Budapest Régiségei 25. (1984)

TANULMÁNYOK - Póczy Klára: Aquincum-Castra, Canabae, Colonia : az 1976-1980. közötti időszak ásatási eredményeinek összefoglalása 15-34

szét kezdettől nagy haszonnal tudta saját céljaira fordí­tani. Köztük elsőként említjük a fő közlekedési utak bő­vítését és korszerűsítését pl. Bécsi úton, 15 Árpád fejede­lem úton, 16 Lajos u.-ban, 17 Korvin O. u.-ban, 18 Szent­endrei úton, 19 Vörösvári úton 20 és az új Duna-parti mentesítő alsó rakparti úton 21 mindvégig a rómaiak ál­tal lakott, használt területen. Egészen nagyméretű föld­munkák kezdődtek és folynak jelenleg is az Árpád-híd bővítésével kapcsolatban, a Flórián téri aluljáró he­lyén, 22 valamint a híd forgalmához igazodó új közleke­dési csomópont kialakításánál. A terület az aquincumi le­giostábor központjával és praetentúrájának D-i felével azonos. A várostörténeti kutatásra felhasználható földmun­kák közül talán a leghasznosabbnak mondhatók régész szemmel az új lakótelepek helyén sorrakerülő teljes közműhálózat-cserék, a vezetékek felújítása és bővítése, illetve új beépítési területeken ezek létesítése. A távfűtés árokrendszerével együtt az ilyen közművezetékek több száz km hosszú kutatóárkot jelentettek az elmúlt öt év­ben a régészeti megfigyelések számára. Bár a gépesített földkitermelés nem hagyott elég időt a rétegek finom ki­dolgozására, de lehetőséget nyújtott a topográfiai tájé­kozódásra. 23 A felsorolt közművesítések és útfelújítási munkák következtében az ásatási mezőny az 1970—1975 közti évekhez képest sokszorosan megnövekedett. A régészeti feladatok mennyiségét még az is szaporította 1976— 1980 között, hogy az Óbuda központjában folyó lakóte­lep építkezései mellett Aquincum térségében még to­vábbi hat lakótelep létesítését kezdték meg. Okulva a ko­rábbi rossz tapasztalatokon, a múzeum most már a ter­vezésben a helyszíni előkészítésben és az építkezés meg­indulásában is részt vett. így aztán a Kolosy tértől Békás­megyerig több mint 5 km hosszban és 1,5 km szélesség­ben dolgoztak a múzeum római koros munkatársai, ösz­szesen 152 helyszínen, a szóban forgó 1976—1980 kö­zötti időszakban. A legnagyobb gyakorlattal folyó előkészítés eredmé­nyeképpen 1976 óta e kutatások többsége tervásatásként zajlott. A múzeum előre meghatározhatta, megjelölhette a várostörténeti kutatások szempontjából fontosnak tű­nő területeket és az ásatásokhoz szükséges időt, ami an­nál is fontosabbnak tűnik, minthogy a hatalmas föld­munkák a város gyakorta olyan pontjain indultak meg, ahol voltaképpen még sohasem folyt régészeti kutatás. É-ról D felé haladva, Aquincum térségében ezek az új építési területek a következők: Békásmegyeri lakótelep a főváros É-i határában a Duna-part és a domboldal kö­zött, s hasonlóan ehhez a Csillaghegyi. Mindkettő római kori vicus, illetve későcsászárkori burgus körzetében 24 fekszik. D-re a következő építkezés helye a Pók utcai lakótelep, a mai Római-fürdői Erdei-strand, illetve a camping, a Szentendrei út és az esztergomi vasúti töltés között. Itt húzódik a két római kori távolsági út, szegé­lyén elszórt római kori beépítéssel és temetőkkel. Közé­pen szelik át a területet a római kori vízvezeték marad­ványai. Az új Pók utcai lakótelep D-en benyúlik az aquincumi polgárváros védművein belüli területbe is. 25 Tőle D-re a Kaszás dűlői lakótelep következik: helye a HÉV pálya nyugati oldalán az aquincumi polgárváros déli fala és a Hévízi út között van, ide a római kori város néhány külső kerületi épületromja esik. 26 A Kaszás dű­lői lakótelep D-i szegélye érintkezik az óbudai lakótelep­pel. Utóbbi D-i határában indul a Budaújlaki lakótelep, amely a Kolosy tértől a katonai amphitheatrumig ter­jed, 27 helye a katonaváros D-i szegélye és érinti a Szép­völgyi úti helytartói villa körzetét. Tervezés alatt van a Bécsi út—Vörösvári út kereszteződésében, vagyis az aquincumi katonaváros Ny-i szegélyén egy kisebb lakó­negyed. Szerepel a főváros lakásprogramjában az Arany­hegy K-i lejtőjének a beépítése az aquincumi polgárváros külső szélén. Elkészült az új óbudai ipari övezet a Bécsi út és az új Huszti út között, 28 amelynek a területe az aquincumi polgárváros Ny-i végével párhuzamos. Időköz­ben — évenként lépcsőzetes fejlesztéssel — felépült az aquincumi polgárváros D-i városfalának a szegélyén az 1. számú házgyár, 29 s ugyanígy bővült a polgárváros K-i városfala mentén és Duna-parti részén, az óbudai Gázgyár. 30 A felsorolt építkezések minden fázisát nyomon kö­vette a múzeum és részt vett a tervezés, a beruházás és egyéb előmunkálatok feladataiban, sajnálatos módon olyan esetekben is, amikor a helyszíneken változtatni kellett volna, de ez semmiképpen sem volt lehetséges. A múzeum régészei a felsorolt terepmunkákkal egy­időben készítették el és készítik jelenleg is, a felsorolt új lakótelepek ásatási programját. Ez a fajta kényszerű­ség némely szempontból előnyösnek bizonyul, hiszen a beépítendő területekről származó római kori emlékekről összefoglaló jelentések készültek. Továbbá a múzeumnak döntenie kellett, hogy mely pontokon tartja feltétlenül szükségesnek a kutatást nagyobb költségráfordítással. E terjedelmes dokumentációk (szöveges indoklással, rajzokkal, térképekkel, fotókkal ellátva) a budapesti régészeti topográfia előmunkálataiként is felfoghatók. Az alábbiakban vázoljuk az 1976—1980 közötti ása­tások eredményeit és megemlítjük, hogy a kutatások je­lenlegi stádiumában a legsürgősebben mely történelmi és topográfiai kérdésekre keresünk választ. Évek óta követ­jük azt a hagyományt, hogy külön beszélünk a katonai táborok és a körülöttük kialakult canabea témáiról és kü­lön a polgárváros és körzetének eseményeiről. 31 (1. kép) I. A katonai táborok és a körülöttük kialakult települések 1) A Duna jelenlegi jobb partjától számított mintegy 100-150 m-es sávban, korábban különböző korú őskori települések nyomai mutatkoztak. 1976—1978 között mind a Lajos u.—Árpád fejedelem utca kereszteződésé­nél, mind a Harrer Pál u.-ban több őskori jelenség feltárá­sára volt szükség. Ezek egy része méhkas alakú gödörla­kás a bronzkor II. szakaszából, 32 részben cölöpözéssel készült, kora vaskori kunyhók. Időrendben ezekhez a településnyomokhoz kapcsolódnak a LT D korszakára jellemző anyagvermek és hulladékgödrök, amelyek mel­lett egy esetben négyszögű, lekerekített sarkú, kőszegély­lyel ellátott lakóházat sikerült feltárni. 33 Ez utóbbi le­id

Next

/
Oldalképek
Tartalom