Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

154. Fő tér-Korvin Ottó u. -Laktanya u. -Hídfő u. A területen vízcső- és gázcsőhálózat felújítása során részben a régi nyomvonalon, részben a mellett új árkokat húztak. Ezekben több 13. és 15. sz. közötti épület maradványát bontottuk ki. A Laktanya u. és Fő tér ÉK-i sarkánál nagyméretű, több helyiségből álló épület alapfala került elő. Ettől Ny-ra a Hídfő utca területén újkori és későközépkori útrészlet és ÉD-i irányú falmaradvány került elő. Az épület a mai úttest alatt a Korvin Ottó tér 8—9. irányába fordult. A Korvin Ottó téri árokszakaszban feltehetőleg a korábban meghatározott középkori épület É-i falának részletét bontottuk ki. A prépostsági templom maradványait ugyancsak érintette egy újabb közműárok. Az ÉD-i árokban kibontásra került a templom D-i és É-i falának maradványa és attól É-ra a sekrestye É-i fala. Ennél a falnál megállapíthattuk, hogy kiszélesedő alapozása nem a 14. sz.-i szintnél jelentkezett, hanem attól mélyebben. A falstruktúra is felmenő falra mutatott. A KNy-i fal É-i oldalán beépített faragott követ találtunk. A sekrestye É-i oldalától É-ra két keletéit sír (17.—18. sz.) maradványa került elő. Az ásatás 1980-ban volt. Bertalan Vilmosné 155. Főtéri. 1976-ban a Zichy palota felújításával kapcsolatban az épülettől Ny-ra, az udvar területén vízcsőárkot húztak. Ennek az udvar É-i részében húzódó szakaszából a sűrű épülettörmelék között egy 11. sz.-i akkantuszleveles díszítésű koronázópárkány darabját bontották ki. Az árok további szakaszában a középkori templom és épületekből származó fehér köves bontási réteget határozhattuk meg. A rétegben sok emberi csont is került elő. Az udvar ÉNy-i sarkában a szabadtéri színpad körül 1981-ben és 1982-ben folytattuk a munkát. Az ÉD-i kutatóárokban a mai szint alatt nagyobb lapos kövekből kialakított járószint mutatkozott, melyet egy ÉNy-i DK-i irányú, kőből falazott téglaboltozatos csatornával megbontottak. Az út, vagy udvarburkolat az árok K-i szakaszában egy habarcsos kőfal Ny-i széléhez csatlakozott. Ezt az épületet vágta át az újkori téglacsatorna. A köves újkori szint alatt 35—40 cm-rel mélyebben a törmelékes rétegben mutatkozott az ÉD-i fal 3—5 cm-nyire kiszélesedő lábazata. Az ÉD-i fal K-i oldalán sűrű törmelékes bontási réteget találtunk, melyből középkori falazótégla töredéke és kevés 14. sz.-i kerámia került elő. Az épület alapozási síkja alatt az árok É-i szakaszában mutatkozott egy KNy-i irányú kiszedett fal. Ez a fal folytatása lehet annak a KNy-i falnak, melyet ettől a ponttól nyugatabbra a Fő téren két közműárokban meghatároztunk. A fal itt az alapozási síkig kibontott volt, É-i oldalán sárga agyagréteg maradt meg, melyen faszenes pusztulási sáv húzódott. A 3—5 cm vastagságú agyagréteg alatt az aprókavicsos, habarcsos építési szint mutatkozott, alatta a sötétbarna agyag. A 2,20 m-nél szélesebb fal alapozási síkja két különböző szinten jelentkezett, ami arra enged következtetni, hogy két különálló fal volt. A KNy-i árokban a mai szint alatt 1 m-rel jelentkezett az agyagba rakott újkori falszakasz, melyet ráalapoztak a habarcsos korábbi falra. A habarcsos ÉD-i fal mindkét oldalán fehér épülettörmelékes réteg húzódott, melyből középkori leletanyag került elő. A fehér bontási réteg az ÉD-i újkori fal alatt jelentkező középkori szinten húzódott. Ennek a falnak K-i oldalán a fallal párhuzamosan korábbi agyagba rakott fal jelentkezett, illetve ettől K-re köves réteg alatt induló, köves betöltés mutatkozott, mely egy szögletes - talán kibontott — falsarok betöltése lehet. Ennek a háznak, mely a 14.—15. sz.-ban épült ÉK-i sarkának elbontását, illetve a 17. sz. végéről származó átépítését tudtuk meghatározni. A ma álló épület Ny-i traktusa alatt húzódó pince É-i falát korábbi törtköves fal alkotja. Ennek a falnak alapozási síkját akartuk meghatározni a pincébe húzott kutatóárokkal. A fal alapozási síkját a pinceszint magasságában bontottuk ki. Az újkori hozzáépítés alapozási síkja 20—25 cm-rel mélyebben jelentkezett. Ettől a törtköves faltól D-re a pince területén kibontottuk a 14. sz.-i templom É-i oldalán épült sekrestye ÉK-i sarok támpillérének sarkát, melyet a sárga agyagrétegre alapoztak. Munkatárs 1981-ben Magyar Károly egyetemi hallgató volt. Bertalan Vümosné 156. Fő tér 3. A Fő tér 3-as sz. épület Ny-i járdájával párhuzamosan az úttest területén vízcsőárokban, — mely a korábbi vízcsőárok K-i oldalán húzódott — nagyméretű kváderekből kialakított falat bontottunk ki. Az épület, melynek Ny-i falát határoztuk meg, a járda és a Tanács épülete alatt folytatódik. Az árokban feltárt kváderes fal szintje alatt, a fallal párhuzamosan ÉD-i irányú falmaradvány került elő, és római kerámia. Az ásatás 1976-ban volt. Bertalan Vilmosné 157. Fő tér 4. Az épület felújításának munkáinál az udvaron húzott 1—1,30 m mélységű új közműárokban egy megközelítőleg K—Ny-i irányú, téglából és kőből kialakított újkori csatorna került elő. A csatorna É-i falában megmunkált, faragott köveket találtunk. Az újkori csatorna fenékszintje alatt törmelékes réteg kezdődött, melyből 16.— 17. sz.-i mázas edénytöredék került elő. Bertalan Vilmosné 483