Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Régészei megfigyeléseink azt mutatják: ezekkel a Zsigmond-féle építkezésekkel párhuzamosan haladt a várostól elcsatolt déli városrész házainak bontása, helyüknek, udvariaknak, pincéiknek betöltése. És - ami a legfontosabb - az erődfalak épitése. Látnivaló - s legjellemzőbben I.sz. ciszternánknak s magának a szobrok 74/4 jelzésű lelőhelyének rétegei mutatják -: az északi előudvarnak, a későbbi hippodromnak, avagy area amplissimának kialakitása, betöltése éppen ugy elhúzódott, mint magának a Zsigmond-féle palota-épitkezéseknek befejezése. Zsigmondnak 1426 és 1436 közé eső tizéves külföldi tartózkodása idején nádorai», 1433 év végéig Garai Miklós, majd 1433-35-ben Pálóczi György esztergomi érsek (1421-1439), a négytagú országtanács feje - rezideálnak Buda várában. 1434-ben a koronát is az uj nádornak kezébe adják, mivel annak addigi őre, Gara Miklós nádor - Zsigmond sógora - meghalt. (Pálóczi palotai rezidenciájának emléke egyik kályhacsempénk: szakállát fogó, püspöki jelvénnyel ékes heroldot ábrázol, Pálóczi cimerét. ) 1435-36-ban Pálóczi Máté nádor, majd utóbb 1447-ig Hédervári Lőrinc nádor (1437-47) a budai palota gazdája. Ebben az időszakban alighanem szüneteltek a budai palota épitési munkái. Lehet, hogy kisebb rombolások 1440-ben érték a palotát, akkor, amikor I. Ulászló Budára bevonult. ° 5 (Egyetlen budai incidensnek akadtam nyomára: az Ulászló király eszkortjához tartozó Rozgonyi Simon veszprémi püspök karddal támadt az egyik őt, vagy őket szidalmazó budai polgára. ) Ezutárr, illetve a várnai csata után jóidéig Hunyadi kormányzó tartotta kezében a budai várat. 366 Ezt Hunyadi - az összes királyi várral együtt - csak 1455ben adta át a még mindig külföldön tartózkodó Habsburg V. László királynak. V. László halálát 1457. november 23-án Szécsi Dénes érsek Budáról tudatja a városokkal; 1458 év január-februárjában pedig Szilágyi Mihály és Hunyadi Mátyás király veszi át a várpalotát. 367 És itt egy olyan történeti emlékcsoport körül járunk, amely már szorosabban kapcsolódik budai szoborgalériánk földbe kerüléséhez, s annak időpontját talán megnyugtatóan s véglegesen meg is határozza. Az irott s a régészeti adatok egyeznek. 1444 áprilisában, a gyermek V. László trónraléptekor országgyűlést tartottak Budán. Ezen jelen volt Frigyes császár is, az ifjú uralkodó, és Giskra is. Valószinü, hogy ekkor - amikor a császár s a király a Nyulak szigetét is felkereste s imádkozott Margit hercegnő sirjánál -, a császár, a király s az országgyűlés tiszteletére törekedtek megszüntetni azt a feldúlt romterületet, amely éppen a palota főbejárata körül fogadta a látogatót. Legkésőbben ekkor került sor a Zsigmond abbahagyott épitkezései óta éktelenkedő romoknak - az északi előudvarnak - végleges nivellálására, a várpiac kialakitására. 1454-ben. V. László király megirja a magyar államtanácsnak: mivel megszégyenítő volna, ha a király, Magyarországra visszatértekor palotáit üresen találná, kivánja, hogy azok időben felszereltessenek. Majd utóbb, 1457 januárjában: V. László király a budai palota kijavitására kellő épületfa, tégla s más épitési anyag beszerzésére 3 500 forintot utaltat át a pozsonyi vámharmincadból., 369 , Bizonyos, hogy 1457 márciusában, amikor Hunyadi Lászlót ebben a térségben - a Friss palotától északra - lefejezték, 3 ^ szobraink -,a vérpad közelében - már a földben aludták örökösnek Ígérkező, de 1974-ben megzavart álmukat. Azt az okoskodást, amely egész szoborgalériánk pusztulásának okát valamilyen palotaforradalomban, vagy dinasztia-váltás politikai meggondolásaiban keresné, el kell utasítanunk. Zsigmondnak semmilyen ideológiai ellentéte nem volt apósával Anjou Lajossal, sem feleségével, Anjou Máriával. Ellenkezőleg: éppen általuk jutott a magyar koronához. így tehát nem tételezhető fel az, hogy Zsigmond valamely politikai-ideológiai okból dobatta volna ki az Anjou kor szobrait. Ha viszont azt tételezzük fel, hogy nem Anjou I. Lajos, hanem Zsigmond volt e galéria - egyrészének, vagy egészének - mecénása, felmerülhetne: vájjon nem Jagelló I. Ulászló vettette-e ki ezt a galériát? Azonban ez a kétely is elesik: arra nincs precedens, legalábbis a mi történeti anyagunkban, hogy keresztény fejedelem egyházi-vallásos tárgyú ép szobrokat a szemétre vettessen. így tehát a szoboranyag kivetését csakis valamelyik - már jellemzett - átépítés i periódussal, mégpedig legkésőbb 1450-ig lezajlott átépítési periódussal kell összefüggésbe hoznunk. 109