Budapest Régiségei 25. (1984)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szirmai Krisztina: Az aquincumi 2-3. sz.-i légióstábor praetenturája 135-179
4. árok: KNy-i irányban 3 m, ÉD-i irányban 4 m. A K-i metszetben az ívelt falú helyiség Ny-i részlete került elő, az előbbiekben említett falazással. A D-i metszet szerint az újkori feltöltés alatti szürke, kevert feltöltés a Ny-i oldalon a kiásásig húzódik, a K-i oldalon pedig a fekete, bolygatatlan talajra települ. Említésre méltó lelet nem került elő. Itt a 4. árokban a késői, ívelt falú helyiség további részletét hitelesítettük. Tehát összegezve a IV. - V. munkahelyen - a thermae maiores területén a korai kőfalas építkezéseken kívül (IV. mh., V/l. m) a 2. sz. elejére keltezhető szinteket és falmaradványokat hitelesítettünk (IV. mh., V/l mh.) A markomann háborúkat követő újjáépítés emlékeit is megfigyeltük. (V. mh. 1-2. áj A thermae maiores 260as évek utáni nagyobb átalakításainak adatait is rögzítettük. (V/l-2. mh.) A következő építési periódus, a 4. sz. második feléből származó maradványt az ívelt falú helyiség képviseli. (V/2, mh.) 34 VI. munkahely: Tavasz utca 13-19. (32. kép, VI/1-7.) 35 1. árok: ÉD-i irányú, 13 m hosszú. Az árok Ny-i metszetében egy KNy-i irányú kőfalas csatorna részletét hitelesítettük. A csatornára később egy 75 cm széles sárgás-fehér mészkövekből épült alapfalat építettek. Kötőanyag: habarcs, nagyszemű sóderrel. A csatorna falai 45 cm szélesek, nagyobb mészkövekből földbe rakták. Belvilága: 30 cm, az élére állított kövek alapján. A csatornához 5 m szélességben egy KNy-i irányú, többizben megemelt újabb úttest tartozott. Az úttest É-i részét itt egy késő római be ásás elpusztította. A mély, újkori feltöltést követően szürke, kevert betöltés alatt jelentkezett az úttest megmaradt teteje, bogárhátú sóderes kövezés, melyet sóderszemcsékkel kevert föld követ, és a 20 cm vastag agyagréteg alatt, a korábbi szürke, sóderrel kevert betöltés települt rá a sötétbarna, bolygatatlan földre alapozott kövezésre. Az úttest megmaradt vastagsága: 1.30 m. Az úttestet É-ról KNy-i irányú, 60 széles „A" jelű fal határolja. Laposabb, fehér sárgás mészkövekből épült. A fal É-i falsíkja mentén 15 cm széles zokli maradt meg, egy korábbi falra alapozták, melyet sárgás-fehér, szabályosan faragott mészkövekből építettek. Kötőanyag: habarcs. Az árok ÉNy-i részén, ÉD-i irányban az „A" fallal megegyező struktúrájú fal jelentkezett („B" fal), egy Nyra ágazó azonos építésű falszakasszal együtt. („Ç" fal) A „B" fal alapozási részét a K-i oldalon kiszedték, ezzel pusztult el a helyiség padozata is. Említésre méltó leletek: Az úttesttől D-re, a szürke kevert betöltésből 1.80-2 m között: Dörzstál kihajló perem-oldaltöredéke. Kívül nyersszínű, pereme pirosra festett, belső oldala nyersszínű alapon sárgás-zöld mázas. Ltsz.: 82.4.16. Edényke ferdén kihajló perem-oldaltöredéke füstölés nyomával, belül szürke. Vastagfalú, keményre iszapolt. Ltsz.: 82.4.20. (11. kép. 17.) Az úttest átvágásából, az agyagsáv feletti szürke, kevert földből: Mélyebb tál vízszintesen kihajló, hornyolt perem-oldaltöredéke. Téglaszínű, keményre iszapolt. Ltsz.: 82.4.32. (11. kép, 15) Edény perem, nyaktöredéke. Nyaki részen több hornyolással. Téglaszínű, füstölés nyomával. Ltsz.: 82.4.33. (11. kép, 13) Oldaltöredék, kívül barnára festett márványutánzással 36 , belül nyersszínű. Keményre iszapolt. Ltsz.: 82.4.34. Az úttest alsó részéből, a fekete bolygatatlan feletti szürke, kevert földből: Tál behúzott perem-oldaltöredéke. Téglaszínű alapon narancsszínű festéssel 37 , a peremen és a belső oldalon kopott. Ltsz.: 83. 4.52. Tál duzzadt perem-oldaltöredéke. Nyersszínű alapon narancsszínű, márvány utánzatú festéssel. Ltsz.: 82.4. 53. (11. kép, 8) Az árok É-i végéből az omladékból: lezouxi, hadrianus-kori sigillatatál 38 oldaltöredéke, fogazott keretben növényi ornamens részletével. Ltsz.: 82.4.476-475. (17. kép, 8-7) A sarokfal mellől, agyagos kevertből: Tál behúzott perem-oldaltöredéke. Szürke, vékonyfalú. Ltsz.: 82.4.21. (11. kép. 14.) Drag. 30. típusú sigillatatöredék a westerndorfi műhelyből. Comitialis első évtizedeiből. 39 Ltsz.: 82.4.1-2. (18. kép. 1-3) Sigillatatöredék a rheinzaberni műhely 2. sz. második felére keltezhető szakaszából: Ltsz.: 82.4.3. (12. kép. 3.) Az árok D-i vége, a terrazzo átvágásából: sigillatatöredék figurális ábrázolással. Rheinzaberni, 3. sz. első fele. 40 Ltsz.: 82.4.43. (18. kép. 6)1. árok É-i vége, omladék feletti kevertből: Tál duzzadt perem-oldal-aljtöredéke. V. szürke, keményre iszapolt. Két körbefutó bordatag alatt bepecsételt körmintában apró pontdíszek. Alsó részén négy sor fogaskarcolás. Ltsz.: 82.4.474. (19. kép. 1.) A rétegtani adatok alapján a Traianus-Hadrianus uralkodása alatt egy KNy-i irányú utat építettek itt és előkerült az úttól É-ra egy azonos korú épület D-i részlete. Később a 2. sz. második felében az úttestet kísérő csatornát betöltötték és az épület D-i szélét a betöltött csatorna helyére helyezték át. Ekkor az úttestet is megemelték és úgy funkcionált tovább. 2. árok: KNy-i irányú, 24.40 m hosszú. Az árok D-i metszetében Ny-ról indulva a mély, újkori feltöltés alatt 7,40 m hosszan még tudtuk követni a KNy-i irányú, úttest maradványát, utána 6.60 m hosszan az újkori feltöltés a kiásás határáig húzódott le. Megjegyezzük még, hogy ezen a szakaszon egy középkori kemence alját és Ny-i agyagfalát sikerült itt még hitelesíteni 25 cm vastagságban, mely megbontotta az úttestet. Az árok K-i részén, az úttest É-i szélétől D-re 60 cm széles falsarkot hitelesítettünk, melyet korábbi falakra építettek rá. E sarokfal ÉD-i irányú falától K-re lapos kövezés maradványait mértük fel Af. 103.67 m-en, melyhez egy ÉD-i irányú, kőlapos 50X30 cm méretű, sárgás, puha mészkőből faragott vastagabb kőlapokkal fedett csatorna tartozott. A csatornafal szélessége: 30 cm. Kötőanyag: sóderes föld. Belvilága: 26—27 cm. A csatornától K-re a kőlapos szint további részletei húzódnak. Említésre méltó leletek: A csatornától K-re, a felette levő, szürke, kevert betöltésből: Pateranyél bronzból, mely a korongos nyelű serpenyők típusához tartozik. 41 Ltsz.: 82.4.470. (20. kép, 1.) Zárlemez domborított koncentrikus kördísszel. Széleken hat szeghely. 42 Ltsz.: 82.4.471. (20. kép, 2.) Innen még előkerültek szürke, téglaszínű és nyers kerámiatöredékek. Ltsz.: 82.4.120, 82.4.124-126, 82.4.129, 82.4.131. E betöltéshez tartozik még az Iványi XVII. típushoz tartozó OCTAVI fenékbélyeges mécstöredék. 43 Ltsz.: 82.4.128. Mécs 140
