Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Dereka alatt százszorszépes öv. Heroldunk - e sergent d'armes - jobbkezével sisakot, a gazdája sisakját hordozza. Ebből a csöbörsisakból mindössze annak gallérja, plasztronja és egyik, hozzá nem illeszthető felső darabja van meg. A sisaknak a nyakrészre boruló gallérját dus, növényi mintájú faragás s a sisakfő felé eső részen fonott drótot utánzó sodrat ékesiti. A sisakgallémak e részeit dus aranyozás boritja. ^ Heroldunknak vállán gazdagon redőzött zöldesbarnás köpenyt látunk épen. Ezt a köpenyt alakunknak jobb vállán három nagyobb gomb tartja össze. (Ugyanilyen - bár betűs - vállgombok tartják össze Nagy Lajos király köpenyét is, székesfehérvári tumbájának fedlapján. ) Heroldunknak köpenye alól előbukkanó ruhaujját buggyos, redőzött, a csuklón leszorított kézelő fogja össze. Öltözeti, viseleti attribútumai által ez a szobrunk egész budai gótikus galériánknak egyik legkiemelkedőbb kulcs-szobra. Az élő heraldika korának kiemelkedő emléke. Fűzött, húzott fegyver kabát ja számos más szobrunkon ismétlődik. Százszorszépes cinguluma egyezik a 18. sz. és 22. sz. szobrunkéval. Ruházatának fűzése - amely a bécsi Epifánia szerecsen királyszobrának takart fűzésével* ^9 is rokon - a 4, 5, 20, 24. és 34. sz. szobrunkhoz köti. Buggyos kézelőjét 2 gyámkövünk atlaszánál, a 19. sz. szobornál s egy lebegő, gazdátlan kéz-főnk csuklóján is viszontlátjuk. E heroldunknak kulcs-helyzetével kapcsolatban, továbbkutatási elindulásként emliteném meg: a fűzés és gomb együttes megjelenésével ugyanazon az alkotáson 1390-ből a dijoni múzeumban őrzött gyalogos Szent György szobron találkozunk (Jacques de Baerze müve). A dijoni dátum azonban budai szobrunk relációjában kései. A dijoni Szent György ugyanis már csőrös sarut visel. Ez pedig budai galériánk szobrainál későbbi divat. *60 29. sz. heroldunk - amelynek párizsi rokonai a Louvre XVI. századi átépítése során semmisültek meg, és amelyeknek két bécsi társa (tán későbbi utánfaragásuk is) budai heroldjainknál kvalitásban alacsonyabb alkotás, - meglehet, hogy ma már egyetlen európai ép eredetije a nagyméretű urukat kisérő sergents d'armes-ábrázolásoknak! Mint ennek a - nagyméretű lovag, kisméretű herold - ciklusnak forditottját idézem fel azt a szobrászi áb *ázolásmódot, ahol a fejedelmi alak jelenik meg kicsiny méretben s mellette égi védője, védőszentje a nagy méretű. (Ilyen kompozició Claus Sluter müve: a burgundi hercegné - kicsinyebb alakban -, s mögötte égi védője, Szent Katalin, másfélszer akkora méretben. (A kartauziak templomának portáléja Champmolban). (167-168. kép) Lelt. sz. : 75,1 29. 8C. Fehér Ma donna Két kézfeje, feje, a Gyermek teste teljesen hiányzik. Magassága igy: 73 cm. Erősen S-vonalú, kontraposztos szerkesztésű Madonna szobor. A 974-ben Budán kiásott galériánknak páratlan érzékenységgel és áhitattal megfaragott darabja, talán egész anyagunknak legvirtuózabb , alkotása. Madonna-voltát a Gyermeknek a Madonna derekára tapadó pár lábujja bizonyitja. (Erre elsőként, még a szobor kiemelése közben László Gyula hivta fel figyelmemet. ) Az egyenes felmagasodó karcsú törzs a felsőtest erőteljes balradőlésével egyensúlyozza ki a jobb karon ült gyermektest súlyát. (Ehhez képest Madonnánk hiányzó feje nyilván jobbra dőlt.) Nőalakunk mindkét karját emelte s ez meg is határozza az "M"-betű alakot előidéző drapéria-sémát, mind a szobornak homlok-, mindpedig hát-nézetében. Palástja a nyak alatt záródik. Kis helyen mégis láttatja az inget és a gyermek teste alá, a gyermeket tartó jobb kézre húzódik fel. Innen aztán részben vertikális esésekben, részben V alakú vetődésekben hullámzik le egészen a talapzatig. Az istenanya lábát egészen eltakarja a nyolc szeglete s vékony talapzat-lemezre rásimuló ruházat. Madonnánknak fejecskéjét recézett szegélyű fátyol borithatta: ennek részei a nyak alá húzódnak le. 161 Madonnánknak gracilis vállát a leomló recés főkötő hátul, a lapockák magasságában, gallérszerüen fogja körül. *62 A gyermeket tartó jobb alsókar egészen a csuklóig megvan; a csukló felett Madonnánk karinge feszesen zárul. Amennyire a nagyobb méretű szobrok galériájából gracilitása, csapott válla, keskenysége, gótikus transzcendenciája által válik ki az 5. sz. lovag, a 16. sz. püspök s a 20. sz. nőalak, ugyanigy e fehér Madonnánk is hasonló jegyeivel üt el az Apostol vagy Prof éta alakok vaskosabb naturalitásától. Ennyiben elüt még a 32. sz. "Kékpalástos szent nő" lényegesen rusztikusabb megfogalmazásától is. (169. kép) Lelt. sz. : 75.1. 30. . : 58
