Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Van azonban egy koraibb, s ráadásul közvetve magyar vonatkozású mellvasas adatunk is! Werner von Urslingen condottiere (1 348-50 körül) Itáliában előbb Lajos királyunk szolgálatában állt, majd elpártolt tőle s a magyar király ellenfeleinek zászlói alá állt. Urslingent Laczkfi István Cornechium várában - ötszáz katonájával egyetemben - foglyul ejtette. Erre a kalandor újra, csapatostul magyar zsoldba szegődött. Urslingenről jegyezték fel, hogy akkor, amikor szabad zsoldoscsapatát megállapította, mellvért jé re ezt vésette: Dúca Garnieri di piéta e di misericordia. 292 Eszerint a mellvért már a XIV. század derekán is ismeretes volt Itáliában. Szorosan témánkhoz - a budai mellvasas lovag korhatározásához - tartozik még az 1393ban elhunyt Conrad von Bickenbach lovagnak siri viselete. A monumentális sirkövön ezúttal - 1393 - utoljára jelenik meg a derékig érő mellvas alatt viselt fűzött bőring, a fegyverkabát. 293 (A lovagi Sirkövek: 64-66. ábra) E korral a XIV. század végével, a XIV-XV. század fordulójával eltűnik a fűzés és helyet ad a gombnak. Eltűnik a mellvas és helyet ad a - testnek mind nagyobb felületét beboritó - teljes vértnek. Eltűnik a térd alá hulló köntös; a kabátok zekékké - Schecke - rövidülnek. Megesik, hogy egyazon ruhán még együtt jelenik meg a fűzés és a gomb, a hosszú, s a rövid zeke, a mellvas s a kar- és láb-, majd váll-vérttel gazdagodó mind teljesebb lemezpáncél. Combközépig érő tölcséres ujjú fegyverkabátot visel-kazettás diszövvel - a strassbourgi dóm nagyorgonájának trombitása. Ő már gombbal köti össze ruháját. 1384-85-benfaragták.294 A ruha - a felső kabát - rövidülése Itáliában megy végbe leghamarabb. A firenzei Santa Maria Novella spanyol kápolnájának 1365 után festett freskóján Schecke-be, rövid kabátba (zekébe) és Gugelba öltözött alakokat látunk. ^^ 1400 körüli a fűzött és a kombinált fűzött- gombolt Waffenrock ábrázolása egy ismeretlen francia mester szines tollrajzán a párizsi Bibliothèque Nationale egyik kódexén. Mégis páncélos-vértes . lovagunknak majdnenTlökéletes analógiáját a nürnbergi Szép kut mesterének, e- XIV. századvégi - művésznek, alighanem Heinricus Parlernak Hercegalakjában látjuk. (Berlin, Staatliche Museum). 297 A körplasztikus egyenes végződésű magas kerek sapkát viselő ur jobbját - lándzsa, zászlórúd tartására - üres markolásban látjuk. Felsőcombjára simuló balkezében egy irattekercset vagy tárcsát tart. Vállát szegett, . szétnyilő köpeny fedi, ezt nyakánál összefogja. Palástja földigérö redőkben kétoldalt s hátul körülfogja alakját. Mellvértet - elől élben összefutó - mellvasat visel; testét derekától ágyékáig azonban csak - alighanem bőr - Waffenrockja fedi; ezen a mi mellvasas lovagunkéhoz azonos fűzés. Lábvasakat visel. Felső derékszíja nem látszik, cingulum militareja kazettás, elől nagyobb, diszesebb kazettás csattal. Kardja: kétélű, egyenes pallos, kerek markolatgombbal. Fülig érő, csomókba összefésült hajzata takarja fülét;, kissé előrehajtott s a szobortengelytől jobbja felé hajló fejét, arcát szakáll és bajusz disziti. Elgondolkozott szép arca chaperonos lovagunkéra emlékeztet. 29 ° Az 1390 körüli időre datálják. Típusában rokon a merseburgi dóm fejedelemalakjával is (1380). A kard sa" vitézkötés" mondanivalói Lovagunk kardja s fegyveröve is figyelmet érdemel, A mi vértes lovagunknak kardja azzal a karddal egyezik, amelyet Boeheim a Hattyú lovagja kardjaként egy - a XIV. század derekáról származó - Minnesinger-kódex illuminációjaként közöl. 299 ^ Hasonló - itáliai tipusu - kétélű kardot viselt I. János francia király is (1350-1364), a párizsi'Szent Eustache- egyházban lévő reliefen. 300 Ez az utóbbi ábrázolás azért jelentős, mert János király itt már egy - a mi lovagunk által is használt vitézkötésnél, a XIII. század óta divatos dupsingnél - modernebb kardkötési, illetve függesztési módon köti fel kardját. 301 Magyarországi fegyverrégészeti anyagunkban is találunk a lovagunk által viselt karddal analóg gótikus darabot. 302 Amennyire a töredékes szoborból megállapítható, vérteslovagunknak kardja a penge alsó harmadáig nem keskenyedik. Tehát nem sorolható abba a típusba, amelyet Zsigmond királynak yorki kardjaként jól ismerünk, 303 sőt amelynek egy szerény mását éppen a szobraink lelőhelyével szomszédos ciszterna mélyéről, XV. századeleji betöltésből emeltük ki. 92
