Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Topál Judit: A Bécsi úti római kori temető : 1. közlemény 291-320

96. Ládaveret töredéke vaslemezből. 2,3 x 1,4 cm. Forma nem állapítható meg. Ltsz.: 81.3.106h. 6.kép llh. 97. L alakú nagy sarokveret töredéke vaslemezből. Szeg­lyuk nem látszik, deformálódott. 7x7 cm. Ltsz.: 81.3.106i.6.képlli. 98. Ládaveret töredéke vaslemezből, egy szeglyukkal. Alaktalan, forma nem állapítható meg. 3,8 x 4 cm. Ltsz.:81.3.106j.6.képllj. 99. Ládaveret töredéke vaslemezből. Deformálódott. Ltsz.:81.3.106k.6.kép.llk. 100. L alakú nagy sarokveret egyik fele vaslemezből. Szeglyuk nem látható. 6,5 x 6,5 cm. Ltsz.: 81.3.1061. 6.kép 111. 101. L alakú nagy sarokveret töredéke, (egyik fele) vas­lemezből. Szeglyuk nem látható. 6,5 x 6,5 cm. Ltsz.: 81.3.106m. 6.kép 11 m. 102. L alakú nagy sarokveret töredéke vaslemezből. Fe­lületén famaradványok. 6,5 x 4 cm. Ltsz.: 81.3.106n.6.kép'lln. 103. Vasszeg, eredetileg széles, lapos fejjel. Tüskéje tö­rött. Felületére bronzlemez korrodálódott. Meglé­vő h: 3,0 cm. Ltsz.: 81.3.107a. 6.kép 12a. 104. Vasszeg, lapos, kerek fejjel, rövid szárral. Fej átm; 1,5; H : 4,0 cm. Felületére bronzlemez korrodáló­dott. Ltsz.: 81.3.107b. 6.kép 12b. 105. Vasszeg, eredetileg széles lapos fejjel, rövid szárral. Fej sz: 2,8. H: 4,5 cm. Felületére bronzlemez kor­rodálódott. Ltsz: 81.3.107c. 6.kép 12c. 106. Vasszeg, eredetileg széles, lapos fejjel, rövid szárá­nak vége derékszögben meghajlítva. Fej sz: 2,3; H: 4,0 cm. Ltsz.: 81.3.107d. 6.kép 12d. 107. Vasszeg, széles, lapos fejjel, rövid szárral. Fej átm: 2,0; H:4,0 cm. Ltsz.: 81.3.107e. 6.kép 12e. 108. Vasszeg, eredetileg széles, lapos fejjel, rövid szárral. Fej átm: 3,0; H: 3,6 cm. Ltsz.: 81.3.107f. 6.kép 12f. 109. Vasszeg, erősen korrodált fejjel, famaradványok­kal. H: 3,8 cm. Ltsz.: 81.3.107g. 6.kép 12g. 110. Vasszeg, korrodált fejjel, rövid szárral. H: 5,2 cm. Ltsz.: 81.3.107h. 6.kép 12h. 111. Vasszeg, eredetileg széles, lapos fejjel, famaradvá­nyokkal. Fej átm: 2,5; H: 4,5 cm. Ltsz.: 81.3.107Í. 6.kép 12i. 112. Vasszeg széles, lapos fejjel, szára derékszögben haj­lott. Fej átm: 2,5; H: 4,2 cm. Ltsz.: 81.3.107J. 6.kép 12j. 113. Nagy vasszeg kúpos fejjel, hosszú szárral. Fej átm: 3,5; H: 7,0 cm. Ltsz.: 81.3.107k. 6 kép 12k. 114. Vasszeg, eredetileg kúpos fejjel. H: 5,0 cm. Ltsz.: 81.3.1071. ó.kép 121. 115. Vasszeg, eredetileg kúpos fejjel. H:4,5 cm. Ltsz.: 81.3.107m.6.képl2m. 116. Vasszegtöredék, fejrész hiányzik. H: 3,0 cm. Ltsz.: 81.3.107n.6.képl2n. 117. Vasszegtöredék. H: 3,0 cm. Ltsz: 81.3.107o. 6.kép 12o. 118. Vasszeg töredéke. H: 3,2 cm. Ltsz.: 81.3.107p. 6.kép 12p. 119. Kis laposfejű vasszeg. Fej átm: 1,2; H: 2,2 cm. Ltsz.: 81.3.107r. 6.kép 12r. 120. Keskeny vaspánt töredéke. H: 6,0; sz: 1,5 cm. Ltsz.: 81.3.108a. 6-kép 13a. 121. Vaspánt töredéke, felületére bronzlemez korrodá­lódott. Ltsz.: 81.3.108b. 6.kép 13b. 122. Vastárgy töredéke, felületére vaskés? töredék kor­rodálódott. 8,2 x 3,0 cm. Ltsz.: 81.3.108c. 6.kép 13c. 123. Vaspánt? töredéke. H: 8,0; sz: 1,5 cm. Ltsz.: 81.3.108d.6.képl3d. 124. Vaspánt töredéke. H: 6,5; sz: 1,5 cm. Ltsz.: 81.3.108e. ó.kép 13e. 125. Mészkő sírtábla a 7 sz. sír gödrétől Ny-ra 1,5 m-re feküdt, felső részével K-felé, feliratos részével lefe­lé. H: 260, sz: 72, vast: 17-18 cm. Betűmagasság: 6-4 cm. A kettős léckerettel és 2 x 3 S-taggal dí­szített tympanonban ötszirmú rozetta. Alatta mé­lyített mezőben dús redőjű szalaggal átkötött ko­szorú, ennek felső részén középen nyolcszirmú ro­zetta látható. A koszorú mellett kétoldalt a bal és jobb sarokban egy-egy hatszirmú rozettát véstek. A következő mezőben hármas tagolású léckeretben a felirat : C(aius) Valerius C(ai) f(ilius) / Pub(lilia tribu) Macer Vero(na) / mil(es) leg(ionis) II Ad(iutricis) p(iae) f(idelis) / (centuria) Caecili(i) Quinti / an­(norum) XL stip(endiorum) XX h(ic) s(itus) e(st) / t(estamento) f(ieri) i(ussit) / M(arcus) Calabonius Secu/ndus vet(eranus) leg(ionis) eius(dem) / h(eres) f(aciendum c(uravit) C. Valerius Macer északitáliai, veronai polgár volt,19 aki Caecilius Quintus centurio csapatában szolgált és negyven éves korában halt meg. Az örö­kös neve, Marcus Calabonius Secundus, már sokkal ritkábban fordul elő. A Secundus cognomen ugyan elterjedt név Pannoniában, 20 de a Calabonius gen­tilicium eleddig ismeretlen. 21 Viselője valószínűleg hispániai eredetű. 22 A kő a 2. sz. első éveiben ké­szülhetett. Aquincum kőemlékek. Ltsz. : 81.7.1. 6.kép 14 és 18.kép. 8 sir. Kissé bolygatott szórthamvas sír. Folt jelentkezési mélys: Af. 105,59 m. Szabályos, lekerekített sarkú, tég­lalap alakú gödör, szélein fent szürke, lentebb vörösre égett agyagtapasztással. É-i fele sérült. Gödör terjes mélységében elszórtan viszonylag sok kalcinált csont és faszén. Hamus szint vastagsága 16—18 cm. Gödör aljának mélys: Af. 105,39 m. Alján tapasztás nem volt, de a talaj 3—5 cm vastagon barnásvörösre égett. Irány É—D 31 — 63. Mellékletek: 1. Nagyméretű, vastagfalú durván formált egyfülű kor­só terjesen összeroppanva, többszáz darabban, az edény fala is szeletekre hasadt. Barnásvörös, igen ho­mokos, puha agyagból. Pontos formája nem állapít­ható meg, mag: kb. 50—55 cm. Szá: 6,5—7 cm. Leg­nagyobb átm: 28 cm. Falvastagság 0,8—1,9 cm. Ová­297

Next

/
Oldalképek
Tartalom