Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
téglaépitészet motivumkincse kevésbé keltezhető, mert mindig archaizál, a XIII. század után is román motivumokat használ. "66 Hát ezt teszi a magyar terrakotta épületplasztika is. De van egy régészeti érv is idomtégla-anyagunknak korai, XIII. századi datálása ellen. És ez az, hogy egyetlen egy korai; veremből, szemétgödörből sem került elő idomtégla töredék ! 6 7 A régebbi ásatás lelőhelyei - akárcsak a magaméi mostan - mind azt mutatják, ezek az idomtéglákkal ékesitett külső, belső palotarészek zömmel fennálltak, éltek a palota nagy átépitési korszakáig - Zsigmond és Mátyás koráig - sőt t végső megsemmisüléséig, a XVI. századig. Ezért és igy kerültek idomtégla elemek magának a Szárazároknak XVI. századi betöltésébe is. Nincs tehát semmi régészeti igazolása annak, hogy az Anjouknak a XIV. század elejére joggal tett nagyarányú palotai tereprendezése tüntette volna el ama - teljesen fiktiv - XIII. századi, téglapalotának idomtéglamaradványait ! Jutott az idomtéglákból mindenhová; előkerültek azok mindenfelől. Az Istállók alatt, a Szárazárokban, a Szárazárok falában, a Kápolnától északra, a Téli-kertben, a Nagyrondellában, a % Nagyudvar on, a belső Farkasveremben, sa Gyilokjárónak nevezett felső délnyugati zwingerben. Éppen csak a XIII-XIV. századi vermek, pincék, szemétgödrök zárt rétegeiben nem ! De az sem valószinü -mivel ezeknek a terrakotta leleteknek zöme vitathatatlanul későgótikus és reneszánsz stilü, sőt még pontosan datálható XV. századvégi - esetleg XVI. századeleji - darab is akadt köztük, 68 _ hogy Budán mind a XIII., mind a XIV. , mind a XV. században fennállt volna egy - folyamatosan és csakis a királyi palota számára dolgozó idomtéglakészitő műhely. Igy az a valószinü: Zsigmond, Borbála és Mátyás korából s építkezéseiből valók, a budai palota későgótikus és reneszánsz terrakottái. Hiszen ezidőben, 1433-ban Buda tanácsa Bécs városától kér faanyagot és téglát a vári Nagyboldogasszony templom építkezéseihez! (". . . ligna pro reformacione ... ecclesie nostre et asseres et tegulas. . . ") A tégla - talán idomtégla - készitői pedig keresett és megbecsült müiparosai voltak Borbála császár—és királynénak, Zsigmond hitvesének is. Erre mutat az a levél, amelyet 1427 április 24-én Sepsiszentgyörgyön keltezett és intézett Chebei Mártonhoz, a zólyomvéglesi várnagyhoz. Csatolom Czagány István észrevételeit 1972-ben talált idomtégla töredékeinkről: ". . . érdekesek az ugyancsak az északi előudvar ásatásaiból előkerült mérmüves idomtégla töredékek. Ezeknek legszembeötlőbb jellegzetességei a profiltagozati orrtagbontásuknál kialakult "szférikus háromszög"-ek, amelyeket másutt megbizhatóan sikerült már datálni. A Fortuna utca 14. sz. ház kapualja déli falának nyugati végében lévő - 1514-es évszámmal ellátott - baldachindiszes ajtőzáradékkö'vön 70 ugyanis hasonló motivumok láthatók. Érdekes ez a vakmérmüves idomtégla-töredék, amelynek profilja azonos' a beszámolónk elején emiitett két mérmüves töredékével, szekundér profiltagozatának orrtagköre azonban jóval kisebb azok valódi iyköreinél. Bizonyos tehát, hogy ez az utóbbi darab nem tartozott az előző kettőhöz, hanem egy kisebb szélességű vaknyilás maradványa. " (41. ábra) Nagyon valószinü, hogy a budai királyi idomtégla-kés zitő műhely munkásságával öszszefüggenek egyes vidéki - főként zalai - későgótikus terrakotta müvek is. E tekintetben sokat várhatunk Valter Ilonának (a románkori) és Vándor Lászlónak (a gótikus) Zala vármegye téglaépitészetét feltáró kutatómunkájától. Mindenesetre: ha a budai várpalota területén steril és egyértelműen zárt XIII. századi rétegekből sikerülne idomtéglákat 71 találunk (s románkori voltukat a régészet sztratigráfiája döntené el,, nempedig stiluskritikátlan előitélet), elmélkedhetnénk azon: talán az itt állt tatárjárás előtti falunak egyes épületeit diszithették ezek a dekórumok. Ugyanez vonatkozik a régebbi palotaásatásnak arra a néhány románkori kőfaragás ára is, amely mindenképpen koraibb a IV. Béla féle, tatárjárás utáni városalapitásánál. Látjuk majd: magunk is találtunk (az un. konzolos helyiségben és a IX. sz. épületmaradványban) olyan faragott kőajtó és ablakkeretet, amely tatárjárás előtti kőháznak a tartozéka. Igy a VII. sz. verem feletti szakaszon a várfalba falazóanyagként beépitett kő ablakkeret s a IX. sz. épület ajtókeretköve jól jelzi: a térségben olyan, tatárjárás előtti kőépitkezésekkel is számolnunk kell, amelynek - ha nem is gazdag, de igen szerény - épületplasztikai faragásai is voltak. Ebből a szempontból egyszer revizió alá kell vonni a korábbi budai várásatásnak azt a korai kőanyagát, amely koraibb a IV. Béla=kori budavári építkezéseknél is. (Gerevich e korai kőleletek egyrészével egy IV. Béla-kori itteni királyi palotát kivánt bizonygatni. ) 24
