Budapest Régiségei 25. (1984)

ÁSATÁSOK, LELETMENTÉSEK, MŰEMLÉKVÉDELEM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1976-1982 között : műemlékvédelem 455-502

ŐSKOR (térképszám: 1—6) I. kerület 1. Gellérthegy A feltárást 1981 szeptembertől-októberig folytattuk. A próbaásatás a hegy É-i oldalán a későkelta-kori lakótelep kiterjedését vizsgálta. A kutatóárok a hegyoldal közepe táján a legszélesebb teraszt vágta át. A nagy mennyiségű edénytöredék és egy gödör arra mutat, hogy a telep mélyen lenyúlt az É-i oldalon is. A feltételezhető sánc tisztázására azonban még további kutatások szükségesek. A leletanyag zömében a La-Tène D korszakra keltezhető, de kevés korongolatlan őskori (későbronzkori?) edénytöredék is előkerült. 1982-ben a Sánc utca és a Citadella közti területen folytatott ásatás a feltételezett sánc teljes feltárását eredményezte. A sáncot három periódusra oszthatjuk: a) Későbronzkori sánc. Ennek csak az alapját képező feltöltését találtuk meg. Az eredeti talaj felső 30-40 cm-re apró kőtörmelékes szürke földből állt. Ezt hordták össze az erődítés alapjául. A sánctöltés alsó része valamivel sötétebb, barnább és keményebb is volt, ez nyilván a feltöltés elejéről származik, amikor még a felső, részben humuszos talajt használták fel. Ezután került sor az alsóbb, lazább és tisztább aprókőtörmelékes eredeti rétegre és ez már a sánc-töltés felső részét képezi. Erre rakódott rá később egy átlag 30 cm vastag szürke humuszréteg. b) Kelta-kori sánc 1. periódusa. A későbronzkori sánc maradványának belső lejtője alá szárazon rakott kőrakást hordtak össze. így kaptak egy viszonylag vízszintes síkot, kb. 2 m széles felületet, amire a sáncot rakták. Ennek szerkezetére semmi adatunk sincs, de a 100—120 cm vastag, erősen égett, vörös földrétegből jelentős faszerkezetre következtethetünk. A kő teljes hiánya miatt arra kell gondolni, hogy ebben a periódusban követ nem is használtak fel, a sánc csak fát és földet tartalmazott. c) Kelta-kori sánc 2. periódusa. Ennek pontos eredeti helyét nem ismerjük. Valószínű, hogy a kelta-kori 1. periódus sáncának gerincvonalát követte, tehát ez is a középvonalban húzódott. Ugy tűnik azonban, hogy az egész sánc teljes egészében befelé dőlt el, törmeléke így 1—6 m-rel beljebb került. A külső lejtő feltárt részében nem volt nyoma ennek a sánctörmeléknek. A sok égett föld és égett kő alapján faszerkezetű, de sok követ és földet is felhasználó szerkezetre következtethetünk, ennek részleteire azonban semmi adatunk nincs. A kutatóároktól ÉK-re kb. 90 m hosszúságban, a terasz (eredetileg tehát a sánc!) külső lejtőjén végig igen sok ugyanolyan égett kő hever, mint amilyeneket az árokban is láttunk. Ez arra mutat, hogy ezen a szakaszon is hasonló sáncszerkezet lehetett. Konzultáns: Bónis Éva. Pető Mária-Nováki Gyula III. kerület 2. Bogdáni út - Óbudai rakpart 1978-ban a Bogdáni út térségében — a Dunaparton — az ÉD-i irányú gázcsőárokban a felszíntől mérve — 2 m körül jelentkező hamus rétegből őskori cserepeket tettünk el. (Későbronzkor-koravaskor) Szirmai Krisztina 3. Vöröshadsereg útja. Hrsz. : 63.673. A Fővárosi Gázművek csőfektetési munkálatai miatt előzetes leletmentés során a korábban feltárt kora- és későbronzkori temető szelvényeihez É-i irányban csatlakozva 2 m széles és 180 m hosszú kutatószelvényt tártunk fel. Valószínűvé vált, hogy megtaláltuk a későbronzkori temető É-i határát, mivel csak a szelvény D-i végében került elő három későbronzkori (urnasíros kultúra) sír. A szelvények további részein valószínűleg csoportokhoz tartozva helyezkedtek el a korabronzkori harangedény-csépel csoportba tartozó sírok. Ezekből 13-at tártunk fel (6 csontvázas, 7 hamvasztásos). Az előző évekhez képest meglepően nagyszámú volt a csontvázas sír, melynek melléklete díszített harangedényből, réztőrből, csuklóvédő kőlemezből és Magyarországon először, a Középeurópára jellemző csontamulettből állt. Két melléklet nélküli Ny K-i tájolású, nyújtott, bolygatott csontváz valószínűleg népvándorláskori vagy középkori lehetett. Feltártunk két népvándorláskori objektumot is. Az egyik hulladékgödör volt kevés leletanyaggal. A másik kis méretű, négyszögletes putri oszlophelyekkel, sarkában kövekből összerakott tűzhellyel. A jellegzetes késő avar kerámián kívül figyelemre méltó egy díszített bronz karperec és egy vas nyílhegy. Munkatárs: Kőszegi Frigyes, az ásatáson részt vett: Endrődi Anna, M. Soós Ágnes, B. Tóth Ágnes, szakértőként közreműködött: Kalicz Nándor (az ásatás 1979-ben volt). A régészetileg védetté nyilvánított területen az új gázcsőfektetés miatt folytattuk az előzetes leletmentést. 280 m hosszú, 2 m széles sávot vizsgáltunk át a korai és 457