. sz.-i ház maradványa, melynek DNy-i sarkában lehetett a bejá­rata, melyet az É-i homlokzaton levő földszinti ablak­kal együtt az utolsó középkori átépítésnél elfalaztak. A 15. sz.-i ház részlete a pince D-i falában a hasított kőlapokból készült dongaboltozat válában megmaradt le­gömbölyített végű két kőkonzol is. Az 1500 körül kialakított kapualjtól D-re levő helyi­ség falának alapozásában két építési periódust tudtunk meghatározni. A 18.—19. sz.-i D-i épületrészen belül a KNy-i utca folytatását és az utca É-i és D-i oldalán álló háznak a falát, illetve szintjét tártuk fel. A D-i épü­let ÉK-i sarkánál átépítést találtunk, feltehetőleg a 13.-14. sz.-i ház K-i bejáratának helyén. Az utca É-i oldalán álló egy helyiségű ház Ny-i oldalán levő bejárata mellett a legkésőbbi középkori szintre nyíló bejáratot határoztuk meg. 1982-ben az épület új közműhálózatának bekötési munkáinál négy KNy-i irányú árkot húztak, az épület K-i oldalán, melyekben középkori út- és falmradványt bon­tottunk ki. Az épület kapualjától D-re levő helyiség 15.-16. sz.-i K-i fala alá húzódó korábbi középkori falat találtunk a bekötőárkokban. A feltárt faltól K-re 130 cm mélység körül köves út maradványát határoztuk meg, melyen középkori leletanyag volt. Ezt az utat mindhá­rom bekötőárokban megtaláltuk. Alatta római úttest húzódott, melyet H. Kérdő Katalin bontott ki. Bertalan Vilmosné 181. Lajos u. 163. A középkori piactér keleti házsorának romkertszerű bemutatása a Lajos u. 163 és 165 sz. ház udvarán feltárt középkori ház- és utcarészlet konzerválásával megindult 1982-ben. A középkori tér É-i részét alkotó KNy-i irányú utca (a volt Zichy utca) D-i és É-i oldalán álló ház Ny-i részét bontották ki. A térre merőlegesen álló két ház Ny-i homlokzatát tártuk fel. A Ny-i homlokza­ton jelentkeztek a kőkerekes bejáratok. Az északi háznál az ajtóhoz nyugatról bejárati lépcső csatlakozott a 15. sz.-ban. Az épületeket a 18. sz.-ban Ny-i irányba bő­vítették. Ezzel a 14.-16. sz.-i fogas beépítésű három­szögletű tér tölcsérszerű utcává alakult át az újkorban. Bertalan Vilmosné 182. Lajos u. 170. A Serfőző utca és a Lajos utca sarkán álló ház előtt a középkori úthálózatot kutattuk. A közművezetékek által erősen bolygatott területen húzott szelvényünkben Ny-i és É-i oldalon találtunk középkorinak látszó útnyo­mokat, 1,50-2 m-es újkori feltöltés alatt. RégFüz 30( 1977)54 Csorba Csaba 487

Next

/
Oldalképek
Tartalom