Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

hamvasztásos sírokkal. A rítus urnás és szórthamvas, előbbi ritkább, mellékleteik viszonylag gazdagnak mond­hatók (bronz edények, aranyékszerek, nagy umbós bronzverettel (kulcspajzsként) és ólommal kiöntött bronzgombokkal díszített nagy scrinium stb.). C Valerius Macer in situ előkerült köve a 2. sz. első éveire keltezhe­tő, a mellékletek többsége szintén, sőt némelyik az 1. sz. végén kerülhetett a sírokba. Szelvényünkben 29 sírt tártunk felt a leletmentés folytatódik. Topái Judit 28. Bécsi út 269. A Selyemkikészítő Gyár területén későrómai teme­tő terült el, melynek egy részét 1978-ban az építkezés alkalmával folytatott leletmentés alkalmával tártunk fel. A temetőrészeket fallal vették körül. Az egyik kerítés­fal ÉD-i irányban haladt. 540 cm hosszúságban tártuk fel. A falazás halszálka technikával készült. A fal magassága 110 cm, szélessége 50 cm volt. A falat 580 cm-nél átépí­tették, itt a falazás változik, szabálytalanul földbe ra­kott kövekből áll. Ez a szabálytalanul rakott fal, mely enyhe ívben meghajlik 480 cm hosszúság után két egy­máshoz épített posztamensbe köt bele. A nagyobbik posztamens méretei 260 cm hosszú, 100 cm széles. Mindkettő nagyméretű kőlapokon állt. A posztamens építéséhez másodlagosan felhasznált épületfaragványokat is beépítettek. Ezek erős mészhabarccsal voltak egymás­hoz kötve. A két posztamens oldalait ezenkívül ólommal erősített vaskapcsok is összetartották. A fal Ny-i oldala mellől sírok kerültek elő. Parragi Györgyi 29. Bécsi út 269. A Bécsi út 269. sz. telken a Magyar Selyemipari Vál­lalat irodaház építkezése folyamán római kori temető részletei kerültek elő. A Parragi Györgyi által megkez­dett kutatás eredményeképpen — 1978. január—március - hitelesíteni tudtuk az 1938—41. években itt végzett Garády féle ásatást. Az átkutatott terület közepén teljes hosszban egy ÉNy—DK-i irányú enyhén ívelődő fal ál­lott 80—100 cm magasan. A fal Ny-i oldalához szabály­talan négyszög alakú sírkerteket építettek hozzá, ame­lyek közül kettőnek az alapfalai hiánytalanul megvoltak. A sírkert díszítéséül szolgálhatott az a két nagyméretű mészkő posztamens, amelyeket magába a temető ívelődő kerítésfalába építettek bele. A területen 20 2—4. sz.-i sír került elő, a hamvasztásos sírok mellett szarkofágok, téglasírok, kőlapokból összeállított sír és fakoporsós temetkezés. A temető része annak a nagyobb temetőnek, amelyből Garády ugyanezen a telken és a Bécsi út túl­só, Ny-i oldalán is tárt fel sírokat. Németh Margit 30. Bojtár u. -Husztiút Az ÁHT épülő telepén megelőző szondázó feltárást végeztünk, mivel a terület a római kori polgárvárost kö­rülvevő villaövezetben található. A kutatóárkokban római kori maradványok nem kerültek elő; 80—100 cm-es mélységben már a bolygatatlan altalajt értük el. A terület DNy-i részén azonban egy későbronzkori hulladékgödör került elő, kerámia- és állatcsont-maradvá­nyokkal, melyeket dokumentáltunk. Zsidi Paula 31. Búvár u. 1-3. 1980-ban az Ut-Vasútépítő Vállalat ÉD-i irányú közműárkot húzott, átl. 3 m mélységben 15,50 mhosz­szan. A leletmentés során három építési periódus marad­ványait hitelesítettük, melyek a canabae ÉK-i részét ké­pezték. Szirmai Krisztina 32. Flórian tér „Thermae maiores,, Az Árpád-híd Flórián téri csomópont kialakítás és aluljáró építéséhez kapcsolódóan leletmentő ásatást foly­tattunk az áruház K-i oldalán és a Szentendrei úti sáv kö­zölt. 1979—1982-ben a kutatás során felszínre került a palaestra Ny-i zárófala, több hypocaustumos helyiség ré­sze, két fürdőmedence, víztároló és vízvezeték részletek. Az ásatás során sikerült több periódust elkülöníteni. Munkatárs: Kocsis László régész, Arnóti Zsuzsa raj­zoló, Szentpétery Tibor, Komjáthy Péter fényképészek, Farkas Pál mérnök Kába Melinda 33. Flórián tér - Kórház u. Hrsz.: 18.134-207 Az 1976. évi kutatásunk során egy bolygatatlan feke­te földre alapozott, valószínűleg KNy-i irányú úttest ko­rai periódusát tártuk fel. Az úttest későbbi periódusára utaló régészeti jelenségeket a közművesítés elpusztítot­ta. Az úttest topográfiai helyzetét tekintve — a 2.-3. sz.­ban, mint a via praetoria részeként szolgálhatott. A kele­ti metszetben a principia severuskori kapuzatának alap­falai között húzódó négyágú kőlapos csatorna keleti sza­kaszának újabb részlete került elő. Szirmai Krisztina 463

Next

/
Oldalképek
Tartalom