Budapest Régiségei 25. (1984)

TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Óbuda – Vetus Buda – a régészeti kutatások alapján, 1973-1981 35-42

BERTALAN VILMOSNÉ ÓBUDA - VETUS-BUDA - A RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ALAPJÁN (1973-1981) Óbuda középkori emlékeinek tervszerű kutatása az 50-es években indult meg. Az ásatások célja részben a már ismert objektumok: mint a királynéi vár és a 14. sz.-i prépostsági templom további alaprajzi kiegészítése, részben a pincék és udvarok területén új középkori lelőhelyek felkutatása volt. Nagyobb arányú régészeti munkára 1973-tól az új óbudai lakótelep építése, az úthálózat korszerűsítése és az Árpád híd szélesítési munkái adtak lehetőséget. A kutatások helyét és ütemét tehát az építkezési munkák szabták meg, ami magával hozta, hogy teljes feltárásra és a középkori topográfia és városszerkezet kutatása szempontjából fontos területek ásatására nem mindig volt lehetőség. A Budapest Régiségei XXIV. kötetében beszámoltunk az ásatások és leletmentések eredményeiről 1976-ig. A következőkben az 1976 és 1980 közötti 5 évben végzett munkák eredményei alapján szeretnénk a középkori város topográfiájának és városfejlődésének eddig kialakult képét ismertetni. Óbuda középkori topográfiájának, városalaprajzának kutatásánál a szokott forrásanyagot így az okleveleket, régi városképeket és térképeket nem nagyon használhattuk. A kis számban megmaradt oklevelek topográfiai adatai a középkori város pusztulása miatt nehezen voltak helyhez köthetők. Az Óbudáról fennmaradt térképek és ábrázolások a város 1750 utáni állapotát mutatják. A középkori település a római katonai tábor, Aquincum területén alakult ki: a tábor keleti felében és a 4. sz.-i erőd és a tőle délre húzódó canabae maradványain.

1 A római erőd déli és nyugati falát csak a 13. sz. elején kezdték bontani és beépíteni.

2 A legkorábbi leletanyagot és településmaradványokat ezen a területen belül a mai Fő tér és Korvin Ottó téren találtuk.

3 Korai leletanyag az erőd déli fala előtti térségben jött még elő.

4 Az erődfalon belüli kb. 350 x 400 m-es terület a 11—12. századi civitas helye, ahol az első királyi kúria és a királyi alapítású társaskáptalan volt.

5 (1. kép 1. számmal jelölt terület déli része.) A társaskáptalant L István (1000-1038) vagy közvetlen utóda Péter király alapította. Első okleveles említése 1148-ból való.

6 Mellette épült fel 1346-48 között a második templom, (maradványa a Fő téren, — 1. kép, 2.) melyet Erzsébet királyné építtetett.

7 1483 után É-i oldalán sekrestyével bővült, mely a káptalan consistorialis helyisége volt. A templom közvetlen közelében II—15. sz.-i világi épületek részletét határoztuk meg: a káptalan és a királyi curiához tartozó épületek maradványait

8 (1. kép 3.). A curia a krónikás és okleveles adatok alapján 1189 és 1235 között állt.

9 A házmaradványok a templomtól Ny-ra és É-ra helyezkedtek el. A kőépületektől északra (a mai Vöröskereszt és Kő utca környékén) feltehetőleg gödörház, sütőkemencék, tüzelőhelyek és vermek maradványai kerültek elő.

1 ° A 14. sz.-i templom DK-i oldalán egy nagyobb épületegyüttes részletei mutatkoztak, feltehetőleg a préposti palota maradványai.

1 1 Az épületmaradványok között két É-D-i utca és egy K-Ny-i út részletét tártuk fel

12 (1. kép 14. sz.). Temetkezés maradványait a i4. századi templomon belül és közvetlenül a templom D-i oldalán határoztunk meg.

13 A templomtól délre (a mai Korvin Ottó tér alatt) eddig további három világi épület maradványát találtuk meg 14 (1. kép 3. sz.). A civitas DK-i sarkánál ÉK—DNy-i irányban húzódó út mentén 11—12. sz.-i leletanyagot és falmaradványokat találtunk

15 (1. kép 4. sz.). A civitas DNy-i sarkánál 12—13. sz.-i utcát, a Kovács utcát határoztuk meg

16 (1. kép 8. sz.). A két utcát a civitastól délre kialakult, kereskedőkből és iparosokból, főként kovácsokból álló település részének tekintjük.

1 7 A civitas DK-i sarkánál lehetett a középkori rév és kikötő (1. kép 17.) Ide futott be az ÉK—DNy-i út. Ez az út az eddig ismert szakaszai alapján D-i irányba az esztergomi nagy úthoz csatlakozott. Az esztergomi nagy út a mai Bécsi út nyomvonalában húzódott. Az ÉK—DNy-i út kikötő körüli szakaszának környékén jellegzetes erőteljes peremű, grafitos anyagú import edény került elő, mely az ország más jelentős korai objektumának alsó rétegében is előfordul: így az esztergomi alsószigeti kolostornál és a királyi várnál.

18 Feltehetőleg a kikötő körül laktak azok a kereskedők, akikről írott adataink vannak, ezek között Jatini" is szerepelnek.

1 9 Az óbudai révről az 1148. évi oklevélből tudunk, a piacról 1212-től.

20 A két magú óbudai település kiszerkeszthető az oklevelekből is, melyek villa-t és civitas-t említenek. Egy 1212. körüli oklevél szerint a villa-t hospesek és cívisek lakják, a civitas lakói pedig „custodes regie domus" és „de familiis iobagionum, comitum videlicet et prelatorum". Óbuda városi fejlődésének ez a korai szakasza Győrffy György szerint megegyezik a püspöki városok, valamint Esztergom és Székesfehérvár fejlődésével.

21 A 13. század folyamán Óbudán a települések Ny-i szélén megépült a királyi vár, a várhoz tartozó majorságok és a ferences kolostor.

22 (1. kép, 10, 11, 13. sz.) 1343-ban I. Lajos (1342-1382) az óbudai királyi várat minden tartozékával és jövedelmével együtt anyjának, Erzsébet királynénak adományozta, aki itt rendezte be özvegyi curiáját.

23 A vár ekkor nyerte el végleges szabályos alaprajzát az átépítés során. Kettős várfala és É-ra nyíló bejárata volt.

24 A vár és káptalan embereinek gyakori torzsalkodása miatt 1355-ben megosztják a korábban egységes Óbudát a királyné és a káptalan között.

25 A királynéi város területe a korábbi villa és a civitas D-i sávja lett és a K—Ny-i út mentén a révig és a kikötőig terjedt. (1. kép 17, 21. sz.) Ebbe a sávba a 13. sz. elejétől a 35