Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pető Mária: Régészeti kutatások a Kaszás-dűlő területén 275-290

Házikerámiából a legkorábbra keltezhető töredék a Huszti utcai közművek mellett talált pannóniai szürke, pecsételt kerámia töredéke (Ltsz. 78.22.18.), tál perem­része fogaskarcolással, alatta a Resatus-körre jellemző le­véldísszel (8. és 25. kép). Szürke fazéktöredék, hombár­edény darabjai, festett házikerámia igen nagy tömegben került elő, elsősorban a dűlő É-i részén (26-27—28. kép) Terra sigillataban 10 westerndorfi,rheinzaberniés pfaffen­hofeni töredékek vannak a legnagyobb számban, a bélye­gesek között előfordul egy Cobnertus töredék (Ltsz.: 80.4.20.) (25. kép) és egy Victorinus (Ltsz.: 80.7.110.) (30. kép) és egy valószínűleg Certus feliratú (Ltsz.: 80.7.130) Egy darab bélyeges téglatöredék került elő (Ltsz.: 80.7.175), LEG II AD felirattal. A vastárgyak között van egy patkó (Ltsz.: 78.22.104), de ennek kora bizonytalan, s a római kori patkó meglété­Jegyzet 1. Seenger E.: Adatok Óbuda XIX. sz.-i helytörténe­téhez. TBM 1966.273-287. 2. Endrei W.: Az óbudai selyemfilatórium. MTA Mű­szaki tud. Oszt. közi. XXII. 1-3. 1958. 233-265. 3. Dr. Kriván Pál és Dr. Szentirmai István geológus kutatási eredményeiről adott összefoglaló értéke­lés a Budapesti Történeti Múzeum Adattárában ta­lálható . 4. Dr. Gál Évának és Dr. Létay Miklósnak ezúton kö­szönöm meg szíves segítségét. 5. Nagy, L.:BpTört II. Bp. 1941,367. 6. Nagy Tibor 1946-os ásatásának dokumentációja a BTM Adattárában található, az anyag részletes publikációja nem készült el. MÁRIA PETŐ ARCHÄOLOGISCHE FORSCHUNGEN AUF DEM In den Jahren 1977 bis 1980 führten wir in dem Ka­szás-dűlő genannten Stadteil des III. Bezirkes von Buda­pest vorläufige archäologische Erschliessungen durch, teils zwecks Datenlieferung für das Unternehmen Lakó­terv, teils um topographische Angaben über die Vorstadt der Zivilstadt Aquincum zu erhalten. Im Laufe der auf einem sehr ausgedehnten Gebiet durchgeführten Forschungen sondierenden Charakters gelangten wir im Endergebnis zu dem Resultat, dass wir die Grenzen des bekannten Gebietes vor der westlich von der Vorortlinie HÉV gelegenen südlichen Stadtmauer be­stimmen konnten, wo wir zwei römische Bauten sowie die Überreste einer von N nach S und einer von O nach W führenden Fahrstrasse freilegten. Wie von vornherein angenommen, erstreckte sich die römische Siedlung nicht weiter südlich von der Linie Kazal utca, die davon ent­ferntem geborgenen römischen Funde können als An­schwemmung des einstigen Aranyhegyi-Baches aufgefasst werden. Im Laufe der in der Umgebung des Filatori-Dám­ról a kutatásban egyelőre még nincs is elfogadott és bizo­nyított vélemény. 11 Említést érdemel néhány vas véső, egy lándzsacsúcs (31. kép) bronz díszek töredékei, egy kősúly (Ltsz.: 79.10.55) (32. kép), töredékes üvegkakas (Ltsz.: 79.10. 57.) 33. kép), valamint egy töredékes, másodlagos hely­zetben előkerült feliratos kőemlék, melyet e kötetben külön bemutatunk. A patakmederben húzott néhány, szondázó jellegű árkunkban csak újkori tárgyak marad­ványai kerültek elő. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az épületek és a leletek egyaránt az aquincumi Polgárváros virágkorával hozhatók kapcsolatba, az ásatás legfontosabb jelentő­ségének a fentebb bemutatott topográfiai eredménye­ket tartjuk. 12 7. Szilágyi J.: Aquincum. Bp. 1956. 84. 8. Dr. Nagy Margit anyagmeghatározását ezúton is köszönöm. 9. A feltárások során előkerült éremanyagot B. Sey Katalin határozta meg. 10. Meghatározásukért dr. Gábler Dénesnek ezúton is köszönetet mondok. 11. Müller R,: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése a késő-avarkortól a törökkor végéig és a középkor agrotechnikai fejlődése. Kandidátusi értekezés. Bp. 1977. uo. korábbi irodalom is. 12. A leletanyag részletes feldolgozását külön tanul­mányban tervezzük. GEBIET DER KASZÁS-DŰLŐ mes angestellten Forschungen hingegen vermochten wir den Rand der bereits bekannten Raktár-réter Friedhofes zus lokalisieren. Das Alter der Bauten vor der s§dlichen Stadtmauer datieren vom Ende des 2. und Beginn des 3. Jh., um ihr Verhältnis zur Stadtmauer bestimmer zu können sind weitere Forschungen notwendig. Die Funktion der Gebäude ist ungewiss, aufgrund ih­rer Einteilung und der Abmessungen (4X5 m) kann man auch an Lagerräume denken. In den Räumen der römischen Gebäude fanden wir ein spätrömisches Grab, aufgewühlte Skelette ohne Beigaben und einige Ton­bruchstücke aus der späten Awarenzeit. Im Laufe unsere Erschliessungen arbeiteten wir im Einvernehmen mit den Hilfswissenschaften und waren bestrebt, den zum Abbruch bestimmten Siedlungsteil für die neuzeitliche Forschung wenigstens photographisch zu dokumentieren. 277

Next

/
Oldalképek
Tartalom