Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

hamvasztásos sírokkal. A rítus urnás és szórthamvas, előbbi ritkább, mellékleteik viszonylag gazdagnak mondhatók (bronz edények, aranyékszerek, nagy umbós bronzverettel (kulcspajzsként) és ólommal kiöntött bronzgombokkal díszített nagy scrinium stb.). C Valerius Macer in situ előkerült köve a 2. sz. első éveire keltezhető, a mellékletek többsége szintén, sőt némelyik az 1. sz. végén kerülhetett a sírokba. Szelvényünkben 29 sírt tártunk felt a leletmentés folytatódik. Topái Judit 28. Bécsi út 269. A Selyemkikészítő Gyár területén későrómai temető terült el, melynek egy részét 1978-ban az építkezés alkalmával folytatott leletmentés alkalmával tártunk fel. A temetőrészeket fallal vették körül. Az egyik kerítésfal ÉD-i irányban haladt. 540 cm hosszúságban tártuk fel. A falazás halszálka technikával készült. A fal magassága 110 cm, szélessége 50 cm volt. A falat 580 cm-nél átépítették, itt a falazás változik, szabálytalanul földbe rakott kövekből áll. Ez a szabálytalanul rakott fal, mely enyhe ívben meghajlik 480 cm hosszúság után két egymáshoz épített posztamensbe köt bele. A nagyobbik posztamens méretei 260 cm hosszú, 100 cm széles. Mindkettő nagyméretű kőlapokon állt. A posztamens építéséhez másodlagosan felhasznált épületfaragványokat is beépítettek. Ezek erős mészhabarccsal voltak egymáshoz kötve. A két posztamens oldalait ezenkívül ólommal erősített vaskapcsok is összetartották. A fal Ny-i oldala mellől sírok kerültek elő. Parragi Györgyi 29. Bécsi út 269. A Bécsi út 269. sz. telken a Magyar Selyemipari Vállalat irodaház építkezése folyamán római kori temető részletei kerültek elő. A Parragi Györgyi által megkezdett kutatás eredményeképpen — 1978. január—március - hitelesíteni tudtuk az 1938—41. években itt végzett Garády féle ásatást. Az átkutatott terület közepén teljes hosszban egy ÉNy—DK-i irányú enyhén ívelődő fal állott 80—100 cm magasan. A fal Ny-i oldalához szabálytalan négyszög alakú sírkerteket építettek hozzá, amelyek közül kettőnek az alapfalai hiánytalanul megvoltak. A sírkert díszítéséül szolgálhatott az a két nagyméretű mészkő posztamens, amelyeket magába a temető ívelődő kerítésfalába építettek bele. A területen 20 2—4. sz.-i sír került elő, a hamvasztásos sírok mellett szarkofágok, téglasírok, kőlapokból összeállított sír és fakoporsós temetkezés. A temető része annak a nagyobb temetőnek, amelyből Garády ugyanezen a telken és a Bécsi út túlsó, Ny-i oldalán is tárt fel sírokat. Németh Margit 30. Bojtár u. -Husztiút Az ÁHT épülő telepén megelőző szondázó feltárást végeztünk, mivel a terület a római kori polgárvárost körülvevő villaövezetben található. A kutatóárkokban római kori maradványok nem kerültek elő; 80—100 cm-es mélységben már a bolygatatlan altalajt értük el. A terület DNy-i részén azonban egy későbronzkori hulladékgödör került elő, kerámia- és állatcsont-maradványokkal, melyeket dokumentáltunk. Zsidi Paula 31. Búvár u. 1-3. 1980-ban az Ut-Vasútépítő Vállalat ÉD-i irányú közműárkot húzott, átl. 3 m mélységben 15,50 mhoszszan. A leletmentés során három építési periódus maradványait hitelesítettük, melyek a canabae ÉK-i részét képezték. Szirmai Krisztina 32. Flórian tér „Thermae maiores,, Az Árpád-híd Flórián téri csomópont kialakítás és aluljáró építéséhez kapcsolódóan leletmentő ásatást folytattunk az áruház K-i oldalán és a Szentendrei úti sáv közölt. 1979—1982-ben a kutatás során felszínre került a palaestra Ny-i zárófala, több hypocaustumos helyiség része, két fürdőmedence, víztároló és vízvezeték részletek. Az ásatás során sikerült több periódust elkülöníteni. Munkatárs: Kocsis László régész, Arnóti Zsuzsa rajzoló, Szentpétery Tibor, Komjáthy Péter fényképészek, Farkas Pál mérnök Kába Melinda 33. Flórián tér - Kórház u. Hrsz.: 18.134-207 Az 1976. évi kutatásunk során egy bolygatatlan fekete földre alapozott, valószínűleg KNy-i irányú úttest korai periódusát tártuk fel. Az úttest későbbi periódusára utaló régészeti jelenségeket a közművesítés elpusztította. Az úttest topográfiai helyzetét tekintve — a 2.-3. sz.ban, mint a via praetoria részeként szolgálhatott. A keleti metszetben a principia severuskori kapuzatának alapfalai között húzódó négyágú kőlapos csatorna keleti szakaszának újabb részlete került elő. Szirmai Krisztina 463