Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

Derekán százszorszépes öv. Húzott felső kabátja elől és két karjánál, vállban hasitott. Ingujja hasonló a 14. sz., a 19. és 22. sz. szoboralakunknak inge ujjához. Balkarját nagy, félkörű bekarcolás környezi. A szobor mellének közepén és jobb felső mezejében éles vastárgytól - bárdtól, fejszétől - eredő vágásoknak, ütéseknek nyoma látszik. Köpenye a földig érhetett; fegyverkabát ja a térd alatt ér véget. *

46 Alakunknak alsó testfele nincs meg. Diszöve mélyebben van, mint a kiszámítható deréktáj, de magasabban, mint az e korban a divatból már kimenő, eltűnő cingulum militare-k, a csipő-övek. Budai gótikus galériánknak meghatározásában ez a torzónk is lényeges: diszöve által - csakúgy mint 22. sz. szobrunk is - a 29. sz. herold felé mutat utat. Bizonyos, hogy torzónknak vállát valamelyik idealizált lovagi fő koronázta. (153. kép) Lelt. sz. : 75.1.18. 19. Nagyméretű fegyvertelen lovag Feje, egyik karja, mindkét kézfeje hiányzik. Húzott fegyverkabát ja mellén feszes. Á mell közepén, le a - jobb oldalt kazettás diszü, baloldalt sima felületű - övig fűzést rejtő sima vágat. Ez a vonal egyben a szerkesztés tengelye is. Valószinü, hogy alakunk jobbkezével maga elé tartott valamit; emiatt cingulumának baloldali részére a kis kazettákat - inkább edikulákat - már nem lehetett ráfaragni. Eszerint az öv baloldala takarásban volt. A fegyverkabát válla hasitott. Belőle ráncolt ingujj bújik elő; ez a meglévő balkéz csuklóján buggyos kézelőben fut össze. **? A fegyverkabát alól kibúvó ing hátul, a testre feszülő fegyverkabát alól széles, szárnyszerű redőkben buggyan ki. Lovagunk köntöse a diszöv alatt egészen a földig leér s bő drapéria-esőben veszi körül a lábakat. Lovagunk ballábával ugyancsak rajta állt leomló ruházatán. Az enyhén előrelépő balláb sarujának orra kikandikál a redők alól; a saru orrának hegye letört. Szobrunk ugy látszik fülkében, vagy falnál állt: Hátából - alighanem, hogy súlyát csökkentsék - rejtve kifaragtak egy nagyobb darabot, Hosszú ruházata e szobrunkat a 14. sz. lovag rokonává teszi. Festésnek nyomait nem tudtam felfedezni. Magassága, talpától a nyak aljáig; 111 cm» Meglehet, hogy az egyik nagy lovagi fő, capuccioval (53. sz. ) --a "Phoebus" - ehhez a törzshöz izült. Lelt. sz. : 75.1.19. (154-155. kép) (Gyanítható, hogy e torzónkkal együtt előkerült 75.1.67. a-b. jelzésű mondatszalagot tartó kéz szobrunknak tartozéka. ) 20. Nagy nőalak torzója "S" vonalban megkomponált, gracilis szobor. Feje, karjai hiányzanak. Összmagassága: 116 cm. Talpszélessége: 49 cm. Ruhái redőinek zuhataga leér a földig. így alakunk saruinak hegye sem látszik ki. Felső testén köpenyt, palástot visel. Ez a palást nőalakunknak nyaka alatt fűzött ingét láttatja. Bal hónalja alatt vastag, lapos sima öv. Jobb karja hiányzik» Bal karját előre tartja. Ám a balkar kézfeje is hiányzik. Alakunknak mellén a leomló fátyolnak - fejkötőnek - szélén ugyanolyan recés diszités, mint a régi ásatás egyik gyámkövének hires Leányka-fej én. (De a mi, 1974-ben talált anyagunkban is akad két ilyen recésszélű fátyol. Egyiket kis fehér Madonnánknak - a 30. sz. szobornak - ruházatán látjuk, a másik recés fátyolszegély a 49. sz. "Pseudo Madonna" fejét övezi. ) Nőalakunknak köpenye térdmagasságban végződik. Ez alól a köpeny alól a talapzatot is elboritó alsó ruházat drapériája tör elő. Ingének nyakredői a 16. sz. Püspök alak s a 17. sz. Lovag gyűrt gallérjához hasonlítanak. Ruhájának emiitett bőrfüzése a 4, 5, 24, 29, 34. sz. szobrunkéval egyezik. Bőrfüzéses inge azoknak az időknek divatját idézi, amikor férfi és nő még egymás ruháját hordozta.

148 Ez a divat a XIV. század második feléig, a XV. század elejéig tartott. Nőalakunknak fátyla elől, lágy hullámban a nyak elé hajlik és körülfogja azt. 54