Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
nüleg Őrség elhelyezését szolgálta, vagy valamilyen szin, esetleg alkalmi istálló volt. Osztófalának nyomát sehol nem találtam meg. Szintje szintén nincs: magasabban volt az, mintsem, hogy a markológépek 1972/73-ban meghagyták volna. Meglehet, hogy ez az épület, amelyet magas sátortetővel, mint a várfalra könyöklő középkori házat egyes XVI-XVII. századi metszeteink ábrázolnak. Az objektum - amelynek fenti határfalait felderítettük - belül feltáratlan. Gerendavázas XIII. századi toronyalja az "öreg falon" 1975 év első két hónapjában "régi városfalunknak" délnyugati szakaszán sikerült tisztáznunk egy - már korábban észrevett - nyugat felé kiugró kőfalnak szerepét. (Itt, terepünknek ezen a szakaszán ugyanis az a veszély fenyegetett, hogy megkezdik a nyugati felső-belső várfal beton -erősítési munkáit. ) A régi várfalnak ezen a szakaszán sikerült feltárnunk egy 7, 8 méter dél-északi hosszúságú és a régi városfalból nyugat felé 6 méterre előre álló, a régi fallal azonos korú szeg» letes toronynak alapozását. Ez a tégla-alaprajzu XIII, századi torony 1,6 méter vastag falazásu volt. Törzsfalunkhoz, az "öreg falhoz" ger'enda-ácsolattal csatlakozik s magának a bástyának falazóanyaga között is kettős-hármas, egymással párhuzamos, vízszintes fekvésű gerenda-sorok (helyei) láthatók. A gerendafészkek benne nyugszanak magában az "öreg falban". (69-70. kép) Rajzi rögzítéseink mutatják: ez a XIII, századi gerendavázas torony ugy épült, hogy alapozása fölé egy - az alapozásnál beljebb ugratott - lábazatot helyeztek el, majd még beljebb építették fel a torony felmenő falát. A fal koronáját a nyugati fal építésekor - alighanem Zsigmond idején - leberetválták. Tégla alaprajzú tornyunknak belsejébe a XVIII. században a barokk istállóépület egyik kerek csigalépcsőtornyát építették bele. (Ugyancsak barokk kőlábakkal, pilótákkal, és barokk istálló-alapozási falakkal tették tönkre magát a "régi várfalat" is. Az meg is szakad itt egy jó darabon. )A tornyunkba beleépitett barokk csigalépcsőtorony épületünknek belsejét annyira feldúlta, hogy annak csupán észak-nyugati szegletében sikerült Boldizsár Péternek a hajdani terrazzo-padló alig tenyérnyi darabkáját - in situ - felfedeznie. Szegletes tornyunk s annak az "öreg fallal" azonos épitéskora elgondolkodtató az ettől délebbre, Gerevich által feltárt "Patkótorony" kora tekintetében. Két ennyire eltérő jellegű torony egyazon korból, valószínűtlen. Mindenesetre az un« Patkótorony nyugati oldalának tervezett feltárása erre a kérdésünkre is választ Ígér. í! öreg falunk" feltárását e Patkótoronytól délebbre már nem folytathattuk. 89 . (51-68* kép) Meggyőződésem azonban az, hogy ez a IV 5 Béla kori városfal körülvette a déli várfennsikot is s meglehet, hogy azok a falmaradványok, amelyeket Gerevich László a Királypince nyugati falrendszere alatt megtalált, ®® ugyanennek a régi városfalnak a maradványai, Zárt leletcsoportok a régi városfal alatt és a mellett * Leletanyagunknak feldolgozását - amely kronologiailag is ujabb meglepetésekkel szolgált Boldizsár Péter állította össze, A teljes leletanyag közlésére akkor térhetünk csak vissza, ha sok éve tartó nonstop ásatásunkat befejeztük, s annak teljes technikai feldolgozása végbement. A feldolgozott anyagnak - az alább következő kerámiának s numizmatikai leleteinknek mondanivalói azonban a már kiemelt, de még mosatlan, leltározatlan anyagra is jellemzőek. Ahhoz mindenesetre elegendőek, hogy az egész itteni tatár előtti falutelepülésről s tatár utáni városi településről áttekintő képet adjanak. Ennek az elemzésnek legnagyobb tanulsága: a tatárjárás előtti, Duna jobbparti agrártelepünk kezdeteit vissza vihetjük a XI. századig. így a jobbparti Pest - a balpartival egykorú volt. Erre az - urbánus maghoz való - kapcsolódásra. Pest és Minor Pest kapcsolatára utal az is, hogy e korai anyagunknak civilizációs-gazdasági szintje importáruival, üvegeivel magasabb, mint a vele kortárs vidéki, például alföldi falutelepülések régészeti hagyatéka. Korai leletanyagunkat részben a lelőhelyek helyzete, közelsége, részben pedig a leletanyag jellegzetességei álapján csoportosítottuk. A rendszerezéshez a kiindulást az V., VI, és VII. sz. lelőhely leletanyaga adta meg. 31
