Budapest Régiségei 25. (1984)

ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Az aquincumi 2-3. sz.-i légióstábor praetenturája 135-179

6.) Sigillatatöredék. Középgalliai, antoninus kori. Ltsz.: 82.4.402. Sigillatatöredékek, délgalliaiak, Traianus-Had­rianus koriak. Ltsz.: 82.4.406, 408, 410. Drag. 27. tí­pusú csésze téredéke, középgalliai, 160-an túl már nincs. Ltsz.: 82.4.419. Sigillatatöredékek, középgalliaiak. Had­rianus-Antoninus koriak. Ltsz.: 82.4.420, 423-426. Edénytöredékek piros festéssel és kívül-belül barna be­vonatos. Ltsz.: 82.4.428—9. Újkori fal alatti szürke, ke­vert betöltésből: Északitáliai csésze à barbotine dísszel. 60 Ltsz.: 82.4.369. Tál behúzott perem-oldaltöredéke. Kí­vül-belül perem alatt és oldalán hornyolás és négy sor fo­gaskarcolás díszével. 61 Szürke bevonatos kívül-belül. Vastagfalú, keményre iszapolt. Ltsz.: 82.4.367. (11. kép. 16.) Az árok E-i részén, agyagos törmelékes betöltésből: Sigillatatöredékek, rheinzaberniek, a 2. sz. második felé­ből-3. sz. elejéről. Ltsz.: 82.4.396-397 (12. kép, 7., 17. kép, 3.) Sigillatatöredékek, hadrianus-antoninus koriak, lezouxiak. Ltsz.: 82.4.398-399. és 82.4.401. (21. kép, 1, 3, 5.) és 82.4.395 (21. kép, 4.) Sigillatatöredék, rhein­zaberni, a 2. sz. második feléből. Ltsz.: 82.4.400 (17. kép,4.) 62 Az árokban padozat nélküli falmaradványok kerültek elő és ezektől D-re korábbi útrészletek mutatkoztak. A korábbi rétegre települt betöltés leletanyaga a 3. sz. első felére keltezhető. 7. árok: ÉD-i irányú, hossza: 4,10 m. A K-i metszet­ben az újkori feltöltés alatt kevert római betöltés húzó­dik a téglatörmelékes köves rétegen, mely alatt a kevert szürke feltöltéssel váltakozva három sóderes, köves réte­get figyeltünk meg, mely egy ÉD-i irányú út (via sagula­ris) részletét képezte. Az út teljes megmaradt vastagsága: 1.30 m, melyet a fekete, bolygatatlan földre alapoztak. Jelentősebb leleteket a téglatörmelékes réteg alatti, szürke, kevert földből szedtünk fel: Fazék tört profilú ki­hajló perem-oldaltöredéke. Drag. 30. forma változata. A nyaki bordatag alatt pecsételt koncentrikus kör és két oldalon rovátkáit elválasztóvonal utánzat. Szürke, ke­ményre iszapolt. 63 Ltsz.: 82.4.449. (27. kép). A fekete, bolygatatlan feletti köves betöltésből az alábbi sigillata­töredékek kerültek elő: Rheinzaberni sigillatatöredék. 2. sz. második fele. Ltsz.: 82.4.454. Középgalliai sigilla­tatöredék, Hadrianus-antoninus kori. Ltsz.: 82.4.455— 456-457. (12. kép, 6.) 82.4.458-460. Rheinzaberni termék. Ltsz.: 82.4.461. Drag. 37. típusú töredék. Dél­galliai, Nerva-traianus kori. Ltsz.: 82.4.462. (17. kép, 5.). Középgalliai termék. Hadrianus kori. Ltsz.: 82.4. 463. Délgalliai sigillatatöredék. Traianus-hadrianus kori Ltsz.: 82.4.464—465. Középgalliai, antoninus kori töre­dék. Ltsz.: 82.4.466. Lezouxi töredék, antoninus kori. Ltsz.: 82.4.467-468. (12. kép 4., 8.) Ebben az árokban egy ÉD-i irányú úttest alapozását a 2. sz. első évtizedétől egészen a század középső évtize­déig húzódó sigillaták keltezik. A megmaradt tetejéről későrómai pecsételt díszű kerámiát szedtünk fel. A VI. munkahely a topográfiai, stratigrafiai adatok és az előkerült leletek alapján már a 2. sz. elejéről származó jelenségek figyelhetők meg (1., 2., 3., 5., 7. árok). A markomann háborúk utáni újjáépítést tükrözik a meg­emelések, átalakítások nyomai (1., 2., 3., 6. árok). A 260-as évek barbár támadások utáni újjáépítést tanú­sítják a falfestmény a megemelt küszöb is. (3. árok). A kemence és a tűzhely maradvényok már a következő újjáépítést bizonyítják a 4. sz. második feléről. (3. árok) VII. munkahely: (32. kép, VII.) 64 Tavasz u. 1-11. KNy-i irányú közműárok. Ebben a munkánkban a közműárok Ny-i, 5 m hosszú szakasza kerül értékelésre. A közműárok Ny-i végén a Wehrgang részletei mutat­koztak az újkori feltöltés alatt, a felszíntől mérve —1,60 méterre. A Wehrgangot sötétbarna, bolygatatlan földre alapozták, mely a nyers, sárga földre települ. A közmű­árok nyugati szélétől 2 m-re keletre egy ÉD-i irányú, széles alapfal jelentkezett Af. 103.48 m-en. Az É-i met­szet szerint az újkorban szedték ki. Kemény, szabályta­lan alakú fehér mészkövekből és sárgás anyagú, faragott kisebb homokkőből készült (28X18X13 cm). Kötő­anyag: föld. E fal - mely topográfiailag és a belső körül­járó jelenléte és a mérete miatt a K-i táborfal részletét képviseli (28. kép), a sárga, nyers földbe alapozták. A táborfaltól K-re a védművek megfigyelésére ez alka­lommal nem volt mód. A közműárok további jelenségei már kívül esnek a jelenlegi témánkon, ezért másutt ke­rülnek feldolgozásra. Említésre méltó /e/eíanyag nem került elő. A közmüárokban a topográfiai adatok alapján a Traianus-Hadrianus kori táborhoz tartozó Wehrgang részletét és a K-i táborfal újabb szakaszát hitelesítettük. VIII. munkahely: Flórián tér-Körforgalom 65 (32.kép,VIII/l-3.) I. árok: ÉD-i irányú, 31 m hosszú. É-ról indulva a C—D Ny-i metszet mentén (29. kép) az újkori mély fel­töltés alatt legmagasabban megmaradt útrészlet (KNy-i irányú, via sagularis) Af. 104.46 m-en jelentkezett. Az út­testet három ízben megemelték. Az úttest mérhető leg­alacsonyabb szintje Af. 103.74 m-en mutatkozott. (30. kép, 1.) Az úttest D-i szélét az újkori közművek el­bontották. Az úttest D-i maradványától D-re a Wehrgang É-i részletét 3.23 m hosszan hitelesítettük, a megmaradt teteje Af. 105.00 m-en volt megfigyelhető. A D-i részét az újkor építkezése elpusztította. A Wehrgangban meg­figyelt átvágott vályogtéglák mérete: 50X25X8-10 cm. A Wehrgang D-i részét — mint már említettük — az újko­ri építkezés elbontotta, de az újkori pince alatt megköze­lítőleg két méter szélességben előkerült a D-i táborfal kiszedett alapárkában az alapfal utolsó kősóra Af. 103.16 m-en. A D-i táborfaltól D-re újkori csatorna be­ásása vágta át az újkori feltöltés alatt a szürke, kevert római betöltést, mely a fekete, bolygatatlan agyagos földre települt, melyet a nyers, sárga földig kiástunk. Itt jegyezzük meg, hogy az 1. árok D-i részén közel 12 m hosszúságban 30 cm vastag későközépkori planírozási réteget találtunk. Af. 103.37 m-en, mely a K-i és a Ny-i metszet alá húzódik. Az újkori csatornától D-re egy vizes­árok É-i indítása tűnt elő. A fossa É-i rézsűjétől D-re 3.50 m-re egy köves omladék volt megfigyelhető 30 cm vastagságban. A vizesárok az É-i indítástól 8.50 m hosz­szan volt megfigyelhető a fossa teljes szélessége ezen a szakaszon. A fossa alja kb. 1.30 m szélességben enyhén ívelődő alakot mutat. A fossa kiásott aljától mérve 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom