Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

Alakunk felemeli bal karját s könyékben behajlik az. A kézfej hiányzik, az alsókaron csapolás nyomát látjuk. Alakunk csipőből balfelé hajlik. Jobbkezében, vagy karján tarthatott valamit. Ruházata, köpenye nagy "V" alakú redőkben az alsó lábszár felső harmadáig hullik alá. A köpeny drapériái azonban a ballábnál s az egész lábazat körül a földig érnek, Olyannyira, hogy alakunk jobblába rajta is áll ezeken a drapériákon.

140 Magassága 91 cm. (147. kép) Lelt. sz. : 75.1.13. 14. Nagy alakú lovag Lába hiján nagyjából ép szobormű. Mellén húzott, feszes fegyverkabát. Ez lent, az - alakunk jobb csipője táján látható - sima öv alatt mind feszesebb redőkbe megy át. Feltételezett magassága: 130 - 135 cm. A kőzet vízszintes rétegvonala jól látszik a nyaknál (ahol azután a fő le is tört a törzsről); és a gyomor felett összetett kezeknél. Ezeket a rétegvonalakat Szakái Ernő ismerte fel, mint a kiegészités hasznos útmutatóit. Lovagunk jobb kezét bal kézfőjére, illetve Dal csuklójára teszi. Fegyvertelen. Öve deréköv - és nem katonai cingulum, nem ágyéköv , csat nélkül; festett füzésü. A ruházat mellén sima vágat (talán a rejtett mellvas láncának fogója). Maga a test egészét fedő palást vállban hasított: ebből a hasitékból bújnak elő a redős ingujjú karok. A karmantyúk hiányzanak. Hasitott palástja által alakunk négy másik, nagyalakú lovagi torzónak félreérthetetlen ikerdarabja. Mégpedig a buggyos kézelőjü, karmantyus, félig sima, félig kazettás derékövü, ugyancsak hasitott kabátot viselő, földigérő köpenyű 19. sz. torzónak, továbbá a virágsziromöves lovagnak, a 21. sz. , korábban, de ugyanott talált derék- és alsócomb-töredéknek s a 9. sz. fegyverkabát alja töredéknek. Bizonyos, hogy ehhez a nagyalakú lovagi csoporthoz tartoztak a ma még nem azonositott, nagyméretű lovagi fők is. Döntően áll ez a filckalapos-capuccios eszményien szép lovagi főre. (53. sz. "Phoebus" és 61. sz. "Castor"). Lovagi szobraink közül eddig egyedül a 22. sz. szobrot mérhettük meg tetőtől talpig. *'* A 22. sz. szobor magassága deréktői, öve felső részétől plintosza aljáig 85 cm. (Ugyané méret a 7. sz. tarsolyos heroldnál: 81 cm) így a részméretek is - a megformálás egyező jegyein tul - 14. sz. lovagunkat a nagyalakú lovagokhoz kötik. Ezért tehát anyagunkból a 7, 9, 14, 18, 19, 22. sz. szobrunk nemcsak azonos anyagú és tárgyú - lovagalak -, hanem közel azonos, vagy azonos méretű, azonos magasságú is. E jegyei által a 14. sz. nagyalakos torzó világi, udvari galériánknak egyik kulcs-alakja. Mivel a nagyobb méretű, fegyvertelen lovagok s a fegyvereket tartó heroldok, apródok, a kisméretű sergents d'armes összefüggése anyagunkban látnivaló, mint munkahipotézis felmerül: ugyanannyi kisalakú herold volt, ahány nagyméretű lovag. A lovagok fegyvereit, jelvényeit, sisakját ezek a kis heroldok hordozták. (148. kép) Lelt. sz. : 75.1. 14. 15. Magyarország heroldjának címere és országalma A töredék egy a középkori magyar országcimer kettőskeresztes részének töredéke. Anyaga és lelőhelye szobrainkéval egyezik. Ezideig nem sikerült megállapítanunk: melyik herold tartotta kezében ezt az országcímeres töredéket. Ennek megállapítása után az a kérdés: melyik lovagnak kísérője volt az országcimert tartó herold? A kettőskeresztes tárcsa-töredék magassága 24 cm.

142 (149. kép) Itt emlékezem meg egy másik töredékről is.. Egy országalmát tartó kézmaradvány az. Mint felségjelvénynek, lehet, hogy ennek is köze volt valamelyik lovag alakunkhoz. Talán éppen ahhoz, amelynek heroldja - ura attribútumaként - a kettóske reszté s országcimert vitte. Az országalmás töredék magassága 8 cm. Lelt. sz. : 75.1. 15. 52